Beveretünk, betompulunk, akkor csak a néma csönd
- így írta le egy fiatal fogyasztó a Kék Pont Alapítványnak adott interjúban, hogy mit érzett szívás közben és után. Megfogalmazása nyers, de pontos: a herbálként, biofűként - Északkelet-Magyarországon makkantóként – ismert szintetikus kannabinoidok jellegzetessége, hogy
kiütik, passzivitásba lökik a felhasználót, aki úgy érzi, üres és laza, a szeren kívül érdekli semmi.
Éntudatát elnyomja a biofű, sőt, diktálja, hogy mi legyen a következő lépés – többnyire még egy herbálos cigaretta megsodrása.
Rosszabb esetben a biofű azonban pánikrohamot, agressziót válthat ki, és ide vezethet a hiánya is. A felhasználók úgy érzik, szabályosan kifordulnak magukból, megváltozik a személyiségük. "Olyan, mintha csak egy darab fa lennénk, vagy egy test, amit valaki mozgat,
mintha nem is én irányítanám magam
- idézi egy másik, mára leszokott biofüves monológját Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány munkatársa.
A drogambulanciát, és Herbállomás néven megelőző kampányt működtető Kék Pont sajtótájékoztatón számolt be a dizájner drogokkal kapcsolatos kutatásról és tapasztalatokról.
Mint elmondták, az alapítvány az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatóival elsősorban azt szerette volna megérteni,
miért ennyire népszerűek a dizájner szerek, és miért olyan nehéz lejönni róluk.
A Rácz József profeszor vezetésével zajló kutatás keretében hat egykori herbálhasználóval készítettek interjút, a beszélgetések pedig fokozatosan felrajzolták a drog személyiségét.
A személyiség szó nem túlzás, a biofű jellegzetes úton sajátítja ki fogyasztóját:
Az összesítésből is látszik, hogy a dizájnerdrogot józanabb pillanataikban használói is gyűlölik. Mégsem tudnak tőle szabadulni, a drog éppen az élettörténetet szervező személyiségrészt emészti fel.
A bio, az aljas,
"tudod, hogy nem jó, de annál inkább kéreti magát" - mondták szinte egybehangzóan az interjúalanyok. A beszélgetések egy fővárosi intézet lakóival vették fel, de a dizájnerdrog nem csak Budapest terhe: a kék pontosok egy miskolci gyermekotthonban
találkoztak olyan, 16-17 éves fiatalokkal is, akik már túlléptek a szeren,
de korábban két-három éven keresztül aktívan használták.
Ugyanez jellemzi a vidéki általános iskolákat is - mesélte a Kék Pont szakértője – régebben, ha rákérdeztünk a drogra, a gyerekek szemüket lesütve hallgattak, de lehetett tudni, hogy egy-két fogyasztó van az osztályban. Ma pedig egymás szavába vágva kiabálják: "kristály, herbál, biofű!"
A dizájner szerek 2010 nyarán robbantak be a magyar piacra: először a stimuláns hatású kati, vagyis a hatásában a khat levélre emlékeztető mefedron tarolt, kiszorítva a speedet, exstasyt is.
A biofű alattomosan, csendesen zárkózott fel, de 2014-ben, a sorozatos iskolai rosszullétek idején jelenléte egyértelművé vált, és
lekörözte a marihuánát.
"Van már egy olyan korosztály, főként vidéken, amelyik azt hiszi, hogy ez az igazi marihuána, indiai kendert még nem láttak" - mesélte Dávid Ferenc. A lefoglalt szerek statisztikája pontosan jelzi a szintetikus kannabinoidok előretörését.
A dizájnerdrogokról mára szinte mindenki tud. Testközelben vannak.
500 forintért egy gyerek is tud herbált venni magának,
ha egy "barátságos" díler megvárja az iskola előtt, az idősebbek pedig megrendelhetik a neten a sokszor füstölőként, növényi tápsóként vagy fürdősóként hirdetett anyagokat.
Terjedésüket az is segíti, hogy sokan bedőlnek a bio szócskának. Azt hiszik tényleg természetes drogról van szó, pedig
a szintetikus vegyületet bármire rá lehet permetezni, a dohánylevéltől a zsályáig.
A szerek másik nagy trükkje, hogy összetevőik akár napok alatt módosíthatóak - ha a rendőrség úgynevezett C-listára teszi az egyik típust, a kínai gyártó kis fazonigazítás után kijön egy majdnem ugyanolyan, de legális változattal.
Az állandó változtatások miatt sokszor a "szertáros" sem tudja, hogy éppen mi van a pakkban- máskor viszont éppen ő manipulál ,
patkányméreggel üti fel az anyagot,
ahogy a Kék Pont lenti, illusztrációnak szánt videójából is kiderül.
A helyzet a hatósági tiltástól rosszabb is lehet, amit jól mutattak a kati betiltása utáni állapotok. "2014. december 31-én tiltólistára tették a mefedront – január másodikán már"
annyi túllőtt, bekészült drogossal találkoztam
Józsefvárosban, mint azelőtt soha" – mondta Dávid Ferenc. A fogyasztók az MP3-nevű szert emlegették - később derült ki, hogy ebből
a gyufafej harmadának megfelelő mennyiség is hat,
de a régi, intravénás mefedron-használóknak senki sem szólt a kockázatról, ők továbbra is 4-6 grammot szúrtak be, mint a korábbi szerből. Sokakat kórházba juttatott a vetkőzős drogként ismert évi vagy zene is – ezek iszonyatos pánikrohamokat és téveszméket okoznak,
a fogyasztó úgy érezheti, hogy üldözik, vagy bogarak mászkálnak a bőre alatt.
A zenéhez hasonló dízájnerdrog, a penta juttatott kórházba még februárban két terhes törökszentmiklósi nőt is, esetükben eleinte az sem volt biztos, hogy életben maradnak-e a gyerekeik.
A leszoktatást nehezíti a dizájnerdrogosok már említette passzivitása és önutálata, de forrás sincs igazán rehabilitációs programokra, megelőző eladásokra.
Dávid Ferenc szerint jelenleg nincs érezhető hatású drogpolitika, az elérhető pályázatok 90 százaléka megszűnt, és alig tíz olyan szervezet van, ami engedéllyel tarthat prevenciós órákat az iskolákban – közöttük a rendőrség is.
Dávid hozzátette, előadásaikat ma csak az alapítványi fenntartású iskolákban és gyermekotthonokban látják szívesen – a kis körben, a diákok aktív részvételével tartott foglalkozások viszont eredményesek lehetnek. Ilyenkor a vezéregyéniségeken van a hangsúly,
a falkavezérekkel kell megérteni, milyen veszélyekkel járnak a dizájner drogok.
A Kék Pont tapasztalatai biztatóak, a közösségben, ahol megtalálták a hangot a diákokkal, később a műfű és a kristály sem terjedt el.