Az adatvédelmi hatóság 3 millió forintra bírságolta meg a levéltárat, amiért kiadták a sajtónak az úszókapitány ítéletét. A hatóság szerint ugyanis a fővárosi levéltár jogellenesen adta ki egy újságírónak a Kiss László úszószövetségi kapitány lemondásához vezető botrányt kirobbantó nemi erőszak ügyében hozott 1962-es ítéletet.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint Budapest Főváros Levéltára jogellenesen adta ki egy újságírónak a Kiss László – az úszók volt szövetségi kapitánya – és társai által elkövetett bűncselekmény ügyében 1962-ben meghozott ítéletet.
Hárommilliós bírság jár érte
A hatóság ezért hárommillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki. Közölték, hogy a dokumentum bűnügyi személyes adatokat tartalmaz, amelynek megismerésére a törvény szerint akkor van lehetőség, ha az ítélet érintettje írásban hozzájárul ehhez, vagy teljesülnek a törvényben meghatározott feltételek.
A jogszabályok alapján három esetben lehetséges az ilyen levéltári anyag megismerése, ezek közül a levéltár arra hivatkozott, hogy anonimizált másolattal biztosít hozzáférést a személyes adatot tartalmazó levéltári anyaghoz.
A levéltárnak fel kellett volna ismernie, hogy az újságíró az anonimizálás mellett is összefüggésbe tudja hozni az ítéletet a kérőlapon megjelölt természetes személyekkel,
így egyáltalán nem lett volna alkalmazható a levéltári törvény anonimizálásra vonatkozó rendelkezése – emelte ki a hatóság.
Áprilisban robbant a hír
Mint arról az Origo is beszámolt, Kiss Lászlóról áprilisban a Privátkopó.hu írta meg, hogy 1961-ben, 21 éves korában két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért később három év börtönre ítélték.
A botrány főbb állomásai
Áprilisban került nyilvánosságra az az irat, amely bizonyítja, hogy Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya 1961-ben két társával megerőszakolt egy nőt, és emiatt börtönben is ült.
A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) az elnökségi ülésén úgy döntött, hogy Kiss Lászlónak nem kell távoznia a szövetségi kapitányi posztról. Az edzők külön közleményben álltak ki mellette.
Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke azt mondta: „Mindenki tudott róla, de senki sem beszélt.” Úgy vélte, erkölcsileg sohasem évül el, amit Kiss tett, de „nem lehet valakit kétszer elítélni”.
Lázár János miniszter azt mondta, nincs napirenden, hogy kezdeményezzék Kiss László állami kitüntetéseinek visszavonását. Szerinte „tíz olimpiai aranyérem elég súlyos dolog”.
Kiss László lemondott százhalombattai tiszteletbeli alpolgármesteri tisztségéről, de egyelőre díszpolgári címétől nem fosztották meg, és a helyi uszoda továbbra is az ő nevét viseli.
Kiss László bejelentette lemondását a szövetségi kapitányi posztról, de azt állította: „koholt vádak alapján” ítélték el, miközben „az ítéletben foglalt cselekményt nem követtem el”.
Megszólalt a halottnak hitt áldozat, Takáts Zsuzsanna, és mindent elmesélt az 55 évvel ezelőtt történtekről. Állítása szerint erőszak történt, és nem bocsátott meg Kisséknek.
Az interjú után Kiss virágcsokorral kért bocsánatot egykori áldozatától, majd lemondott százhalombattai díszpolgári címéről, és kérte, hogy a nevét viselő helyi uszodát is nevezzék át.