A bezárás rémével már szembenéztek a kisiskolák

Keszegi általános iskola 2016.02.17.

A minisztérium állítja, nem készül a kis falusi iskolák leépítésére, de a tanárok szerint a térségi iskolaközpontok létrehozása veszélyt jelenthet. Egyeztetés most sincs.

Egy apró rángás kíséretében tűnik el a mosoly Zentai József arcáról, amikor közlöm vele, hogy a minisztériumtól hoztam egy levelet. Pedig a kis Nógrád megyei falu, Nézsa Mikszáth Kálmánról elnevezett általános iskolájának igazgatója az előbb még vidáman magyarázta, hogy a szomszédos teremből beszűrődő énekszó azért ilyen hangos, mert a gyerekek már az idei március 15-i ünnepségre készülnek. Korabeli toborzódalokat tanulnak. Most viszont színtelen hangon csak ennyit mond: „A kocsiban maradt a szemüvegem. Lemegyek érte, mert anélkül nem tudom elolvasni a levelet.”

Zentai Józsefnek megmutattuk a minisztérium levelét Fotó: Polyák Attila - Origo

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) az Origo kérdezte meg a falusi kisiskolák jövőjéről, a tárca pedig levélben válaszolt. Ezt mutattuk meg az iskolaigazgatónak.

Miután elolvassa, megkönnyebbülten felsóhajt.

Úgy gondolom, hogy nekünk egyelőre nincs mitől tartanunk”

– mondja.

Azért kerestük meg a minisztériumot, mert egyelőre nem sokat lehet tudni arról, mi lesz a falusi kisiskolákkal, ha térségi iskolaközpontokat hoznak majd létre. A tervet tavaly nyáron mutatta be a minisztérium, őszre pedig már meg is születetett a kormányhatározat arról, hogy a kabinetnek el kell kezdeni dolgoznia az ügyön.

Szómágia

A minisztérium friss leveléből kiderült, hogy nagyjából mire jutottak. Az „iskolaközpont” elnevezést például megváltoztatták. A legújabb elnevezés így hangzik: „a térségi iskolahálózat intézménye”. Ha „központok” nem is lesznek ezek az iskolák, azért jól meg lehet majd különböztetni őket a többitől. „A térségi iskolahálózat intézménye az adott megye egyik kiemelt feladatellátási helyeként funkciójában lesz újszerű” – olvasható a minisztérium levelében.

Az Emmi szerint azért van szükség a kiemelt iskolák létrehozására, hogy „az ország minden részében lehetőleg azonos tanulási feltételeket biztosító minőségi oktatásban részesüljenek a tanulók, akár kistelepülésen, akár nagyvárosban laknak”.

Ezekben az iskolákban egyszerre zajlana a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása és a tehetséggondozás.

A tárca célja az, hogy az iskolaközpontokban oktató pedagógusok számára „álljanak rendelkezésre a mai kor kihívásaira, problémáira valódi megoldásokkal szolgáló” eszközök.

„Szerintem ez így is, úgy is versenyhelyzetet teremt, de ennek mi készséggel állunk elébe. Egy kérésünk van csak: legyenek tiszták a szabályok” – mondta Zentai József igazgató a levél elolvasása után. A verseny a diákokért folyik majd. A helyzet nem új a számukra. Több falusi iskolához hasonlóan ők is kisbuszokkal szállítják a gyerekeket Nézsára azokról a településekről, ahol már nincs iskola.

Érkezik a kisbusz Legéndről Fotó: Polyák Attila - Origo

A köznevelési törvény szerint ugyanis a minimális osztálylétszám 14 fő. Ha nincs ennyi gyerek egy évfolyamon, akkor alsó tagozatban össze lehet vonni az osztályokat, de felsőben már nem. Zentai József szerint ezért nem mindegy, hogy egy jól felszerelt térségi iskola elszipkázza-e a gyerekeket a faluból.

Ha nem jön össze egy évfolyamon a 14 gyerek, a felsőtagozat megszűnik.

Nézsa abból a szempontból speciális helyzetben van, hogy az iskolában szlovák nemzetiségi nyelvet és népismeretet is tanulhatnak a gyerekek. A nemzetiségi iskolákban a minimális osztálylétszám nyolc fő. „Ha nem lenne nálunk nemzetiségi oktatás, bajban lennénk: már most van olyan alsó tagozatos osztályunk, ahol csak 12-en vannak” – mondta az igazgató.

