Megunták a fotelforradalmat, a facebookos üzengetést: virtuális terek helyett a köztereken tiltakoznának az új orvosszakszervezet, a ReSzaSz tagjai.
Dénes Tamás elnök pénteken jelentette be az érdekvédelmi csoport megalapítását, és azt, hogy rögtön csatlakoztak is a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez.
A szakszervezeti vezetők béremelést – rezidenseknél nettó 300 ezer, szakorvosoknál 500 ezer, főorvosoknál pedig 700 forintos nettó alapbért – követelnek. Az ápolóknál azonnali 50 százalékos, hosszú távon pedig 100 százalékos béremelést tartanak elfogadhatónak.
Azt is hozzátették, hogy addig nem kérnek tiszteletdíjat, amíg céljaikat nem érték el.
Dénes Tamás úgy látja,
követeléseik nem számítanak luxusnak,
viszont a kért fizetésemelés anyagi-szakmai megbecsülést jelent az egészségügyben dolgozóknak, és felszámolhatja a félelemből adott hálapénz hagyományát is.
A ReSzaSz a rendszer teljes reformját is el szeretné érni:
„Akkor tudunk együttműködni a kormánnyal, ha nekik is legalább annyira fontos lesz a betegek sorsa, mint a cseh és szlovák kabinetnek” - mondta Hegedűs Zsolt szakszervezeti vezető. Az ortopéd sebész tíz év angliai munka után tért haza, és az ott látottak alapján formálná az egészségügyet.
"Az angol kórházakban már a bejáratnál látja a kliens a kórház fertőzési-mortalitási számait. Egy műtétnél azt is kiválaszthatja a neten, hogy milyen minőségű, hány év garanciával rendelkező protézist ültessenek be neki" - mesélte a rendszer transzparenciájáról Hegedűs Zsolt.
Ami a béreket illeti, a ReSzaSz első lépésként megelégszik azzal az emeléssel, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma januártól ígért.
Várjuk a februári bérpapírokat,
hogy tényleg 270 ezer nettós szakorvosi alapbér érkezik-e majd" - mondta az Origónak Dénes Tamás, aki ez után 2-3 éven belül tartaná megvalósíthatónak a kívánt bérrendezést.
A szervezet alelnöke, Sipka Balázs arról beszélt, hogy a rezidenseknek nem jelent biztos megélhetést a 135 ezer forintos alapbér, és a kiszámíthatatlanul érkező, a nyugdíjba be sem számító ösztöndíjak sem.
Sipka egyúttal a Magyar Rezidens Szövetség jelenlegi elnöke is: kérdésünkre elmondta, a két szervezet külön jogi személy, de a tagok jelentkezhetnek a ReSzaSzhoz.
Az új szakszervezet együttműködésre és nem harcra törekedik a kormánnyal, hiszen az egészségügy valóban nemzeti ügy, amit közösen kell kezelni - állítja a vezetőség. Ha mégsem történik előrelépés, a ReSzaSz viszont arra kérheti tagságát, hogy
mondjanak le az önkéntes túlórák vállalásáról,
ha nincsenek rászorulva a pluszbérre - az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport szerint már ez bedöntheti a kórházi ügyeleti rendszert.
A második lépés a demonstráció lehet.
Dénes Tamásék már most jelezték, hogy csatlakoznának az ápolók májusra tervezett felvonulásához.
A harmadik lépés a sztrájk.
Ennek jogi feltételei megvannak, de gyakorlati előkészítése hónapokba telhet, már ha egyáltalán szükség lesz munkabeszüntetésre, mondta az Origónak a szakszervezet jogásza.
Van arra is megoldás, ha a sztrájkot törvénymódosítással akadályozzák meg: a felmondólevelek tömeges beadása, de ez csak a végső megoldás lehet a ReSzaSz szerint.
Dénes Tamásék figyelmeztettek arra is, hogy
az ellátórendszer már csak a dolgozók hivatástudata és a társadalom lojalitása miatt működik,
a türelem viszont fogytán van. A szakszervezet elnöke szerint politikamentesen működnek, és nem kérik a pártok támogatását - a "fekete ruhás ápolók" rendezvényein ezért sem tudnak részt venni, de célkitűzéseikkel egyetértenek.