A Kúrián védik Szijjártóék a külügyesek titkos életrajzait

A külügyminisztérium épülete

Hiába kötelezi egy friss, jogerős bírósági ítélet a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arra, hogy kiadja az Együtt politikusának a nagykövetek, külgazdasági attasék és a kereskedőházak vezetőinek szakmai életrajzát, a tárca nem adja át a dokumentumokat. A Kúriához fordulnak felülvizsgálatért.

Személyes adatokat tartalmaznak, ezért nem minősülnek közadatnak, vagyis közérdekből nyilvános adatnak a magyar külképviseletekhez kiküldött nagykövetek, külgazdasági attasék és a kereskedőházak vezetőinek szakmai életrajza - ezzel az indoklással

továbbra sem hozza nyilvánosságra a Külgazdasági és Külügyminisztérium az érintett diplomaták, külügyesek életrajzát.

Jogerős a bírósági döntés

Pedig a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön kihirdetett jogerős ítélet szerint a külügyi tárcának ki kellene adnia a kért adatokat az Együtt politikusának. Az ellenzéki párt elnökségi tagja, külügyi szakpolitikusa még 2015 tavaszán indított pert, miután közérdekű adatigénylésére a tárca megtagadta a választ.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium épülete - védik az életrajzokat Forrás: Origo

Hajdu Nóra az Origónak azt mondta, azért kérte ki az összes nagykövetnek, külgazdasági attasénak és a külföldön működő nemzeti kereskedőházak vezetőinek életrajzát, mert a kinevezések alapján próbálta volna feltárni, "hogyan működik a külügy az új külpolitikai irányvonalak mentén".

Mr. Arábia és Kiss Szilárd

Akkoriban kapta fel a sajtó a svájci magyar nagykövet Nagy Istvánt, akit Orbán svájci bankáraként és Mr. Arábiaként emlegettek - titokzatos emberként, akit évtizedes ismeretség fűz a kormányfőhöz. A titokzatosságot erősítette, hogy életrajza nem volt elérhető, és a külügy sem adta ki az újságíróknak.

Kiss Szilárd moszkvai agrárattasé (balra) az akkor még államtitkár Szijjártó Péterrel 2013-ban Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Hajdu Nóra emlékezetett, hogy akkoriban Kiss Szilárd, a moszkvai agrárattasé ügye már széles körben ismert volt, és aggályokat vetett fel. A rejtélyes miniszteri biztos Kiss Szilárd ellen tavaly tavasszal emeltek vádat a 700 milliós takarékbotránnyal összefüggésben vesztegetés miatt.

A vád szerint rávett valakit, hogy a banki tartozását szerezze meg áron alul.

Mint az Origo megírta, korábban felügyelőbizottsági tag volt két quaestoros cégben is.

Tavaly nyár elején Kiss Szilárd azzal került megint a hírekbe, hogy kiderült:

a nyomozó hatóság minden eszközét bevetve sem bukkant a nyomára Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester Kissel közös oroszországi cégének,

miközben egy civil blogger könnyedén megtalálta.

Első fokon elutasították

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly júniusban még elutasította Hajdu Nóra adatigénylését, és igazat adott az alperes minisztériumnak, amely arra hivatkozva tagadta meg az életrajzok kiadását, hogy azok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak, így azokat nem is kell közreadni.

Hajdu Nóra korábban ezzel a trófeával "díjazta" Szijjártó Péter miniszter személyzeti politikáját Fotó: Polyák Attila - Origo

A perben az ellenzéki politikus sem vitatta, hogy

a személyes adatok - lakcím, magántelefonszám - jogszerűen takarhatók ki az önéletrajzokból,

azonban szerinte annak többi tartalma olyan információ, amely a közfeladat ellátásával szoros kapcsolatban áll: azt lehet megtudni belőlük, hogy a köztisztviselő milyen végzettség, szaktudás és szakmai előmenetel alapján tölt be milyen pozíciót.

Meglepetés másodfokon

Ám a napokban a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú döntést, és úgy rendelkezett, hogy 15 napon belül a külügyi tárcának ki kell adnia a kért adatokat.

Az ítéletet Hajdu Nóra úgy értékelte: ez egy nyilvánosságpárti, precedensértékű döntés,

ami talán segít megérteni, hogyan

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az adatok kiadására kötelezte a tárcát Fotó: Origo

Hajdu Nóra közölte, az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a diplomáciai képviseletek vezetőinek szakmai önéletrajzában lévő adatok többsége közfeladatuk ellátásával függ össze, így azok a nyilvánosságra tartoznak. Most először kötelezett bíróság minisztériumot vezetői önéletrajzok kiadására - mondta Hajdu Nóra, aki szerint a döntés megnyitja az utat további sikeres adatkérések előtt is.

A tárca a Kúriához fordul

Ám az ellenzéki politikusnak csalódnia kell, mert az Origo a külügyi tárcától megtudta: nem fogják kiadni az életrajzokat.

A minisztérium a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához,

kérve azt is, hogy a Kúria függessze fel a másodfokú bíróság döntésének végrehajtását.

Justitia szobra a Kúria épületében Fotó: Origo

A tárca azzal érvel, hogy a felperes által is elismert személyes adatok kitakarására a minisztérium nem kötelezhető. Arra hivatkoznak, hogy az adatvédelmi hatóság és

az Alkotmánybíróság szerint sem kötelezhetők "új adat előállítására",

vagyis arra, hogy több száz dokumentumból kihúzzák a személyes adatokat. Bíznak abban, hogy döntésével a Kúria visszatér az elsőfokú ítélethez.

Mint kormányváltáskor

Korábban az Origo is beszámolt arról, hogy a kormány még azelőtt lecserélte a nagykövetek csaknem harmadát, hogy az EU-biztosnak kinevezett Navracsics Tibor helyét a külügyi tárca élén elfoglalta volna Szijjártó Péter. A minisztercsere után pedig további legalább két tucat állomáshelyen volt még személycsere a nagyköveti poszton.

Ennyi csere kormányváltás idején szokott lenni.

Voltak, akiket más országba, más földrészre küldtek, egyeseket hazahívtak. Schmitt Pál unokaöccsét, Magyarország sanghaji főkonzulját például hazarendelték, a volt sajtófőnökét viszont kinevezték Jakartába. A külügyi bizottság volt elnökének testvérét Moszkvába küldték, Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadóját pedig Washingtonba - neki például most is nyilvános az életrajza.