Mennyire egyezik a KDNP ízlésével a mostani népszavazási kampány?
Számomra a népszavazás témája a fontos, és nem az odavezető kampány. Tudatosítani kell a társadalomban, hogy ez a jövőnket meghatározó kérdés. Azt veszem észre, hogy sokan nem értik az erre adott válasz következményeit. Nagyon fontos szempont, hogy a referendum eredménye muníciót ad a kormány brüsszeli tárgyalásaira. Merem remélni, hogy az ottani bürokraták nem haladtak túlságosan előre az önellentmondás útján, és a demokrácia hagyományos eszközének, a népszavazásnak az eredményét tiszteletben tartják.
Magyarországon a polgárok túlnyomó többsége a kényszerbetelepítés ellen van,
és az önvédelem szempontját is fontosnak tartja. Azt is elfogadják, hogy ennek az önvédelemnek emberségesnek kell lennie. Ezt egyébként a KDNP már a kezdetektől hangsúlyozta.
Mennyire tud egy védelem emberséges lenni?
Az illegális bevándorlók távoltartása vitathatatlan kötelezettsége egy felelős kormányzatnak. Az integrálódni képtelen tömegtől védenie kell a kultúránkat, a biztonságunkat és az életformánkat. Eközben látnia kell, hogy a migránsok többsége áldozat. Áldozata a hazájában háborúskodóknak, az embercsempészeknek és a csalogató politikusoknak. A távoltartásnak humánusnak kell lennie. A kormány szerződést kötött a karitatív szervezetekkel, hogy emberhez méltó körülményeket biztosítsanak a határainknál várakozóknak. Ennél is fontosabb, hogy a kibocsátó országokban kell rendet, békét és lakható körülményeket teremteni, hogy az otthoni helyzet ne kényszerítse hazájuk elhagyására az embereket. Ez jelenti az emberséges védelmet.
Szükséges-e egységes egyházi vélemény a népszavazásról?
Az egyháznak van társadalmi tanítása, ami elveket fogalmaz meg. A népszavazás viszont egy gyakorlati kérdés, amire nincs konkrét eligazítás a tanításban. Mivel az egyházat emberek alkotják, ezért természetes a különféle álláspontok létezése. Fontos, hogy ezek ne legyenek ellentmondásban az elvekkel.
A különbség abból adódik, hogy egyik vagy másik szempontot hangsúlyozzák.
A bevándorlás esetében az önvédelmet vagy a segítést. A betelepítés kérdése is ezzel függ össze, de ennél egyszerűbb, a szuverenitásról szól.
Egyeztettek-e az egyházakkal a választás előtt?
Egyeztetés nem volt, de folyamatos dialógus van. Az egyháziak jelentős többsége ellenzi a kényszerbetelepítést. Akik erről nem nyilatkoznak, azok az esetleges kényszerintegráció kezeléséről és más elméleti kérdésekről beszélnek. Ennek is van létjogosultsága, és ha a vélemények jelenlegi aránya – ami még a társadalmi véleménykülönbségeknél is kedvezőbb – megmarad, akkor minden rendben van.
A kampányban eddig Ferenc pápa is kapott rendesen a hazai publicistáktól.
A durva megjegyzések ízléstelenek és elfogadhatatlanok. Egy keresztény ember nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja annak az embernek a gondolatait, aki Péter székében ül. Azt is vallom, hogy amikor a pápai tanítás alapvető perszonáletikai szempontokra hivatkozik, azt el kell fogadni.
Itt azonban egy gyakorlati kérdésről van szó,
aminek a megoldása politikai kérdés. Ha azt mondjuk, hogy a hazájukban kell segíteni ezeket az embereket, akkor megfelelünk a hagyományos egyházi tanításnak is.
Mekkora részvételi aránynál lenne csalódott?
