Törvénysértő volt Simicska plakátőreinek meggyanúsítása

MAHIR oszlopok visszaszerelése az Andrássy úton 2016 január 13-án

Nem fenyegeti többé két év börtönbüntetés Simicska Lajos hirdetőoszlopainak védőit. A garázdasággal gyanúsított két biztonsági őr panaszát - törvénysértésre hivatkozva - helybenhagyta az ügyészség, és ők már nem gyanúsítottak. A szakértő szerint ez azt bizonyítja, hogy nincsenek koncepciós eljárások. Az őröket foglalkoztató cég ellen viszont még folyik a hatósági eljárás.

Ritka eset, hogy az ügyészség helyt ad egy gyanúsítás elleni panasznak, ám Simicska Lajos hirdetőoszlopainak védőivel most éppen ez történt. A januári oszlopháború egyik epizódja miatt gyanúsították meg őket, ami ügyvédjük szerint csak „szájkarate” volt.

Helyt adtak a panasznak

Helyt adott a IX. kerületi ügyészség január 21-i, jogerős végzésében a hirdetőoszlopokat a testükkel védelmező biztonsági őrök panaszának. Ezt a határozatot küldte az ügyészség:

Az ügyészség szerint a nyomozó hatóság intézkedése törvénysértő volt Forrás: Origo

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából bontó brigádokkal szemben a Mahir Cityposter Kft. oszlopait védő 40, illetve 48 éves férfiakat a rendőrség január 6-án gyanúsította meg garázdaság vétségével.

Az őröket este az otthonukból állították elő, és a Teve utcai rendőrpalotába vitték kihallgatásra.

A férfiak panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Ügyvédjük szerint az ilyen panaszok szinte 99 százalékát elutasítják, most mégsem ez történt. „Ritka eset, de a jogerős végzés alapján a büntetőeljárásban ügyfeleim gyanúsítotti szerepe ezzel megszűnt” – mondta az Origónak Böröczky Kornélia ügyvéd.

Szájkaratéért akár két év

Két év szabadságvesztést is kiszabhatott volna a bíróság a Legion Invictus Kft.-nél biztonsági őrként dolgozókra, holott védőjük közlése szerint a garázdaság nem volt más, mint „szájkarate”. A két férfi – társaikhoz hasonlóan – azt próbálta megakadályozni, hogy a főváros által megbízott bontócég elszállítsa a Mahir oszlopait, miután a főváros felmondta a Mahir-céggel kötött szerződést.

Állóháború: balra a bontók, jobbra a Mahir-cég által megbízott biztonsági őrök Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ügyvéd akkor elismerte, hogy a büntetlen előéletű személy- és vagyonőrök szóváltásba keveredtek a bontóbrigád tagjaival, de azt állította, hogy tettlegesség nem történt, és ilyet a rendőrség sem említett a kihallgatásukkor.

Noha az ügyvéd szerint csak „szájkarate” zajlott az utcán, ez lehet garázdaság.

Igaz – tette hozzá – a bírói gyakorlat szerint ilyesmiért megrovást, de legfeljebb próbára bocsátást szokott alkalmazni a bíróság, a büntető törvénykönyv szerinti legsúlyosabb büntetést, a két év szabadságvesztést nem.

Kocsirongálás és térdsérülés

A rendőrség, amely korábban a gyanúsításról szűkszavúan nyilatkozott, később több részletet is elárult az ügyről. Azt közölték, hogy január 6-án a XI. kerületben egy hirdetőoszlopnál szóváltás alakult ki a bontási munkákat végző munkások, illetve egy vagyonőri cég két alkalmazottja között. A vagyonőrök követték a sértettet, aki a helyszínről távozott, majd megállt a IX. kerületi Kvassay Jenő úton, egy benzinkúton. A rendőrség szerint a vagyonőrök szidalmazni kezdték a sértettet, erőszakos magatartást tanúsítottak vele szemben, és miközben megpróbálta elhagyni a helyszínt, egyikük megrongálta a gépkocsiját. A két biztonsági őr ügyvédje viszont arról számolt be az Origónak, hogy az egyik biztonsági őrt a távozó autó elsodorta, ő így elesett és térdsérülést szenvedett. A kórházban látleletet vetetett fel, fekvőgipszet kapott, és táppénzre ment. Emiatt az elsodort biztonsági őr feljelentést is tett könnyű testi sértés miatt.

A rendőrség másképp tudja

Az ügyészségi végzésben – ami ellen már nem lehet fellebbezni, panaszt benyújtani – az áll, hogy a panaszoknak azért adtak helyt, mert „a gyanúsítás közlésekor a garázdaság tényállásának törvényi feltételei nem álltak fenn”.

