Oltassák be magukat azok, akik elmennek a riói olimpiára!

Vágólapra másolva!

Aki elutazik az olimpiára, annak a sárgaláz elleni oltást mindenképpen ajánlom – ezt mondta Ócsai Lajos, a Tisztiorvosi Hivatal volt járványügyi főosztályvezetője, aki ma egy nemzetközi oltóközpontban dolgozik. Arról is beszélt, hogy Magyarországon terjed a nyugat-nílusi láz, amit szúnyogok terjesztenek, és nagyon veszélyes betegség. Csak a szúnyogirtással lehet ellene védekezni.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

olimpia Ócsai Lajos veszettség sárgaláz zika vírus

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője volt – aztán nyugdíjba ment. Most újra dolgozik Kecskeméten, a Bagoly Egészségház és Nemzetközi Oltóközpontban. Nemsokára kezdődik az olimpia, és sokan utaznak Brazíliába. Milyen oltásokat javasolnak?

Aki az olimpiára utazik, annak mindenképpen ajánljuk a sárgaláz elleni védőoltást.

Az olimpia helyszínén nincs ugyan járvány, de Brazília más részein lehet. Aki pedig át akar utazni Brazíliából más közép-amerikai vagy dél-amerikai országba, sárgalázoltás nélkül be sem engedik.

Kérik az igazolást a határon, hogy van-e oltása az embernek?

Igen. Sőt, egyes afrikai országokban sokszor előbb kérik az oltást igazoló papírt, mint az útlevelet.

Azért ennyire szigorú az ellenőrzés, mert például Angolában több százan haltak meg az elmúlt időszakban sárgaláz miatt. Oltási bizonyítványok hamisítása miatt ugyanis hatalmas járvány alakult ki.

A WHO is nagyon komolyan veszi most a járványt.

Milyen más oltásokat ajánl még?

A hepatitis A elleni és a hastífusz elleni védőoltást mindenképpen. Ezeken kívül nagyon fontos lenne a tetanusz elleni védőoltás is. Banális dolognak tűnik, de nem az. Felnőttkorban tízévente meg kellene ismételni a tetanuszoltásokat. Ez Magyarországon nem általános, így annak, aki most utazna Brazíliába, mindenképpen ajánlom. Ha nem adatja be magának az ember, és ott történik valami baj, természetesen Brazíliában is megkaphatja az oltást, csak horribilis összegért.

Utazás előtt mikor adassa be magának az ember az oltásokat?

Legalább két héttel az utazás előtt, a védettség kialakulásához ugyanis ennyi időre van szükség.

Milyen veszélyekre kell figyelni még Brazíliában?

A szúnyogok által terjesztett fertőzésekre nagyon oda kell figyelni. A Zika-vírus az egyik, ami terjed az országban. Nem okoz súlyos betegséget, ha az ember alapvetően egészséges. Ez egy kötőhártya-gyulladással járó, enyhe influenzaszerű megbetegedés. Gyakorlatilag lábon kihordható. De ha valaki terhes – legyen a terhesség bármelyik időszakában –, a magzatnál fejlődési rendellenességet okozhat a fertőzés. A férfiak pedig a gyógyulás után egy hónapig fertőzhetik a partnerüket a spermával.

Hogyan védjük magunkat a szúnyogoktól?

Szúnyogriasztókkal lehet védekezni, de azok a riasztók hatékonyak hosszú távon, amelyeknek 25%-nál magasabb a hatóanyag-tartalmuk. Ez a magas hatóanyag-tartalmú riasztó garantálja csak azt, hogy például egy 8 órás alvási cikluson át riasztja a szúnyogokat. A kisebb hatóanyag-tartalmú szerek rövidebb időt bírnak csak ki, és nem kellemes éjszaka kétóránként felkelni, és újra bekenni magunkat. Ezenkívül éjszaka védhetjük magunkat ágyra akasztható szúnyoghálóval. Az impregnált háló a leghatékonyabb, amelyet valamilyen rovarirtóval már kezeltek.

Nagyon fontos viszont az, hogy a hálón a lyukak mérete legalább másfél milliméter legyen. Ha annál kisebb a lyuk, nem megy át rajta a levegő sem, így éjjel előbb-utóbb az ember leveszi, hogy kapjon levegőt.

Ekkor pedig megtámadhatják a szúnyogok – és megfertőzhetik. A Zika-víruson kívül egyébként dengue-lázat is terjesztenek a szúnyogok Brazíliában. Ez egy rettentően kemény betegség. Túléli az ember, de iszonyatos csontfájdalmakkal jár.

Ráadásul néhány hete derült ki, hogy szuperbaktériumot találtak a vízben Brazíliában...

Igen. Fontos tudni, hogy a trópusi vagy trópusközeli országokban az édesvízi fürdőzés tilos. Kizárólag a szállodai szobában való zuhanyzás biztonságos. Máshol, különböző tavakban vagy folyókban rengeteg bőrparazita és egyéb kórokozó lehet. Még ép bőrfelületen is átjuthatnak, és a szervezetbe súlyos máj- és veseelégtelenséget okozhatnak. Ilyen például a mocsárláz.

Az oltóközpontban, ahol dolgozik, nyilván nemcsak a brazil utazásról érdeklődnek az emberek. Hová utaznak, és milyen oltásokat ajánlanak azoknak, akik más egzotikus országokba mennek?

