Előválasztás a baloldalon: igény lenne rá, de esély nem sok

Tapolcai időközi választás

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kiválasztásáról szóló előválasztás gondolata tökéletes példa lehet arra, hogy ami elméletben működik, az a magyar viszonyok között – különösen a magyar baloldali viszonyok között – teljesen kifordul magából, és egy abszurd rendszerré változik. Pedig az újításnak rengeteg előnye lenne: a baloldal visszakaphatná győzelmi hitét, kitörhetne az apátiából, teljesen új jelöltek jelenhetnének meg, ráadásul a mostaninál sokkal nagyobb lenne a médiafigyelem is. Ehhez viszont bizalomra lenne szükség, de ez szinte teljesen hiányzik az MSZP–DK–Együtt–PM–Liberálisok ötöséből. 

„Mindegy, hogy mi, csak végre történjen már valami a baloldalon” – sóhajtott fel egy idősebb férfi a Republikon Intézet ellenzéki esélyekről szóló rendezvényén. Sokan látják ehhez hasonlóan a baloldali ellenzék helyzetét: az elmúlt évek közvélemény-kutatásai alapján ugyanis úgy tűnik, hogy az MSZP–DK–Együtt–PM–Liberálisok ötöse ugyanazon a nagyjából 20-25 százaléknyi szavazón osztozkodik.

A választók apátiáján, a 2018-as választások reménytelenségén segíthetne az előválasztási rendszer

– állítják a csütörtöki konferencia szervezői, akik szerint ha nyilvánosan, egy amerikaihoz hasonló rendszerben választanák ki a miniszterelnök-jelölt személyét, akkor az sokat pezsdítene a baloldal helyzetén.

Az előválasztással olyan jelöltek is előkerülhetnek, akik korábban teljesen ismeretlenek voltak. Ez megoldást jelenthetne az egyik legnagyobb problémára: a kihívó hiányára is Fotó: Polyák Attila - Origo

A baloldali politikusok kerekasztal-beszélgetésén azonban hamar kiderült, hogy a pártok – bár hivatalosan mindegyik nyitott lenne az előválasztás és az összefogás ötletére is – fél órát sem tudnak eltölteni egymással veszekedés nélkül, így egyelőre kevés az esélye egy ilyen rendszer meghonosításának.

Pedig az újításnak előnyei is lennének, ehhez persze az is kellene, hogy – mint ahogyan azt Molnár Zsolt szocialista politikus megfogalmazta – ne fulladjon közröhejbe a kiválasztás folyamata. Az új magyar választási rendszer mindenesetre rákényszeríti az ellenzéket az összefogásra, miután külön-külön egymástól veszik el a szavazókat.

Jobboldali győztes a baloldal előválasztásán

Komoly problémája a magyar baloldalnak, hogy saját médiafelületeit elveszítve szinte csak akkor jutnak szóhoz, ha a Fidesz valamelyik intézkedésére kell reagálni. A csütörtöki beszélgetésen ezt több politikus is elismerte, Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint például általában csak 15 másodpercük van arra, hogy az esti híradóban elmondják, miért rossz, amit a Fidesz csinál.

Az előválasztás ezen is segíthetne, hosszú idő után ugyanis az ellenzék egy saját ötlettel, témával állhatna elő,

ráadásul a nyílt viták során ismertebbé tehetnék a saját programjukat is. A Republikon Intézet számításai szerint a procedúra során összesen akár 100 ezer ember is szavazhat, de az egyes vitákat sokkal többen is figyelhetnék. Tóth Csaba, a Republikon Intézet vezetője szerint ekkora figyelmet előválasztás nélkül aligha szerezhetne a baloldali ellenzék.

Az ellenzők szerint viszont, ha valóban lesz előválasztás, akkor Orbán Viktor hátradőlhet. A politikusok közötti vitákat, személyeskedéseket ugyanis felnagyíthatja a sajtó, ami miatt könnyen az a kép alakul majd ki a politikusokról, hogy csak veszekedni tudnak, és rengeteg konfliktusuk van.

Arról nem is beszélve, hogy a rendszer könnyen meghekkelhető. Az előválasztási szisztéma lényeges eleme ugyanis, hogy bárki lehet jelölt, és bárki lehet jelöltre szavazó is. Utóbbihoz csak egy értéknyilatkozatot kell aláírni, valamint be kell fizetni egy 200 forintos jelképes díjat. (A Republikon Intézet által kidolgozott szabályjavaslatokat itt olvashatja.)

A miniszterelnök-jelölti előválasztás folyamatábrája Forrás:republikon.hu

A teljes nyitottság viszont igen fura eredményekhez vezethet: ha például a CÖF hívei legyőzik ellenérzésüket, és aláírják az értéknyilatkozatot, akkor akár a leggyengébb jelöltet is győzelemhez segíthetik. Sőt, szélsőséges esetben akár jelöltet is indíthatnak, ha összegyűjtik az ehhez szükséges aláírásokat, és miután a másik oldalon is ők vannak, a győzelmet is megszerezhetik.

