Jelenleg 130 cm a tó vízszintje. Márciusban az optimális szabályozási szint 100-110 cm lenne.
Volt már magasabb vízszint is, 2014 szeptemberében 135 cm-t mértek Siófoknál.
A távoli múltban a Balatonnak sokkal nagyobb volt a víztükre, mint napjainkban. (Jelenleg 594 km2 a vízfelülete.) A tektonikus süllyedéken létrejött Balaton 21 ezer éve érte el a legnagyobb kiterjedését, a tó akkori vízállása 112-114 méter között (tengerszint felett mérve) ingadozott, Tihany akkor sziget volt még, és nagy öblök nyúltak be mélyen az északi és a déli partvidékre. Az első vízszabályozás Galerius római császár nevéhez fűződik, aki a 4. század elején a déli part turzásainak átvágatásával vezetett el vizet a tómederből.
Az első jelentős vízszabályozási munkák a 19. században kezdődtek meg. Gróf Széchenyi István vetette fel 1848-ban a Sió-csatorna megépítését, a század végén pedig a déli part mentén futó vasútvonal kiépítése eredményezett jelentősebb feltöltéseket.
A 20. században lecsapolásokkal hódítottak el a tótól újabb területeket, elsősorban a Balaton déli partvonalán.
Ezzel függött össze a Kis-Balaton jelentős területcsökkenése is, ami komoly ökológiai problémákhoz vezetett. A Balaton vízállását napjainkban az 1976-ban felújított siófoki zsiliprendszerrel szabályozzák, a tengerszint feletti 104 méteres szint körül.