Kevés az információ

„A szülők a legjobbat akarják a gyerekeiknek, ezt mi is tudjuk. Nálunk is van zeneoktatás, fejlesztőpedagógust is alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Ha holnap felmerülne az igény, hogy szervezzünk ilyesmit, fazekas-, korongozófoglalkozásokat is tudnánk indítani” – sorolta Zentai József, hogy mivel tudnak rajtvonalra állni a térségi iskolával kezdődő versenyben. Állítja, hogy egy fontos ütőkártya még van a falusi iskoláknál: szerinte a szülők szeretik, ha a gyerekeik helyben járnak iskolába.

Persze, azt azért jó lenne tudni, hogy a térségi iskolák konkrétan milyen felszereltséggel, milyen szolgáltatásokkal állnak majd a szülők és a diákok elé. Ezt már Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára mondta az Origónak.

Ki kellene végre teríteni a kártyákat.”

Hallunk ezt-azt. Időnként felmerül egy-egy iskola neve, hogy ott lesz a térségi központ, de listát erről még senki sem látott – mondja a TÖOSZ főtitkára.

Írni tanulnak a gyerekek Fotó: Polyák Attila - Origo

Szerinte a települések vezetőinek már most azon kellene gondolkodniuk, hogy milyen, iskolákkal kapcsolatos fejlesztésekre költenék a rendelkezésre álló EU-s pályázati pénzeket. „Ezért nem mindegy, hogy milyen jövőre számíthat egy adott falusi iskola” – mondta Zongor Gábor.

Kicsiben már működik

„Bármennyire fáj, vannak olyan települések, ahol a csökkenő gyereklétszám miatt egyszerűen nem tartható fenn az iskola, ezzel szembe kell nézni” – mondta a főtitkár. Abban is biztos, hogy zárt ajtók mögött sok polgármester fellélegzett, amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon (Klik) keresztül az állam átvette az önkormányzattól a helyi iskola fenntartásának feladatát. Attól viszont, hogy változott az üzemeltető, a probléma ugyanaz maradt.

Ha nagyon kevés a gyerek, gazdaságosabb, ha más településre járnak iskolába.

A csökkenő gyereklétszámot a minisztérium is megemlítette az Origónak küldött levelében. Azt írták, hogy a térségi iskolák létrehozásával a kormány előre gondolkodik, felkészül arra az esetre, ha „elfogynának a gyerekek” egyes kis falvakban.

Nézsán, az egykori Reviczky-kastély műemlék jellegű épületében működő iskola ebből a szempontból nézve már most térségi iskolaként működik. A közeli Legénden és Alsópetényben már megszűntek az iskolák. Ezeken a településeken először felső tagozatok nem indultak, majd megszűntek az alsó tagozatok is. A nézsai iskolának ez tulajdonképpen jól is jött, az igazgató mégis úgy gondolja, nem örömteli esemény egy iskola bezárása.

A nézsai Mikszáth Kálmán Általános iskola épülete Fotó: Polyák Attila - Origo

„Nehezebb fenntartani egy iskolát felső tagozat nélkül, de nem lehetetlen. A helyi közösségnek többet kell költenie ilyenkor, de megéri. Lehet, hogy közgazdasági szempontok szerint a keszegi gyerekeket is olcsóbb lenne máshová buszoztatni, de egy iskola esetében szerintem nem mindig a gazdaságossági szempont az első.” Azt azért hozzáteszi, hogy hosszú távon akár még papíron is ki lehet mutatni:

egy első ránézésre gazdaságtalan iskola megtartása végül kevesebbe került volna az államnak, mint az iskola megszűnése után keletkező problémák kezelése.

„Amikor az alsópetényi iskola megszűnt, a faluban ugyanúgy hatszázan laktak, mint Keszegen. Azóta Keszeg lakossága majdnem 800 főre nőtt, Alsópetényben viszont ma már alig 500-an laknak” – szemléltette egy példával, hogy az „iskola megtartó ereje” szerinte nem csak egy politikai közhely.

A települések kiürülése veszélyes folyamat. Több járás népessége akár 50 százalékkal is csökkenhet 2051-re – derül ki abból az elemzésből, amit Tagai Gergely, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa nemrég publikált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai ráadásul azt is megmutatják, hogyan tűnnek el a fiatalok egy-egy településről.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint csupán Pest és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a népesség a 2001-es adatfelvételhez képest.

