Három évvel ezelőtt sem a tanárok, sem pedig a diákok körében nem okozott osztatlan sikert, hogy az állami általános iskolákban kötelező tananyag lett a hittan és az erkölcstan. A heti egyórás elfoglaltságot sokan feleslegesnek tartották, arról nem is beszélve, hogy – bár lehetett helyette erkölcstant választani – a hitoktatásról sokan mondták: nem való az iskolákba.
Úgy tűnik, a minisztérium most komolyan mérlegeli annak a lehetőségét, hogy megszűnjön a két óra. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szülők nem küldhetik hitoktatásra a kicsiket, de arra csak a délutáni fakultációkon lesz mód.
Palkovics László államtitkár már korábban is többször utalt rá, hogy
jelentősen csökkenteni akarják a diákokra háruló terheket.
Egy múlt heti háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy ennek érdekében 2018 szeptemberétől felmenő rendszerben teljesen új nemzeti alaptantervet akar bevezetni a minisztérium. Palkovics szerint az új tervezet szerint az eddigi 10 százalék helyett akár 30 százalékban is el lehetne térni a kerettantervtől.
Első körben „nemzeti minimumot” határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket tanítani.
Úgy tudjuk, a terhek csökkentésének
egyik állomása lenne a hitoktatás eltörlése,
amivel a minisztérium legfelsőbb szintjein is többen egyetértenek.
Az Origo kérdésére azt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elismerte, hogy a Köznevelési kerekasztal keretein belül
két munkacsoport is tárgyalja,
megéri-e megtartani a kötelező hittan- és erkölcstanoktatást. Mint írták, munkájuknak az is része, hogy a tanulók érdekeit figyelembe vegyék. Ha egy-egy kérdésben konszenzusra jutnak, akkor javaslatukat átadják a kerekasztalnak, amely szintén javaslattal él a döntéshozók felé. A végső döntést az egyes esetek fontossága alapján Palkovics László államtitkár, Balog Zoltán miniszter, vagy pedig a kormány hozza meg.
Ha a kerekasztalon múlik, akkor minden bizonnyal a hitoktatás eltörlését fogják javasolni, de nem feltétlenül a diákok terheltsége miatt, hiszen a heti egy óra minimális elfoglaltságot jelent. Több oktatási forrásunk arról beszélt, hogy a szekularizált állami oktatásban problémát jelent a hittan, a tanárok pedig úgy vélik: a mai gyerekeket erkölcstanra nem tankönyvekből kell tanítani, hanem a mindennapi életben, amelybe az iskola is beletartozik.
Az erkölcsre nevelés részét képezheti egy olvasásóra, egy egyszerű mese, vagy akár egy osztályfőnöki óra is.
Ehhez nincs szükség külön tanórára” – mondta az egyik megkérdezett pedagógus.
Sok iskolában okoz problémát az is, hogy egy-egy osztályon belül akár három-négy vallás oktatását is kérik a szülők, ezeket pedig egy időben kell tartani. Így nemcsak a hitoktatók összeszervezése jelent gondot, hanem az is, hogy nincs hozzá elég tanterem. Több olyan iskoláról tudunk, ahol a hittanórákat az ebédlőben vagy a folyosón tartják.
Az biztos, hogy a Pedagógusok Szakszervezete már korábban tiltakozott a hitoktatás miatt. Szerintük
aggályos, hogy a gyerekek bizonyítványába bekerül, milyen felekezethez tartoznak,
esetleg erkölcstant választottak hittan helyett, ez ugyanis később akár még hátrányt is jelenthet a számukra.
Ha a hit- és erkölcstan eltűnik is a tantervből, az biztos, hogy a mindennapi testnevelés marad. Palkovics László államtitkár már korábban kijelentette, hogy a sportoktatáshoz ragaszkodni fog a minisztérium, a tárca legújabb rendeletében pedig az is megjelent, hogy az óra megmarad, de heti két alkalommal labdarúgással is ki lehet váltani.