Órákon át ülésezett hétfőn a kormány, de a végleges döntést a megszüntetendő háttérintézményekről csak kedden hozták meg. Az Origo úgy tudja, hogy a korábban bejelentett 73 megszüntetendő háttérintézménynek
a kétharmada szűnik meg jogutód nélkül, vagy jogutódlással.
Biztosnak tűnik, hogy a nagy múltú, Külügyi és Külgazdasági Intézet biztosan nem marad meg a jelenlegi formájában, de a Növényi Diverzitás Központ is megszűnik.
A háttérintézményekről való birkózás január 21-én kezdődött. Lázár János az akkori Kormányinfón jelentette be, hogy több tucat intézményt az adott terület minisztériumába olvasztanak vagy megszüntetnek. Január végén még arról volt szó, hogy a kormány már a február 10-i ülésén végleges döntést hoz az intézményekről. A Miniszterelnökségnek azonban azóta sem sikerült az akaratát teljes mértékben keresztülverni a tárcákon.
Az egyeztetések során érthető módon a minisztériumok ódzkodtak attól, hogy a most is hatalmas apparátussal dolgozó tárcák még nagyobbra duzzadjanak. A mérleg másik serpenyőjében pedig az elbocsátásokkal járó
negatív politikai következmények voltak.
Mindezek miatt a tárcavezetők abban voltak érdekeltek, hogy minél tovább húzzák a döntést.
Ezt sikerült is elérniük, azonban a megszüntetések számát nem tudták a lehető legkisebbre csökkenteni. A miniszterek csak saját lobbierejükben bízhattak, így aki nagyobb befolyással rendelkezett, annak több intézmény maradt, míg akik kisebbel, azoknak többet is kellett megszüntetniük. Az egyeztetések vesztese egyértelműen Balog Zoltán és Fazekas Sándor lett, mivel az ő területeiken lesz a legtöbb bezárás.
Árnyalja a képet, hogy pont az ő minisztériumukban volt korábban a legtöbb háttérintézmény, így a vágás is őket érinti a legjobban. Lázár János az átalakítások bejelentése óta a nyílt színen többször is üzent Fazekasnak. Ez világos jelzés volt arra, hogy a Miniszterelnökség leginkább a vidékfejlesztési tárca mozgásterét nyirbálta volna meg.
Információink szerint Lázár János januárban azért jelentette be a háttérintézmények túlnyomó többségének a megszüntetését, hogy
legyen miből engednie a tárgyalások során.
Persze arra ő sem számított, hogy ilyen sokáig lehet húzni az időt a konkrét döntéssel. A Miniszterelnökség vezetője mostanra elérte, hogy a háttérintézmények legalább kétharmada megszűnjön vagy beolvadjon az érintett minisztériumokba.
Úgy tudjuk, 24 intézmény éli túl a bürokráciacsökkentést. A megállapodás szerint tömeges elbocsátásra nem kell számítani az intézményeknél, de az biztosnak tűnik, hogy a nyugdíjba küldött munkatársak pozícióit nem töltik majd be.
A pontos számokról korábban egymásnak ellentmondó információk keringtek. Korábban a Népszava arról írt, hogy a jelenlegi 91 központi hivatalból és költségvetési háttérintézményből 50 szűnik meg június 30-ig, illetve az év végéig, 36 megmarad, további 5 hivatalról pedig még nem döntöttek.
A kabinet a háttérintézmények átszervezését 20 százalékos leépítés mellett képzelte el, az előterjesztés szerint az átalakítással nem érintett hivataloknál és háttérintézményeknél is csak az idei előirányzatok 80 százalékát vehetik figyelembe a jövő évi büdzsénél.
A korábbi hírek 73 intézményről szóltak,
ezek közül – első körben – 13 hivatal megszüntetését tervezték. Később több intézményről kiderült, hogy mégis megőrzi az önállóságát. Ilyen volt például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is.
Egyébként még a február 24-i kormányülésen akartak dönteni 17 szervezet július 1-jei megszüntetéséről, de az azóta történtek fényében úgy tűnik, ezt is sikerült megfúrni. Két héttel korábban pedig még arról volt szó, hogy a 73 intézményből 63 biztosan megszűnik.