A keddi kormányülésen is téma lesz a hortobágyi robbanásban életét vesztett négy tűzszerész ügye, a hírek szerint pedig
Simicskó István honvédelmi miniszter kezdeményezi a katonák általános felelősség- és balesetbiztosításának bevezetését, amelyet még elődje szüntetett meg takarékosságból.
Ez azért is fontos, mert mint az Origo megtudta, a Honvédség a veszélyeztetett terepen, külföldi missziókban szolgáló katonákra sem köt biztosítást - ők ilyet csak saját zsebből, külön köthetnek.
Afganisztántól Malin át Irakig számos külföldi misszióban vesznek részt magyar katonák, ám a Magyar Honvédség egyikükre sem köt általános felelősség- és balesetbiztosítást - tudta meg az Origo a Honvédszakszervezet alelnökétől. Szendrei Zoltán őrnagy ezt az után mondta, hogy kiderült: a honvédség Magyarországon szolgáló hivatásos állományára sem kötnek már évek óta biztosítást.
A Magyar Idők számolt be arról, hogy négy éve nincs biztosításuk a magyar katonáknak. Vagyis baleset vagy halál esetén csak a honvédelmi miniszter egyéni döntésén múlik, hogy milyen összegű egyszeri juttatásra számíthatnak a sérültek, illetve az elhunytak hozzátartozói, így a pénteki, négy tűzszerész halálát követelő hortobágyi robbanás után a hősi halált halt katonák családjai is.
Az érdekvédelmi vezető megerősítette, hogy az általános biztosítást még az előző miniszter, Hende Csaba mondta fel négy éve, mondván: nincs annyi káresemény, amiért megérné havonta tetemes biztosítási díjat fizetni.
Hende Csaba ezt meg is erősítette az atv.hu-nak nyiltkozva. Azt mondta, hivatalba lépésekor szembesült azzal, hogy a tényleges szolgáltatáshoz képest, összességében több száz millió forintos többletkifizetést teljesítettek különböző biztosítási konstrukciókra a honvédelmi tárca költségvetéséből. Ezért mondták fel végül a biztosításokat, ahogy a katonai gépjárművekre sincs már kötelező felelősségbiztosítás - káreseménynél közvetlenül a Honvédség áll helyt.
Az utóbbi években tehát
az a gyakorlat, hogy a katonákat érintő baleseteknél, haláleseteknél a honvédelmi tárca vállal felelősséget, és állja a kártérítési, kárenyhítési juttatások biztosítását.
Mindezt egyedi, miniszteri döntés alapján. A Magyar Idők szerint a minisztérium előző vezetése idején egy ideig a katonák hősi halála esetén a biztosító ötmillió forintot fizetett, és ezt a minisztérium is kiegészítette ötmillióval. Úgy tudni, az új miniszter, Simicskó István a négy tűzszerész családjának ezúttal egyenként több mint tízmilliós nagyságrendű kegyeleti juttatásról tesz majd javaslatot.
Elismerte a tárca, hogy nincs biztosítás
Azt már korábban közölte a Honvédség, hogy nem hagyják magukra a hősi halált halt katonák hozzátartozóit, és gondoskodnak az özvegyekről, árvákról.A hírek szerint erről is szó lesz ma a Honvédelmi Minisztériumba összehívott miniszteri értekezleten, sőt
a négy tűzszerész halálát okozó balesettel kapcsolatos témákat Simicskó István miniszter a keddi kormányülésre is beviszi.
A részletekről érdeklődtünk a honvédelmi tárcánál, de egyelőre nem kaptunk válaszokat kérdéseinkre - amint megérkeznek, cikkünket frissítjük.
Ha igaz, hogy Simicskó István újra biztosíttatná az összes katonát, azt a Honvédszakszervezet üdvözli - mondta az érdekképviselet alelnöke az Origónak. Szendrei Zoltán jelezte: már csak azért is, mert a kormány döntése nyomán ők is részt vesznek a hivatásos katonák életpályamodelljének kidolgozásában, és ennek részeként maguk is ilyen javaslattal állnának elő.
Az alelnök elárulta, speciális biztosítási konstrukcióban gondolkodnak. Eszerint a Honvédség minden katonára személyre szóló biztosítást kötne, a havi összegek egy elkülönített számlán gyűlnének, és ha a szolgálati idő alatt nem fordul elő baleset vagy haláleset, amikor kifizetnék a pénzt a családnak, úgy
az illető nyugdíjba vonulásakor - adómentesen - megkapná a felhalmozott összeget.