Ezzel szemben Békés megyében 9 százalékos csökkenést tapasztaltak. Mindez azt mutatja, hogy a népesség változása térben is rendkívül eltérő lehet.

Kiürülnek a kistérségek

Németh Zsolt, a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese az Origónak azt mondta, hogy ha nem változik a helyzet, egy-egy helyi társadalom rendkívüli módon kiürülhet, szerkezetében megroppanhat, amire a legjobb példa Északkelet-Magyarország.

Németh Zsolt szerint mivel sem a születések, sem a halálozások, sem a vándorlások nem oszlanak meg egyenlően, pár évtized alatt könnyen kialakulhatnak depressziós térségek. A helyi társadalom teljesen felborulhat, ami azt jelenti, hogy például a 65 év felettiek aránya megnő, míg a munkaképesek száma csökken. „Az országoknak érdemes figyelniük arra, hogy túlságosan nagy területi különbségek ne alakuljanak ki az adott államon belül” – mondta a KSH elnökhelyettese.

A testnevelőtanár sípjai és stopperórája a keszegi Madách Imre Általános Iskola tanárijában Fotó: Polyák Attila - Origo

Oktatáskutatók szerint sincs minden rendben a tervvel. Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója szerint a térségi iskolák létrehozását össze kellene kötni azzal, hogy bevezetik a háromszintű közoktatást. Ennek lényege, hogy a jelenlegi nyolcosztályos általános iskolai szakaszt

legalább egy évvel meghosszabbítanák.

Halász Gábor szerint Lengyelországban elég látványos sikereket produkált a 6+3 osztályos általános iskola bevezetése. Ez a diákok képességeit felmérő PISA-teszteken is látszik. Lengyelország az 1999-ben megkezdett reformok után a 2000-es években tért át az új rendszerre. A 2000-ben készült PISA-teszteken a lengyel diákok még minden kategóriában rosszabbul teljesítettek, mint a magyarok. Ez a helyzet 2012-re megfordult: a lengyel diákok mindenben megelőzték a magyarokat.

A lengyel és a magyar PISA-eredmények összehasonlítása. A felméréseket az OECD szervezi. A diagramon az olvasási a matematikai és a tudományos készségekre adott pontszámok átlagait mutatjuk be Forrás: Origo

Halász Gábor szerint a kiemelt térségi iskolák létrehozását ezért kellene mindenképpen összekötni a képzés rendszerének átalakításával. Lengyelországban ugyanígy csinálták – mondta.

A kutató korábban is azt mondta, hogy a lengyel iskolák költséghatékonyabbak lettek az átalakítás után. Nagyobb intézmények jöttek létre, a korábban lepusztult falusi felső tagozatok helyett jól felszerelt, megfelelően képzett pedagógusokkal ellátott körzeti központok alakultak ki.

Tudnak az előítéletekről

A keszegi iskolában közben kezdődik a tízórai szünet, a gyerekek helyét az asztaloknál a saját nevükkel díszített bögrék jelzik. Figyelni kell rájuk, Zentai József igazgatónak is mennie kell. Búcsúzóul még pár mondatot mond.

„Nekünk is vannak problémáink, nyilván vannak olyan falusi iskolák, ahol még több a gond. Tudjuk azt is, hogy sok az előítélet is a kisiskolák körül. Jó volna viszont, ha a fontos, működésünket, létünket befolyásoló döntések nem az előítéletek alapján születnének. Érdemes megnézni közelebbről, hogy ki mit csinál.

Ami jól működik, azt nem volna szabad elrontani.”

Egyeztetésre egyébként elvileg van még idő, csak nem tudni, mennyi.

Korábban azt lehetett hallani, hogy a komolyabb változtatások még a 2016/2017-es tanévben megtörténnek. A már idézett őszi kormányhatározatban ennyi olvasható: „az egyenlő lehetőségek biztosítását fokozatosan kell elérni úgy, hogy a javulás már 2018-tól érzékelhető legyen”.

A minisztérium az Origónak küldött levelében pedig ezt írta: „A térségi iskolahálózat kialakításáról és fejlesztéséről a döntést az oktatásért felelős miniszter hozza meg, így jelenleg erről végleges tájékoztatást korai lenne adni.”