Aki évtizedek óta van a politikai színpadon, annak nem könnyű csalódást okozni. Úgy gondolom, a részvétel mértékénél fontosabb a nemek száma. Mivel ez várhatóan igen magas lesz, ezért nem aggódom a referendum miatt. Természetesen nyomós érv a kormányzat kezében a nagyarányú részvétel is, ezért akinek fontos a családja jövője, az nem maradhat távol.
Van-e valamilyen B tervük, ha nem lesz meg az 50 százalékos részvételi arány?
Nem tudok ilyen tervről.
Mi szükség volt a világban üldözött keresztények megmentésén dolgozó államtitkárságra?
Kettős célja van. Egyrészt a helyzet feltárása és ennek ismertetése, hiszen ma is van a világban vallásüldözés, és öt vallási okokból üldözött emberből négy keresztény. A másik feladat a közel-keleti országokban nyújtott segítség koordinálása.
250 közel-keleti fiatal kap majd ösztöndíjat Magyarországon,
valamint Irakban magyar egyházi és állami segítséggel épül egy iskola. Ott közel ezer gyerek fog tanulni. Szíriában egy egészségügyi intézményben szintén lesz magyar támogatás. Vannak akciók, amelyek minden érintett segítését szolgálják, például a magyar honvédség részvétele a rend megteremtésében. Vannak olyanok, amik a hozzánk bizonyos szempontból közelebb állók felé irányulnak. Ilyenek a közös vallási kultúrában gyökerező közösségek.
Van-e erre az államtitkárságra nemzetközi példa?
Kormányzati szerv Magyarországon létesült először, de hasonló célú segítségnyújtás különböző szervezeti formában a világ más részein is megvalósult. Amikor emberséges önvédelemről beszélünk, akkor ez annak a szerves része. 13 országban ezer magyar katona teljesít szolgálatot, ami szintén jó példája annak, hogyan tudja Magyarország stabilizálni azokat a kibocsátó államokat, ahol komoly problémák vannak.
Befogadhatunk-e üldözött keresztényeket?
Üldözött keresztény fiataloknak biztosítunk ösztöndíjat. Tömegek befogadásról nincsen szó, de meg kell különböztetnünk a segítségre szoruló egyéneket és a tömeges migrációt, ami az országot és a földrészt veszélyezteti. Látnunk kell azt is, hogy
a pozitív diszkrimináció nem jelent másoktól való elzárkózást.
Hiszen ma is élnek számosan Magyarországon más nemzetiségű és más vallású emberek. Ők tiszteletben tartják törvényeinket és szokásainkat.
Mire összpontosítanak az őszi ülésszakon?
Elsősorban a kormány által benyújtott törvénytervezetekkel foglalkozunk, de lesznek saját kezdeményezéseink. Fontos számunkra a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása, valamint a fogyasztóvédelemről szóló változtatások. Kiemelném még a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, mivel ezek a végrehajtások nem úgy zajlanak, ahogyan az egy ügyfélbarát világban elvárható. A szabad vasárnap kérdése is előkerül, és a családi csődvédelem területén is lesznek változtatások. Nagyon fontos a demográfiai helyzet javítása, ami összefügg a családok lehetőségeinek a javításával.
Sikeresnek értékeli a családi csődvédelem intézményét?
Sokan úgy gondolják, hogy a félezer ügyfél kevés. Pedig egy új jogintézmény esetében ez nem meglepő, különösen ilyen időszakban, amikor szünetelnek a kilakoltatások, tehát az igénybevételt kényszerítő erő nincsen.
A csődvédelem mentőöv, kihúz a bajból, és segít megkapaszkodni.
A törvény jó, de a végrehajtást két ponton tudjuk javítani. Az egyik, hogy túl bonyolult és bürokratikus az a mód, ahogyan a belépést megalkották. A másik a bankok mérsékelt érdekeltsége, ezért a pénzintézeteknél jelentkező ügyfelek nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Lesznek ősszel módosítások, így az akadályok egy része elhárulhat.