Szendrei Zoltán megjegyezte, hogy tagja a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítványának, és hozzájuk is számos hadiözvegy, illetve hadiárva fordul támogatásért, a szakszervezeti tagok hozzátartozói pedig kiegészítő támogatásra számíthatnak. Kitért arra is, hogy a külföldi misszióba készülő katonák - hivatalos biztosítás hiányában - saját pénzükből kénytelenek biztosítást kötni.
Eközben folyik a hortobágyi baleset okainak feltárására indult honvédségi belső vizsgálat: részleteket nem tudni, mindenesetre egyelőre több a nyitott kérdés, mint ahányra van válasz. Jelenleg annyi biztos, hogy a tűzszerészek ismerték azt a 250 kilogrammos, szovjet gyártmányú repeszromboló bombatípust, amely felrobbant, sőt külön felkészítést is kaptak a szerkezetről.
Mégis bekövetkezett a robbanás és a tragédia, amelynek kiváltó oka egyelőre nem ismert. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hírek szerint előzőleg már hatástalanították a II. világháborús bombát, vagyis kiszerelték belőle a gyújtószerkezetet - mégis felrobbant.
Szakértőkre hivatkozva a Népszabadság azt valószínűsíti, hogy a 94 kilogramm robbanóanyagot - általában trotilt - tartalmazó bombában az évtizedes állás során a trotil szerkezete megváltozhatott: ilyenkor a trotilt alkotó kristályok mérete és szerkezete megváltozhat, amitől a robbanóanyag instabillá válhat, és minimális behatás is beindíthatja a robbanást - még ha ki is vették a gyújtószerkezetet.
Az sem kizárt a lap szerint, hogy nem hagyományos trotiltöltet, hanem valami kísérleti robbanóanyag lehetett a bombában,
mivel a szovjet hadsereg fegyverkísérleti célokra is használta ezt a lőteret. Egy ilyen kísérleti robbanóanyagban az évtizedek alatt bekövetkező változások teljesen ismeretlenek lehetnek a tapasztalt tűzszerészek számára is.
Egy másik lehetséges okot, illetve körülményt vetett fel a baleset kapcsán a Népszava. A lap azt írta, késésben volt az érintett területen az EU-nál vállalt bombamentesítési projekt, túllépték a határidőt, és ez is szerepet játszhatott abban, hogy a tapasztalt tűzszerészek életüket vesztették. A lap szerint fokozott terhelés nehezedett a terepen dolgozó katonákra.
Remélik, nem ez vezetett a tragédiához
A Honvédszakszervezet alelnöke a hivatalos vizsgálat lezártáig nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a baleset okairól és körülményeiről. Így azt sem kívánta kommentálni, hogy vezethetett-e a balesethez a határidők hajszolása, csak annyit mondott az Origónak: reméli, hogy ennek nincs köze a tragédiához, bár szerinte sem ártana, ha erre is kitérne a vizsgálat.Erről is megkérdeztük a honvédelmi tárcát - egyelőre választ erre a kérdésünkre sem kaptunk. Azt mindenesetre már egy korábbi tájékoztatóján Benkő Tibor vezérkari főnök elárulta, hogy a lőtér, ami 1940 óta "bombavetőtér”, rendkívül erősen szennyezet terület, jelenleg is 40 ezer jelölt helyszín van, ahol feltételezhetően bombák és gránátok találhatóak.
Az érintett területen tavaly január 26-a óta dolgoznak heti váltásban a katonák, naponta 32-35-en, a hét minden napján.
A baleset napján, pénteken 32-en vettek részt a mentesítési munkában, ebből 15-en tűzszerészek voltak.
Benkő megígérte, részletes tényfeltáró vizsgálatot folytatnak le, hogy tisztázzák, mi okozhatta a balesetet.
A sérült katona nincs életveszélyben
A hortobágyi balesetben négy tűzszerész halt meg, egy társuk pedig súlyosan megsérült. Őt a Magyar Honvédség Egészségügyi Központba vitték. A tárca közlése szerint vasárnap délelőtt meglátogatta a sérült katonát a kórházban a honvédelmi miniszter, és utána azt mondta, Tóth Péter főtörzsőrmester sérülései súlyosak, de nincs életveszélyben, noha a következő időszakban még több orvosi beavatkozásra lesz szükség nála.A Magyar Honvédség hősi halottjaivá nyilvánították a balesetben elhunyt négy tűzszerészt, és a hírek szerint Simicskó István miniszter arra is javaslatot tesz a keddi kormányülésen, hogy az ugyancsak elődje, Hende Csaba által elrendelt változtatást visszavonva, a jövőben posztumusz is elő lehessen léptetni a hősi halottá nyilvánított katonákat.
