Ónodi-Szűcs Zoltán: Legalább három szuperkórház kell

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár

Nem az elvándorlás, hanem a társadalom elöregedése jelentheti az egészségügyben az egyik legnagyobb problémát, Ónodi-Szűcs Zoltán ezért szervezi most a szociális ágyak átadását a szociális ellátórendszernek. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint három vagy négy fővárosi szuperkórházra lenne szükség, és úgy látja, hamarosan az ápolók, orvosok bérét is emelhetik.

• Három-négy fővárosi szuperkórházzal számol Ónodi-Szűcs Zoltán
• Az egészségügy tízezer szociális ágyat adna át a következő években
• Az ágazat legnagyobb problémája a társadalom elöregedése lehet
• A hálapénzt a társadalomnak kell legyűrnie az államtitkár szerint
• A kórházat a fertőzések miatt is veszélyes üzemnek tartja

Egy április végi konferencián azt mondta, két héten belül jöhet az egészségügyi béremelés első lépcsőfoka. Május végén járunk, az emelés még nem történt meg. Miért?

Nem azt ígértem, hogy két hét múlva történik meg, hanem hogy heteken belül megegyezhetünk az érdekképviseletekkel. Ez egy tárgyalási folyamat, a szakdolgozóknál nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz. Az orvosoknak új ajánlatot tettünk, és a Magyar Orvosi Kamarával most tárgyalok újra.

Mekkora emelésre számíthatnak első lépésben az érintettek?

Ahhoz mindenképpen ragaszkodom, hogy az orvosi béremelés arányait tekintve ne legyen magasabb, mint a szakdolgozói, mert a tárca álláspontja az, hogy az igazi problémát a szakdolgozói hiány jelentheti majd.

Küszöbön áll az egészségügyi béremelés, Ónodi-Szűcs Zoltán már áprilisban erről beszélt Fotó: M. Schmidt János - Origo

Annyit elmondhatok, hogy

a MOK korábban bruttó 150 ezer forintos emelést kért minden fizetési sávban.

Ennél valamivel kevesebbet tudunk vállalni, de az ajánlatunk szerintem így is előnyös lesz.

Emellett újra érzékelhető lesz a különbség a bérkategóriák között. A távlati terv, hogy 2019-re meghaladjuk a V4-es országok átlagát. Erre 80-85 milliárdos keretet kaptunk a jövő évi költségvetésben.

Az emelés megállíthatja majd az egészségügyi dolgozók elvándorlását?

Nagyon remélem. A szakdolgozók hiányát jellemzi, hogy sok helyen orvosok látják el az alapvetően ápolói-asszisztensi feladatokat is.

A béremelés válasz a hálapénz problémájára is?

Ami a hálapénzt illeti, nem gondolom, hogy ez valóban hálát fejezne ki. A szakorvosok fizetésemelése viszont csökkentheti a paraszolvenciát, a rezidenseknek pedig ott a Rezidens Támogatási Ösztöndíj. Aki igényli, egyúttal arra is ígéretet tesz, hogy nem fogad el borítékot.

És ezt ki ellenőrzi?

Ez nem csak a kormány dolga. A társadalomnak kell úgy változnia és megváltoztatnia az egészségügyet, hogy a hálapénz – amellett, hogy felesleges – kínossá is váljon.

A fővárosi szuperkórházak kérdésében már a sokadik körnél járunk, de még nem tudni, mi a végleges álláspont. Lesznek, nem lesznek?

Mindenképpen lesznek. Legalább három szuperkórház kell, ahol az év minden napján, minden ellátási szinten van felvétel.

Nem lehet ötvenoldalas eljárásrendet bújni életmentés közben Fotó: M. Schmidt János - Origo

Egyúttal rendet kell vágnunk a budapesti ügyeleti ellátásban: a mentősöknek ma több mint 50 oldalas eljárási rendet kell ismerniük, hogy tudják, kit hova kell vinni, ha beteggel futnak össze az utcán. Képzelheti, hogy ez mennyire megnehezíti a munkát.

Konkrétan hol épülhetnek a szuperkórházak?

Nincs atombiztos tervünk, csak javaslataink. Már kétszer jártam velük a kormánynál, de

lefőztek, mint a kávét,

mivel kiérlelt, kompromisszummentes megoldást szeretnének.

Észak- és Dél-Pesten mindenesetre számolunk egy-egy mamutintézménnyel, és legalább egy nagyobb beruházással a budai oldalon. Úgy gondolom, hogy a helyszín kiválasztása még sok vitát vált ki.

Budán két főkórháznak is lenne jogosultsága: egy központinak, ami Északkelet-Dunántúlt is ellátja, hiszen az itt lakók a BAH-csomópont környékén érik el Budapestet. És egy másik központnak, ami a Közép-budai hegység kapacitását is lefedi.

A leírás illik a Déli pályaudvar és a Testnevelési Egyetem felszabaduló területeire.

Szóba jöhetnek ezek is, de a jelenlegi várostervezési trend szerint minden felszabaduló zónát parkosítani kell. Nem vagyok fővárosi, ugyanakkor egyet tudok érteni az elképzeléssel, illetve azzal, hogy ami épül, az minél kijjebb, ne a belvárosban valósuljon meg.

És mit tervez a kevésbé szuper, konkrétan lerobbant fővárosi kórházakkal?

