A szokásoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel is a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút. A legfontosabb téma ezúttal is a migrációs krízis volt. A miniszterelnök szerint ebben az ügyben
a magát a magyar ellenzék vezetőjének kinevezett Soros György
és a magyar kormány között éledező konfliktus szemtanúi vagyunk. Orbán Viktor úgy fogalmazott: az üzletember a bevándorlás ügyében áll a leginkább szemben a kabinettel, támogatja azokat a szervezeteket, amelyek le akarják nyomni, meghátrálásra akarják kényszeríteni a kormányt.
A kormányfő szerint "akárhogy is finanszírozza a civil szervezeteket Soros György, akárhogy próbál bemenni a médiába a magyar milliárdos a pénzével, és hangulatot kelteni", az igazság az, hogy a nyugati kormányok menekültügyi politikáját a
saját népük erőteljesen, növekvő számban és növekvő erővel ellenzi.
Mivel Európa a demokráciára épül, ebből előbb-utóbb baj lesz, "ezt a vihar előtti csendet, feszültséget érzi mindenki" – mondta. Szerinte olyat még nem látott, hogy a népnek kellene megváltoztatnia az álláspontját egy ilyen fontos ügyben. Ezért szerinte az európai vezetőknek kell teljes egészében felülvizsgálniuk eddig folytatott politikájukat.
Egy keresztény civilizációhoz tartozó ember nem lehet muszlimellenes - jelentette ki Orbán Viktor, jelezve ugyanakkor azt is, hogy természetesen "nem akarunk átvenni muszlim szabályokat a saját életünkbe". "Megvannak a saját életelveink, tiszteletben tartjuk az övéket, és azt várjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mienket" – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt mondta: a migránsáradat, a Röszkénél kerítést bedöntők és "Bicskén az a borzalmas ember" - aki azt mondja egy magyar nőnek, örüljön, hogy nem erőszakolta meg -
nem egyenlő a muszlim világgal.
Az esettel kapcsolatban elmondta: a kormány akciótervet készített a bicskei tábor bezárására.
A kormányfő azt is sürgette, hogy
Európa gondolja újra külpolitikáját,
mert az utóbbi időben három országban avatkozott be - Irakban, Szíriában és Líbiában -, és mindhárom összeomlott, káosz alakult ki, menekültek milliói indultak meg onnan.
"Ez a demokráciaexport nevű őrület (...), hogy az európai kultúra fogalmaival, az itt bevált módszerekkel próbáljuk kéretlenül boldoggá tenni a más civilizációban, kultúrában másképp gondolkodó embereket, megbukott. A közel-keleti káosz és annak fájdalmas következményei Európára nézve számomra arra adnak bizonyítékot, hogy
a demokráciát nem lehet exportálni se fegyverrel, se békésen
- fogalmazott, kiemelve: minden népet hagyni kell, hogy a saját kultúrája szerint építse fel a saját politikai, gazdasági rendszerét.
Líbia helyzetérő azt mondta: az egyik lehetőség, hogy Európa teljes mellszélességgel odaáll a líbiai kormány mellé, elismeri a líbiai hadsereget, és elfogadja annak felfegyverzését. A másik lehetőség - folytatta -, hogy nemzetközi felhatalmazással európai katonai erőknek partra kell szállniuk Líbiában, ahol hatalmas menekülttáborokat kell létrehozni, és ott felfogni azokat, akik Európába igyekeznek, sőt oda kell visszavinni azokat is, akik már illegálisan átjöttek Európába.
Beszélt a brit EU-tagságról szóló, közelgő népszavazásról is, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont a miniszterelnök szerint úgy szól: "örülünk annak, hogy a britekkel egy szövetségben lehetünk (...), de nem vindikáljuk a jogot magunknak, hogy megmondjuk a briteknek, mit tegyenek".