Az ügyészség azt is megállapította, hogy a nyomozó hatóság intézkedése törvénysértő volt.

Kerestük a rendőrséget, hogy megtudjuk: ki hibázhatott, indul-e ez ügyben fegyelmi vizsgálat. Kérdés az is, hogy az ügyészségi végzés után megszüntetik-e a nyomozást. Elvileg ugyanis folytathatnák ismeretlen tettes ellen, de a két férfi már csak tanú lehet.

Cikkünk megjelenése után a rendőrség tudatta: szemben a biztonsági őrök ügyvédjének közlésével, szerintük csak az egyik gyanúsítottnál adott helyt a panasznak az ügyészség, így

a garázdaság vétsége ügyében a másik gyanúsítottal szemben folytatják tovább az eljárást.

Továbbiakban a rendőrség az ügyészség döntését nem kívánta kommentálni, de azt megjegyezték: "fegyelmi vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem merült fel".

Böröczky Kornélia ügyvéd erre reagálva az Origónak korábbi nyilatkozatát úgy pontosította, hogy egy megszüntető határozatot kaptak ugyan, de azt kétszer, két külön levélben is kipostázták nekik. Megjegyezte, a másik gyanúsítottnál viszont a mai napig nem kaptak olyan ügyészségi levelet, amiben elutasítják a panaszt.

Az ügyvéd arra számít, hogy hamarosan a másik ügyfele is számára kedvező ügyészségi választ kap,

hiszen őt csak társtettesként gyanúsították - mondván: az eset alatt az autóban ült és nem tett semmit -, így ha fő gyanúsított nincs, akkor nem lenne életszerű a társtettes gyanúsítását fenntartani.

Működnek a fékek és ellensúlyok

Minden igazságszolgáltatási szervnek kell, hogy legyen a hatás-ellenhatás törvénye alapján működő olyan szintje, amely képes kijavítani egy másik szint hibáit – mondta az Origónak Tarjányi Péter. A rendőrségi szakértő szerint most is ez történt: az ügyészség kijavította a rendőrség hibáját. Szerinte

ez is bizonyítja, hogy nincs koncepciós eljárás Magyarországon, máskülönben folyhatott volna tovább a törvénysértő eljárás.

Annak, hogy az ügyészség helyt adott a panasznak, szerinte két oka lehet: vagy az eljárás lefolytatása közben hibáztak a rendőrök, vagy a gyanúsítás alapja nem is bűncselekmény. Utóbbira utalva megjegyezte: a rendőrök „hozott anyagból” dolgoznak egy feljelentésnél, bár azt elvileg ellenőrizniük kell.

Meg is szüntethetik a céget

Nem csak a biztonsági őrök ellen indult egyébként büntetőeljárás: az oszlopháború idején

az őrző-védőket foglalkoztató biztonsági céggel szemben hatósági felügyeleti eljárást indított a rendőrség,

amely az ilyen vállalkozások felügyeleti szerve.

Az őrző-védő cégnél éppen most végez éves hatósági ellenőrzést a rendőrség Fotó: Polyák Attila - Origo

Mint arról az Origo beszámolt, a biztonsági cég vezetőjét előbb órákon át faggatták a hatósági ellenőrzést végző rendőrök, majd a cégbírósággal gyűlt meg a vállalkozás baja. Rádi Gábor, a Legion Invictus Kft. vezetője nemrég az Origónak elmondta: a cégbíróság arról értesítette, hogy törvényességi felügyeleti eljárás indult a vállalkozás ellen, mert – a végzés szerint –

jogszabályt sértettek azzal, hogy a társaság a bejegyzett székhelyén nem található.

Szerinte azért, mert a hatósági ellenőrzésre érkező rendőrök január 6-án a Tompa utcai telephelyen nem találtak cégtáblát.

A tábla valóban nem volt a helyén, mert nem sokkal korábban eltűnt, talán ellophatták”

– mondta Rádi Gábor, aki már a múltkori hatósági ellenőrzésnél is úgy érezte, hogy amelynek az emberei a testükkel is védték a hirdetőoszlopokat, amelyeket a főváros megbízásából elbontottak januárban – egészen addig, míg a bontást a bíróság meg nem tiltotta.

Mahir-oszlop sikertelen eltávolítása 2016. január 6-án a Bartók Béla úton Fotó: Szabó Gábor - Origo

A biztonsági cég képviseletében eljáró ügyvéd azt mondta, vitatja a cégbírósági végzést, azóta ráadásul újra van kint cégtábla, így fellebbez a döntés ellen. Ha nem tenné,

akár a vállalkozás kényszertörlését is elrendelhetné a bíróság.

