Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A menekültügy különböző kérdései tették ki az Orbán Viktor miniszterelnök és Christian Kern osztrák kancellár közti tárgyalások nagy részét, de sok szó esett a gazdasági együttműködés tapasztalatairól, további lehetőségeiről is - hangzott el a két politikus tárgyalása utáni budapesti tájékoztatón.
"Van némi bukéja a találkozónak, hiszen az Országház delegációs termében vagyunk, ahol még a régi időben az osztrák és a magyar delegációk találkoztak" - kezdte Orbán Viktor, aki szerint
régen szolgálhattunk olyan jó külpolitikai hírekkel, mint ma, hiszen eredményes tárgyaláson vagyunk túl.
"Mégiscsak sógorok volnánk" - folytatta a kormányfő, megjegyezve, hogy a két ország közti jó viszony történelmi, gazdasági és földrajzi alapjai megvannak, mégis
az utóbbi időben a politikai alapok megrendültek, ezért a tárgyaláson az volt a cél, hogy új fejezetet nyissanak, ami sikerült is.
A két ország közötti erős kapcsolatra a gazdaságot hozta Orbán példaként. Megjegyezte: Ausztria Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere, 3000 osztrák cég 70 ezer munkahelyet tart fenn, vagyis "majdnem 300 ezer magyar ember kenyerét biztosítja".
Hasonlóan nyilatkozott Christian Kern osztrák kancellár is, amikor azt mondta: egy sor gazdasági kérdést vitattak meg, fontosak számára ezek a kapcsolatok, Magyarország pedig az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztriának.
A kancellár azt is mondta: a találkozó fő célja volt, hogy új fejezetet nyissanak a közös kapcsolatokban.
Különösen fontos ez még akkor is, ha egyes kérdésekben eltérő véleményen is vagyunk, mert fontos, hogy megértéssel, bizalommal kezeljük ezt,
és közös megoldásra jussunk."
Magyarország "a nemzetközi jog hibátlan és szó szerinti betartásában" érdekelt Orbán szerint, így
minden olyan migránst visszaveszünk az osztrák-magyar határon, aki Magyarországon lépett be az Európai Unió területére (...), akármekkora ez a szám, mindenkit korlátlanul vissza tudunk vinni a Nyugat-Balkánra"
- mondta.
A magyar kormányfő azt javasolta az osztrák kancellárnak, hogy a két ország közösen védje a szerb-magyar határt, és meg is állapodtak abban, hogy Ausztria 20 rendőrt küld a térségbe a határvédelem segítésére. Ám Magyarország szeretné, ha ez a szám nagyságrenddel nagyobb lenne.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a törvények már nem teszik lehetővé, hogy Magyarország területén illegálisan tartózkodjon valaki. Azt mondta,
a szerb-magyar határt légmentesen lezártuk, nyolcezer katona és rendőr dolgozik lent,
és ha ezt fönntartjuk, akkor Ausztriát is meg tudjuk védeni az illegális bevándorlóktól."
Az osztrák kancellár is megemlítette a 20 rendőrt, akiket a szerb-magyar határra vezényelnek, és azt mondta: ez egy első lépés, mert vizsgálják, hogy az osztrák hadsereg erőit is bevessék-e. Hozzátette: utóbbit elsősorban az emberi segítségnyújtás területére értette.
A határon
A két politikus megbeszélésén természetesen szóba kerültek Ausztriának az osztrák-magyar határszakasz védelmét érintő intézkedései. Ezekről a magyar kormányfő azt mondta, "semmi szükség arra, hogy az osztrák-magyar határon olyan lépéseket tegyünk, ami kárt okoz az ott élőknek". Megjegyezte: ezeket az intézkedéseket a magyar fél, bár nem sérelmezi, azok kényelmetlenek, kellemetlenek, sőt a munkavégzés szempontjából kifejezetten károsak, ezért arra kérte a kancellárt, hogy a minimálisra szorítsák ezeket a teendőket. Az intézkedésekről Christian Kern osztrák kancellár úgy vélekedett: azok szeptember elejéig maradnának fenn a határon, de gondolkodnak arról is, mit tegyenek, ha ez nem elegendő, és szóba került a határőrizet megerősítése is. Ez persze a térségben élő ingázók miatt nem könnyű, az ő mozgásukat nem szeretnék korlátozni - tette hozzá. A kancellár úgy fogalmazott: "Ausztriának nem elsődleges célja, hogy lezárja a Magyarországgal közös határát."
"A magyar felfogás szerint minden egyes migráns terrorkockázatot jelent" - állapította meg Orbán Viktor, aki azt is mondta, hogy Magyarország csak annyi embert enged be a határain, amennyinél le tudja folytatni a biztonsági ellenőrzést, ami hónapokig is eltarthat.
Ha beengedtük, nem tehetjük zárt táborokba, ahogy eddig, mert az Európai Bizottság így döntött"
- mondta a kormányfő.
"Ha valakit menekültügyi eljárás miatt beengedünk, amíg döntenek róla jogerősen, szabadon közlekedhet, így általában megindulnak Ausztria felé (...)
ezt Ausztria joggal teszi szóvá, de ennek megoldásában a mostani európai jog nemhogy segít minket, hanem akadályoz"
- folytatta Orbán.
Orbán Viktor kitért a délelőtti franciaországi eseményekre, amikor két terrorista túszokat ejtett egy templomban, és megölte egyiküket, mielőtt lelőtték őket a rendőrök. Mivel nem sokkal korábban az Iszlám Állam közölte, hogy az ő katonáik voltak a merénylők, a magyar kormányfő a tájékoztatón "a keresztény Európával szembeni terrortámadásról" beszélt.
Kérdésre válaszolva a tájékoztatón az osztrák kancellár kifejtette, hogy őt is megrázták az utóbbi hetek franciaországi és németországi eseményei, mégis - állapította meg - néhány dolgot ez ügyben másként látnak a magyar kormányfővel.
Egy iszlám nélküli dzsihádról van szó, ami itt történik, az túlmutat a bevándorlás problémáján, az integráció módszereit kell megvizsgálni"
- mondta.
Szintén kérdésként merült fel Orbán Viktor kiállása Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt mellett, amit az osztrák kancellár diplomatikusan csak úgy kommentált: "Donald Trumpról csak annyit: férfiként soha nem szabad festenünk a hajunkat."
Orbán Viktor szerint az elnökválasztás az amerikaiak dolga, amibe nem kíván beleszólni. Ám külpolitikai szempontból Magyarország számára nem mindegy, ki az elnök - folytatta, hozzátéve: "a demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak pedig halálos. Ezzel szemben a republikánusoké Magyarországnak - ami ellenzi a demokráciaexportot és a migrációt - az életet jelenti."