Természetesen erre kicsi az esély, de rávilágít egy másik problémára is. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy

egy olyan személy lesz a miniszterelnök-jelölt, aki ugyan népszerű a saját táborában, de országosan semmi esélye sem lenne.

Ez egyébként nem lenne egyedi eset, a csütörtöki rendezvényen részt vevő politológusok közül sokan úgy vélik például, hogy Donald Trump republikánus jelölt hiába lesz pártja elnökjelöltje, nem sok esélye lesz a demokraták ellen.

A Republikon Intézet számításai szerint akár 100 ezer baloldali is részt vehet az előválasztásban Fotó: Polyák Attila - Origo

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint további probléma Gyurcsány Ferenc személye. Szerinte ugyanis a Demokratikus Koalíció vezetője akár győztesként is kikerülhetne egy ilyen előválasztásból, vele viszont nem sok esélye lenne a baloldalnak. Ha viszont nem nyer, akkor akár dönthet úgy is, hogy nem tekinti érvényesnek az előválasztást, és elindul önállóan, pártja pedig – a mostani felmérések szerint – be is jutna a parlamentbe.

Túl sok a párt a baloldalon

Az előválasztás hívei szerint azért is hasznos a kiválasztási folyamat, mert így kezelhető lenne a baloldal pluralizmusa. A programok jelentősen eltérnek egymástól, a liberálisok például elfogadhatatlannak tartják a PM-es alapjövedelemről szóló ötletet, viszont a közös induláshoz valahogyan meg kellene egyezni.

Az előválasztás során megfuttathatók lennének a programok, így a jelöltek mellett az is eldőlne, hogy melyik tervezet életképes.

A politika egyik alapszabálya viszont, hogy nem szabad hagyni, hogy a kisebbik erő döntsön, és feltehetően ezt a tézist a hazai baloldal maximálisan érvényesíteni is akarja. Az előválasztás ugyanis éppen a kisebb pártoknak kedvez, akik egy jó jelölttel vagy programmal hirtelen ledolgozhatják hátrányukat, és egyik pillanatról a másikra esélyes jelöltté válhatnak.

Az amerikai párhuzamnál maradva egy-két évvel ezelőtt kevesen ismerték Donald Trumpot, és alig tudtak valamit Hillary Clinton fő ellenfeléről, Bernard Sandersről is.

Az MSZP-nek tehát nem érdeke, hogy megerősítse ellenfeleit, és valószínűleg ragaszkodni akarnak a pozíciójukhoz.

Molnár Zsolt szocialista politikus ezt úgy fogalmazta meg, hogy „az MSZP egyedül nem tud győzni, de az MSZP nélkül sem lehet győzni”.

Vége lehetne az apátiának

Az előválasztás melletti egyik legnagyobb érv, hogy kimozdítaná az apátiából a baloldali szimpatizánsokat. Az Egyesült Államokban például egy évvel az elnökjelöltek kiválasztásának megindulása előtt mindenki lemondóan nyilatkozott az egész politikai helyzetről, tavaly ősz óta viszont beindult a pezsgés, és a jelöltek telt házas rendezvényeket tartanak.

Egy megfelelő rendszer esetében ez lehetne Magyarországon is, Tóth Csaba szerint például visszatérhetne a baloldal győzelmi hite is, ráadásul a győztes politikusok, amellett, hogy nagyobb legitimációjuk lenne, felkészülhetnének a rendes kampányra is.

Rengeteg előnye lenne az előválasztásnak, mégis kevés az esélye, hogy meg tudnak egyezni a pártok. Az összefogás viszont elkerülhetetlen Forrás: MTI/Nagy Lajos

Ha létrejönne az előválasztási rendszer, és nem válik komédiává, akkor annak nagy vesztese az LMP lehetne. A zöld párt ugyanis valószínűleg teljesen kimaradna a kiválasztásból, más lehetősége nem is lenne, miután eddig kínosan ügyeltek arra, hogy ne mossák össze őket az MSZP–DK–Együtt–PM–Liberálisok csoportjával. Ha viszont a kiválasztási rendszer valóban jól működne, és sikerülne egy megfelelő jelöltet állítani, akkor a szavazók könnyen a nagyobb erőhöz húznának, ami

több százalék veszteséget is jelenthetne a parlamenti küszöb környékén liftező LMP-nek.

Az biztos, hogy ha a baloldali ellenzék komolyan gondolja az előválasztás ötletét, akkor hamarosan neki kellene állni a játékszabályok megalkotásának. Az előválasztási folyamat ugyanis akár 3-4 hónapig is eltarthat, és legkésőbb 2017 elejére meg kellene választani a közös miniszterelnök-jelöltet ahhoz, hogy legyen idő kampányolni is 2018-ra.