Aki Közép-Afrikába vagy Közép-Amerikába utazik, ott a sárgaláz elleni oltás kötelező – ahogy már mondtam is. Ajánljuk még a malária elleni gyógyszert is.

Biciklis turisták utaznak Délkelet-Ázsiába vagy Indiába is. Azokban az országokban a veszettség komoly gondot jelent. Nemcsak az a gond, hogy sok a veszett állat, hanem az is, hogy ha valakit megharap, nem lehet elérni a harapás után alkalmazandó vakcinát. Csupán egy-két város van egy földrésznyi országban, ahol hozzá lehet jutni ezekhez a vakcinákhoz.

Azt tanácsoljuk, inkább itthon kapják meg az emberek a veszettség elleni védőoltást, ugyanis ez a betegség minden esetben halálos. Délkelet-Ázsia és Afrika malária szempontjából is veszélyes. Vannak ugyan olyan városok, amelyek mentesek a maláriától, de akár harminc kilométerre a várostól már súlyos maláriás megbetegedésekkel lehet találkozni.

Sokan utaznak még Afrikába vadászni Magyarországról. Itt is nagyon fontos a veszettség elleni oltás,

ugyanis az afrikai nemzeti parkok többségében 5-10 évente végigfut egy járvány, ami megtizedeli a ragadozókat. Ha egy veszett ragadozót lelőnek a vadászok, odamennek a tetemhez, de az állat csak megsebesült, és „visszaszól”, vagyis megharapja a vadászt, az nagyon komoly gond lehet. Ott is az a baj, hogy nem általánosan elérhető a vakcina.

Aki pedig nem utazik sehová, hanem Magyarországon nyaral, annak milyen fertőzésveszélyeket kell figyelembe vennie?

Magyarországon nem lehet eleget beszélni a kullancsencephalitisről és a lyme-kórról. Az encephalitis kimenetele mindig kétséges: végtag-izomsorvadást is okozhat, vagy idegsorvadást, de akár halálos is lehet a fertőzés. Ez ellen van védőoltás, de még mindig nagyon kevesen adatják be maguknak. Csak egy példa:

Ausztriában, ahol nagyjából ugyanolyan a kullancsveszély, mint Magyarország nyugati megyéiben, a lakosság 90 százaléka beadatta magának ezt az oltást. Magyarországon ez a szám 30 százalék.

A vírust a kullancs a tojásaiban is hordozza, vagyis az utódok is hordozzák. Ráadásul mivel egyre ritkábbak a kemény telek, nagyobb kullancspopuláció éli túl a hideg hónapokat – így sokkal több kullancs támad. A másik súlyos betegség, amit a kullancs terjeszt, az a lyme-kór. Ez nem halálos, de ha nem egyértelműek a tünetek, vagyis nem jelenik meg a bőrön a tipikus, kokárdaszerű piros folt, akkor nagyon nehéz diagnosztizálni. Hetek is eltelhetnek, amíg az orvos rájön, hogy lyme-kórról lehet szó. Akár hónapokig szednie kell az antibiotikumot az embernek, ami megviseli a szervezetet. A kullancsencephalitis elleni védőoltáson túl nem lehet eléggé hangsúlyozni a kullancsriasztó szerek alkalmazását.

Itthon a szúnyogok milyen betegségeket terjeszthetnek?

Magyarországon megjelent a nyugat-nílusi láz – és a szúnyogok nagy számban fertőzöttek is.

A betegség súlyos, akár halálos is lehet. Agyvelőgyulladást okoz.

A szúnyogirtás a leghatékonyabb módszer a fertőzés megelőzésére. 2013-ban, a nagy dunai árvíz idején ez be is bizonyosodott. Magyarországon ugyanis akkor a kormány nem bízta az önkormányzatokra a szúnyogirtást, hanem központosítva, a katasztrófavédelem végezte. Ez volt a jó döntés, ugyanis nem attól függött az irtás, hogy mikor, milyen pályázatokon mikor és milyen szúnyogirtó cégek nyernek, és végzik el a munkát. Itt, Magyarországon a katasztrófavédelmi főigazgatóság azonnal elvégezte az irtást, egységesen, és gyorsan. Emiatt itthon mindössze 18 embert fertőzött meg a szúnyogok terjesztette nyugat-nílusi lázzal. Mit gondol, Belgrádban mennyi beteg volt?

Fogalmam sincs…

Több száz embert fertőzött meg a szúnyog a nyugat-nílusi lázzal, és sokan meg is haltak.

Ezek után talán banálisnak tűnhet a nyáron gyakori hasmenéses-hányásos betegség. Milyen kórokozók okozhatják ezeket?

A legveszélyesebb a szalmonella. Nagyon kell vigyázni a nyári hőségben az ételek tárolására. A megfőzött ételt a lehető legrövidebb időn belül hűtőbe kell tenni, ugyanis 20 fok fölött, körülbelül 42 fokig nagyon gyorsan szaporodnak a baktériumok az ételben. A másik veszélyes betegség, amit szennyezett ételtől kaphatunk el, az a hepatitis. A vírusok ugyan nem szaporodnak az ételben, de nagyon kevés kórokozó kell ahhoz, hogy a fertőzés kialakuljon, és a vírus nagyon ellenálló. Ezért is nagyon fontos nemcsak télen, az influenza idején, hanem nyáron is a rendszeres kézmosás és fertőtlenítés.