Hősi halottak
A Magyar Honvédség négy kiválóan felkészült, szakmailag képzett, tapasztalt szakemberét vesztette el a balesetben - írta a honvedelm.hu, amely rövid életrajzokat is közölt a balesetben elhunyt négy tűzszerészről.Miskolcon született, a Vépi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézetben érettségizett. Közel húsz éve, 1998 decemberében lépett a Magyar Honvédség kötelékébe, 2010 óta szolgált a tűzszerészeknél, 2014-től I. osztályú tűzszerész volt. Megbízható, a munkájában elkötelezett emberként tartották számon elöljárói. 2012-ben a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport 12. váltásában, Afganisztánban teljesített szolgálatot. A kiküldetés során társaival egy tanker jármű alá rejtett robbanótest hatástalanításával gyakorlatilag egy várost mentett meg. Hobbija a horgászat volt, testvérével, munkatársaival sokszor hódoltak ennek. Az utóbbi években a családjának, élettársának, fiának és lányának szentelte szabadidejét. A hazai és missziós feladatokban végzett kiemelkedő munkájáért hét alkalommal, ebből tűzszerészi tevékenységéért három alkalommal részesült elismerésben.
Rózsa János Nándor főtörzsőrmester (1981-2016) tűzszerész búvár altiszt, II osztályú tűzszerész
Budapesten született, a Povolny Ferenc Szakképző Intézetben szerzett vízvezeték- és központifűtés-szerelő képesítést, majd 2003-ban érettségi vizsgát tett a Széchenyi István Szakközépiskolában. 2004-ben, az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola elvégzésével lett hivatásos katona. Tűzszerész búvárként szolgált. Barátai, katonatársai, elöljárói életvidám, segítőkész, közvetlen embernek ismerték. Elhivatott, a szakmájában is elismert tűzszerész volt, munkáját pontosság és megbízhatóság jellemezte. Barátai és katonatársai mindig számíthattak rá. A magánéletében felesége és két lánya jelentette számára a boldogságot. Elöljárói kiemelkedő munkájáért hat alkalommal részesítették elismerésben.
Balázs Ádám őrmester (1981-2016) tűzszerész altiszt, II. osztályú tűzszerész
Balassagyarmaton született, a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskolában érettségizett. A Magyar Honvédségnél 2009-ben kezdte meg szerződéses katonai pályáját, és az első vizsgáján megszerezte a III. osztályos tűzszerész fokozatot. Nagy tudásvágy és a tűzszerész szakma iránti elkötelezettség jellemezte. Folyamatosan bővítette szakmai ismereteit és tapasztalatait, amelynek eredményeként II. osztályos fokozatot szerzett. Precíz és a végtelenségig megbízható – így jellemezték katonatársai, akikkel közvetlen és segítőkész volt, mindig számíthattak rá. Bár elkötelezett volt a szakmája iránt, a házassága óta felesége és kisfia töltötte ki a munka mellett életét, háttérbe szorítva a motorozás iránti szenvedélyét. 2015 óta hivatásos katonaként szolgált. Tavaly a tűzszerésznap alkalmából elismerő oklevéllel értékelték munkáját.
Kozár Gábor szakaszvezető (1985-2016) III. osztályú tűzszerész
Budapesten született, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, 2008 óta szolgált szerződéses katonaként. 2011-ben került az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredhez tűzszerészként. Szakmai elkötelezettségét jól jellemezte, hogy az első alkalommal sikeresen letette a III. osztályú tűzszerészvizsgát. Elöljárói és katonatársai őszinte, egyenes jellemként ismerték. Felesége volt az igazi társ számára. A történelem és a történelmi regények olvasásában, a sportban és a feleségével, barátaival töltött idő jelentette számára a kikapcsolódást. Családja, barátai, katonatársai mindig számíthattak rá, ő volt a biztos pont. Elöljárói kiemelkedő munkájáért kétszer részesítették elismerésben.