A civil kezdeményezések és a politika viszonyát vizsgálta a Publicus Intézet. A Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvélemény-kutatásból kiderült: a megkérdezettek támogatják ugyan az utóbbi idők civil tiltakozásait, a megoldást mégis a politikusoktól várják.
Az oktatásban, az egészségügyben és egyéb területeken jellemző civil, illetve szakmai tiltakozásokat a tíz megkérdezettből nyolc-kilenc fő (85 százalék) követi.
Háromnegyedük (72 százalék) támogatja a civil lépéseket,
ha a politikától nem jön határozott fellépés. Mindazonáltal tízből hatan (59 százalék) úgy gondolják, hogy a szakmák képviselőinek megvan a lehetőségük, hogy a törvényhozók számára elmondják a véleményüket. Ezen kérdésekben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik - egyedül a Fidesz-szavazók véleménye tér el némileg a többségtől.
A megkérdezettek viszont nagyon megosztottak abban a kérdésben, hogy a civilek mennyire képesek hatékonyan ügyeket képviselni a politikai színtéren. Negyvenhét százalékuk gondolja azt, hogy inkább kudarcos lehet a civilek politizálása, és 39 százalék válaszolt ellenkezőleg.
Mindeközben a válaszadók a cselekvést egyértelműen a politikusoktól várják. A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) szerint természetes, hogy a civilek fellépnek az érdekeik mellett, de nem valószínű, hogy
érdemi változásokat tudnak elérni.
Hasonlóan, a válaszadók kétharmada (67 százalék) gondolja úgy, hogy a nem a civileknek, hanem a politikának kell megoldania a felmerülő szakpolitikai problémákat.
A megkérdezettek kétharmada (63 százalék) ért egyet azzal is, hogy
a civileknek nem elég az után demonstrálniuk, hanem össze kell fogniuk az ellenzéki pártokkal.
Ebben a kérdésben a Fidesz-szavazók másként gondolkodnak, és többségük (50 százalék) nem ért egyet az állítással, míg az MSZP és a Jobbik szavazói körében kimondottan magas az egyetértők aránya (89 és 83 százalék).
A kutatásból kiderült az is, hogy az oktatási tiltakozásokban részt vevő civileket hitelesebbnek gondolják a magyarok, mint a politikusokat. Törley Katalin, Galló Istvánné, Mendrey László és Pukli István hitelessége mindegyikük esetében a pozitív tartományban, 50-es érték felett van (57-52 pont között). Míg a politikusok közül ezt csupán a leghitelesebb a kormánypárti, az oktatáspolitikától mára visszavonult Pokorni Zoltán (52 pont), és a leghitelesebb ellenzéki, Kunhalmi Ágnes (50 pont) érik el.
A többi vizsgált, oktatással foglalkozó politikus, Dúró Dóra és Hiller István, Palkovics László és Balog Zoltán hitelességi mutatója a negatív tartományban, 50 pont alatt található (49-44 pontig), köztük is a két, oktatás területét felügyelő kormánytag a sereghajtó. A politikusokat természetesen a saját szavazóik gondolják a leghitelesebbnek.
Sándor Mária esetében azonban minden vizsgált társadalmi csoportban kiemelkedő hitelességet mért a kutatás. Leginkább az MSZP szavazók (89 százalék), a Jobbik szavazók és a bizonytalanok tartják hitelesnek (78 és 77 százalék), azonban még
a Fidesz-szavazók kétharmada (64 százalék) szerint is hitelesen képviseli
az egészségügyi problémáit.
A tanárok által megfogalmazott követekésekkel a válaszadók közel kétharmada (62 százalék) egyetért, míg csupán negyedük (27 százalék) jelezte, hogy inkább nem ért egyet a követelésekkel. Itt a februárban vizsgálthoz képest némi eltérés figyelhető meg, akkor 76-14 százalék volt az arány. A változás motorjai elsősorban a Fidesz-szavazók - körükben nagyjából 20 százalékponttal tolódott az arány az egyet nem értés irányába.