Bár a születések száma nőtt, ennek mértéke nem túl nagy. Elképzelhetőnek tartja, hogy extra szavazatot kapjanak a gyermekvállalók?
Az elmúlt időszak intézkedései megkönnyítik a gyermekvállalást. A családpolitika hosszú távú kiszámíthatósága teremtheti meg a születések számának növekedését. Van egy sürgető feladat is, meg kell találni azt a vonzó lehetőséget a ma negyven év körüli korosztálynak, aminek a hatására talán vállalnak még egy gyermeket. Ők ugyanis az a népes korosztály, akiknél nem jelent meg az a gyermekvállalási többlet, aminek a létszámból kellene adódnia. Úgy gondolom, a gyermekek utáni pluszszavazat gondolatának képviselői nem a gyermekvállalási kedv növelését, hanem a családban élők érdekképviseletét célozzák. Nem látom aktuálisnak a kérdést.
Még mindig ragaszkodnak a vasárnapi boltzárhoz?
Sajnos ma sokkal kevesebb embernek van szabad vasárnapja, mint a törvény idején. Az nem az üzletek zárvatartásáról szólt, hanem a boltokban dolgozó emberek vasárnapi szabadnapjáról. Sajnos ebben a kérdésben
a szolidaritással szemben a fogyasztói szemlélet kényelemszeretete győzött.
Ma az a kérdés, hogyan tudjuk a boltok nyitvatartása mellett a munkavállalók helyzetét javítani. A törvényben biztosított havi egy szabad vasárnap helyett kettőt javasolunk. Ezt egyébként elfogadják a legnagyobb munkaadók is. A másik javaslat, hogy ne lehessen senkit 8 óránál többet dolgoztatni vasárnap. A hajdani szociáldemokraták nagyon elcsodálkoznának, hogy ma még itt tartunk.
Mikor lesz ebből törvény?
Nem mi szüntettük meg a szabad vasárnap lehetőségét, nem rajtunk múlik ez sem. Ha a magyar társadalom többsége megérti, hogy ez fontos kérdés, akkor a parlamenti többség meghozza a megfelelő döntést. Mi eddig is és ezután is különbséget tudtunk tenni hétköznap és ünnepnap között.
Annak fényében is jó döntés volt a boltzár, hogy a megszüntetés óta minden választást megnyert a Fidesz-KDNP?
Nem hiszem, hogy a szabad vasárnap lenne az oka a győzelemnek vagy a vereségnek.
Miért nem írtak ki erről népszavazást a bevezetés előtt?
Méréseket természetesen végeztünk,
50-50 százalékos volt a támogatás és ellenzés aránya.
Később ez megváltozott, aminek számos oka volt.
Sokan vetik a párt szemére, hogy csak a Fidesz kegyéből vannak a parlamentben?
Ez nem ráz meg minket, mert ismerjük a tényeket. Szavazóinkat a szövetség mögé állítottuk. Ha pedig olyan helyzet lenne, hogy önállóan kellene indulni, akkor meglenne a bejutáshoz szükséges szavazatszámunk. Jelenleg semmilyen ok és szándék nincs arra, hogy ezt a szövetséget felrúgjuk.
A Fideszben sincsen szándék ennek a felrúgására?
Nem tapasztaltam ilyet, azt viszont látom, hogy az ilyen törekvéseknek semmi esélyük nem lenne. A miniszterelnök sem támogatna egy ilyen kezdeményezést. Nem mondom, kívülről sokan örülnének a szakításnak.
Öt egymás utáni egyéni kerületi indulás után 2018-ban is elindul?
Eldöntöttem, hogy egyéni képviselőként nem indulok a következő parlamenti választáson. Megelégszem az öt győzelemmel, nem kívánok hatodikat. A pártban esélyt érdemlő fiatalok elől
nem akarom elvenni ezt a lehetőséget.
Természetesen nem akarom a parlamenti munkát befejezni, ha erre lehetőséget kapok, listás képviselőként folytatom.