Kérdésünkre elmondta, mivel a táblát pótolták, nem számít arra, hogy a törvény alapján akár 10 millió forintos bírságot egyáltalán kiszabják rájuk.

Hivatali visszaélés is lehet

A Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője, Magyar György ügyvéd még a plakátháború idején beszélt az Origónak arról, hogy a sorozatos rendőrségi ellenőrzést megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója, Bakondi György a karhatalom bevetéséről és a hatósági engedély bevonásáról beszélt.

Magyar György ügyvéd szerint akár a hivatali visszaélés gyanúja is felvetődhet Forrás: Polyak Attila

Mint arról az Origo is beszámolt, Bakondi úgy fogalmazott: az oszlopok elszállításához a karhatalom segítségét is kérheti a Fővárosi Önkormányzat, és ha ezt megteszi, a rendőrség megadja a támogatást. Azt is mondta, ha egy biztonsági cég jogellenesen jár el a rendőrséggel szemben, akkor erre válaszul bevonhatják a vállalat összes engedélyét.

Bakondi György, a kormányfő tanácsadója karhatalomról és engedélybevonásról beszélt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar György ügyvéd szerint mindezek az események és előzmények így összességében felvethetik a hivatali visszaélés gyanúját. A büntető törvénykönyv szerint ugyanis a hivatali visszaélés úgy is elkövethető, ha az illető egyéb módon visszaél hatalmával – az ilyesmi akár három évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Rájár a rúd az Orbán Viktorral háborúzó Simicska Lajos érdekeltségeire Forrás: Origo

A Mahir Cityposter jogi képviselője megjegyezte, hogy a bírói gyakorlatban ez az egyéb módon történő hivatali visszaélés azt jelenti, hogy az illető valamilyen személyes cél érdekében vagy más érdekében cselekszik.

A bírói gyakorlat továbbá példákat is felsorol az ilyen hivatali visszaélésre: zaklató jellegű ellenőrzés, igazoltatás, előállítás.

Simicskáék visszavágnak

Több hiábavaló próbálkozás után a Fővárosi Önkormányzat időközben hajlandónak mutatkozik arra, hogy visszaadja a Mahir Cityposter Kft.-nek azt a 169 hirdetőoszlopot, amelyet januárban, az emlékezetes budapesti oszlopháborúban egymás után szerelt le.

Mint arról az Origo beszámolt, a Mahir Cityposter Kft. nemrég „felhívást” kapott a Városháza illetékes főosztályától, amelyben kérik, hogy vigye el az oszlopait arról a XIX. kerületi telephelyről, ahová azokat szállították – ez az udvar látható januárban a Drone Media Studió fenti, drónos felvételén.

A főváros február 15-ig adott időt a Mahir-cégnek, hogy

valamennyi, a tulajdonát képező és az ingatlanon tárolt hirdetőoszlopot szállítsa el”.

Nem a várt választ – mikor mennek az oszlopokért – kapta azonban a főváros. Magyar György az Origónak elmondta, azt kérték a fővárostól, hogy az általuk szabott kéthetes időhatáron belül

ők maguk vigyék vissza a helyükre a leszerelt oszlopokat, vagyis állítsák vissza az eredeti állapotot.

Magyar György szerint a főváros okozott joghátrányt a hirdetőcégnek azzal, hogy az amúgy 2031-ig szóló szerződésük főváros általi egyoldalú, a Mahir-cég szerint ráadásul jogsértő felbontása után önhatalmúan belekezdett Budapest-szerte az oszlopok elbontásába, és 169-et végül el is vittek.

A fővárossal akarja visszahelyeztetni a Mahir-cég a leszerelt hirdetőoszlopokat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Magyar György ügyvéd érthetetlennek nevezte, hogy – amint azt a szerződésbontás ellen indított bírósági eljárásban is bemutatták – miután a bontással a főváros jelentős kárt okozott a Mahir-cégnek, most még az újabb oszloputaztatás és a visszaállítás költségét is rájuk akarják terhelni.

A főváros állítsa vissza az oszlopokat – mondta az ügyvéd, aki hozzátette,

elvárják, hogy minden oszlopot az eredeti helyére, szakszerűen, a bontás, a szállítás vagy a tárolás közben okozott rongálódást kijavítva állítsanak vissza,

a folyamatot pedig a Mahir-cég ellenőrzi.