Magyarország és az egész Duna-vidék legnagyobb ártéri erdeje a gemenci. Az itt működő Gemenci Állami Erdei Vasút 30 kilométeren át kanyarog az erdőben. Egyik vége
mindössze 6-7 kilométerre
van Szekszárdtól, így logikus ötletnek tűnik, hogy meghosszabbítsák ide.
A kisvasút másik végétől viszont Baja csak 8 kilométer. Oda azonban könnyű eljutni nagyvasúttal pörbölyi átszállással.
Orbán Viktor meg is ígérte nemrég a tolnai megyeszékhely lakóinak a hosszabbítást. A miniszterelnök sorba járja a megyei jogú városokat a Modern városok program keretében. Ilyenkor gyakran közlekedési beruházásokat is bejelent, a leggyakrabban négysávos utakat.
Bár a távirati iroda és az országos sajtó nem említette, de a szakmai és a helyi orgánumok részletes beszámolóiból kiderült, hogy Szekszárdon
tényként hangzott el a kormányfő szájából, hogy épül egy vonal
a városba.
Ha ez igaz, a már kész, de még nem beüzemelt felcsúti és a még csak elképzelt, de az előbbivel összekötni tervezett etyeki keskeny nyomközű vasút mellett egy
harmadik kisvasútépítés
is lesz a Dunántúlon.
Az elsősorban a bor miatt idegenforgalmilag jelentős Szekszárd és Gemenc összekötése hasznos ötletnek tűnik, ahogy az Iho.hu közlekedési szakportál fogalmaz.
Hacsak nem abból a perspektívából nézzük,
hogy számos kisvasút a létéért küzd;
az utóbbi években bezárt a tiszakécskei, a kecskeméti és a nyíregyházi is, azaz a Modern városok program keretében az utóbbi két megyeszékhelyen is megígérhette volna Orbán a keskeny nyomtávú vasút akár csak részleges újranyitását.
A még létező infrastruktúra megmentése ugyanis sokkal olcsóbb lehetne, mint vadonatúj vonalak kiépítése.
Nem így történt, Szekszárdon lesz kisvasút.
Ahogy ilyenkor lenni szokott, a bejelentéskor még
nem kerültek nyilvánosságra konkrét tervek.
Hivatalos információk híján az Iho.hu szerkesztőinek segítségét kértük a majdani nyomvonal elképzeléséhez.
A legfontosabb probléma, hogy a kisvasútnak mindenképp kereszteznie kell az M6-os autópályát. Ha ehhez egy felüljárót kell építeni, az nagyon drága, olcsóbb és egyszerűbb lehetne, ha felhasználnának egy meglévő felüljárót, ahol a sztrádát már fölemelték.
A térképvázlaton zölddel jelöltük a már meglévő kisvasutat. A piros a hosszabbítás északi változata a Sió-gáton, majd a nagyvasút mellett északról érkezve a szekszárdi állomásra. A narancs az Őcsényt is elérő nyomvonal, amely délről menne a pályaudvarra. A bordó a legrövidebb, de minden bizonnyal legdrágább verzió.
„Mehetne például tovább a kisvasút a Sió töltésén, ott
az autópálya hídja alatt elfér,
és északról érné el Szekszárdot” – mondta a szakportál egyik szerkesztője az északi változatról.
„De kerülhetnek délről is, Őcsénytől a 46-os, Sárbogárd–Bátaszék vasútvonal mellett vezetett vágánnyal is megspórolható a híd.
A legrövidebb, de nem feltétlen legolcsóbb pedig az M6-Keselyűsi út csomópontjában épülő különszintű keresztezés lehetne” – folytatta.
Egy másik szerkesztő szerint „ezek közül az őcsényi kivitelezhetőnek tűnik, a többi túl költséges, illetve komoly kerülő. Az őcsényi esetében a nagyvasúti kapcsolat mellé párhuzamosan egy Őcsény–Szekszárd kisvasút épülne.”
Egy harmadik, szekszárdi illetőségű szerkesztő azt mondta: „Az M6 Sió-hídjára gondoltam én is,
vonalvezetés szempontjából is szép lenne,
plusz a legegyszerűbbnek tűnik így ránézésre megcsinálni. Cserébe elég nagy kerülő. A Keselyűsi úton tuti nem fogják kivinni a városból, az be van építve a városhatárig. Hacsak nem az út közepén, mint Pesten a villamost!”