Lemaradásban vannak. A támogatási rendszer szabályai miatt Budapestre alig jutott valami az Európai Uniótól 2013-ig érkező 500 milliárdos egészségügyi fejlesztési forrásból. Ott tartunk, hogy

bárki az arcunkba vághat egy cikket

pergő vakolatú kórtermekről, és igaza lesz.

Ez nem maradhat így, természetesen ezt a kormány is belátja. Mivel nincs más forrás, állami zsebbe kell nyúljunk, hogy talpra állítsuk Budapestet. Nem presztízsberuházást akarunk, hanem rendbe akarjuk tenni a fővárosi ellátást.

Nagy port kavart kijelentése, hogy kiszervezik a szakellátásból az úgynevezett elfekvő ágyakat, és átadják a szociális ellátó rendszernek.

Létezik egy olyan ellátási forma a magyar egészségügyben, ami Európában sehol sem képezi az egészségügy részét. Tetszik vagy sem, a szociális ellátás nem a kórházak feladata: ehhez képest az OECD adatai szerint

az utóbbi 13 évben Európában egyedül nálunk nőtt a kórházban töltött idő hossza.

Ugyanakkor a szociális ellátórendszerben létre kell hozni egy olyan emelt szintű ellátást, ami az idősek ápolására alkalmas.

Az idősellátás nagy és egyre nehezebben ellátható pluszfeladat az egészségügyben Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Eközben vészes ütemben öregszik a lakosság: 2012–2020 között két és félszer gyorsabban nő majd a 65 év felettiek száma, mint a rendszerváltást követő 23 évben történt. Van egy olyan rémálmunk, hogy

tíz éven belül 3 millió krónikus idős beteg lesz Magyarországon.

Ha őket is szakellátásban kellene kezelni, ahhoz Svájc pénze sem lenne elég, a szociális és alapellátásnak, de a civil társadalomnak is nagyobb részt kell vállalnia.

A „nagyobb rész” azt jelenti, hogy fizetni kell a szociális intézetekhez átvitt idősek ellátásáért?

A fizetős szolgáltatás nem újdonság, sok kórház elfekvő ápolási osztályainak bizonyos részein ma is napidíjat kérnek az idősellátásért. Akit eddig ingyen láttak el, azt ezután is így fogják, aki eddig fizetett érte, az ezután is fizet. Ebben nem lesz változás.

Mennyi az átadható ágyszám?

Jelenleg körülbelül 25 ezer olyan betegágy van, ahol valamilyen krónikus ellátás, például rehabilitáció folyik, ebből körülbelül több mint tízezret értelmetlenül pazarlóan üzemeltetünk, felesleges röntgen- és laborvizsgálatok sorával.

Kórházi folyosó. Nemcsak ellátandó időseket, de eszközöket és ingatlanokat is kapna a szociális ágazat Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ezt a forrást fel lehetne használni olyan dolgokra, amire tényleg szüksége van az ellátottnak. Idén egyébként 2000–2200 ágy átadásával számolunk.

Van befogadásukra elegendő forrás a szociális ágazatban?

A forrásokról már nem nekünk kell gondoskodnunk, de átadjuk a feladathoz szükséges ingatlanokat, eszközparkot, ráadásul felújítva. Csak erre a célra 10 milliárd körüli összeget fordítunk.

És mennyit takarít meg az egészségügy az ágyak átadásával?

Értse meg, a döntést nem a pénzkérdés motiválja: versenyt futunk az idővel, attól tartunk, hogy 5-10 év múlva már késő lesz erre reagálni.

Jönnek a kórházakat felügyelő kancelláriák. Ezekre miért van szükség, milyen jogköröket kapnak?

A kancellária egyelőre munkacím, a lényeg, hogy a kórházi ellátás ne önérdek legyen, hanem a lakosságot szolgálja. Az intézmények gyakran saját ösztönzőik mentén alakítják az üzemeltetést, akár azért is, hogy nullszaldósra hozzák ki az éves büdzsét.

Ónodi-Szűcs Zoltán kétszer járt a kormánynál a szuperkórházakról szóló javaslatokkal, de "lefőzték, mint a kávét" Fotó: M. Schmidt János - Origo

Korábban minden átalakítás fiskális szempontok mentén történt, most bővülő források mellett szeretnénk változtatni. Teljes transzparenciát akarunk, EU-s és hazai viszonylatban is összehasonlítható intézményi működést, eredményeket. Terveink szerint a kancelláriákhoz kerülne a kórházi háttértámogatás irányítási rendszere – a logisztika, bérszámfejtés, beszállítás – is.

Mit tenne a kórházi fertőzések visszaszorításáért? Egy adat szerint a magyar kórházi halálesetek 10-15 százalékát helyi fertőzések okozzák, miközben az orvosok arra panaszkodnak, hogy a kézfertőtlenítő is hiánycikk az intézményekben.

Elhiheti, a fertőzést nem az okozza, hogy a sebész nem megfelelően mosakodik be műtét előtt, sokkal inkább a másik ágyon fekvő beteg vagy egy látogató.

Tudomásul kell venni, hogy a kórház veszélyes üzem, és minél kevesebb időt töltünk ott, annál kisebb az esély a fertőzésekre. Világszerte általános tendencia, hogy 25-30 év antibiotikumhasználat után egyre ellenállóbb baktériumok fejlődnek ki, amikre hamarosan talán orvosság sem lesz.

A jövő kórházi fejlesztései már csak ezért sem szólhatnak az ágyszámbővítésről, a hangsúly a minőségi ugráson, ezzel párhuzamosan pedig az alapellátás fejlesztésén van.