Fodor Gábor: Gyurcsány Ferenc megsértődött

Fodor Gábor interjú

Korábban felajánlottam az ellenzéki erőknek, hogy közösen kampányoljunk az igen mellett, de süket fülekre találtam, értem én, hogy a bojkott egy szavazatféltő taktika, de szerintem hibás válasz – többek között erről beszélt az Origónak adott interjújában Fodor Gábor. A Liberálisok elnöke szerint bár most kisebbségben vannak, de bátran vállalják, hogy nem helyes az az út, amin a magyar kormány jár a menekültkérdésben. Úgy látja, mindez erősítheti a liberális szavazók önbizalmát. 

• Fodor Gábor az Origónak adott interjújában hazugságnak nevezte, hogy a Fidesz pénzeli őket.
• A Liberálisok elnöke szerint Gyurcsány és a Demokratikus Koalíció állandóan rágalmazza őket.
• A párt szerint a baloldali pártok elhibázott taktikája a bojkott.
• Az EU tagjai vagyunk, ezért a közös teherviselésre és a közös döntések elfogadására igent kell mondanunk.
• Fodor: 2004-ben mi az autonómiát támogattuk, nem a kettős állampolgárságot.
• A Liberálisok elnöke szerint közröhej lenne, ha 106 egyéni választókerületben lenne előválasztás.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a Fidesz felajánlotta nekik, hogy ha az igen mellett kampányolnak, akkor pénzt is ad nekik. Önök akkor biztos kaptak pénzt a kormánytól, mert az igen mellett aktívan kiállnak.

Ez egy hazugság, amivel a DK már korábban is rágalmazott minket. Akkor ezek szerint Guy Verhofstadt európai liberális frakcióvezető vagy Graham Watson, a liberálisok volt elnöke, vagy éppen a nemrégiben nálunk járt norvég liberális párt is kapott pénzt a Fidesztől? Ugyanis ők mind aktívan kiállnak az igen szavazat mellett. Állítólag hónapokkal ezelőtt egy házbizottsági ülésen Kósa Lajos felajánlotta, hogy mindenki kapjon támogatást a véleménye képviseletére a kampány ideje alatt. Ezt egyébként a jelenlévők elvetették.

Fodor Gábor: Guy Verhofstadtot is a Fidesz pénzeli? Fotó: Hirling Bálint - Origo

De akkor a DK-elnöke miért beszél ilyeneket?

Gyurcsány Ferenc megsértődött, hogy önálló liberális pártot hoztunk létre, és

én nem voltam hajlandó beülni a DK frakciójába.

Azóta folyamatosan rágalmaznak minket. Egyébként az az igazi kérdés, hogy az ellenzéki pártok közül miért egyedül a Liberálisok állnak ki egyértelműen az igen szavazat mellett. Korábban felajánlottam az ellenzéki erőknek, hogy közösen kampányoljunk az igen mellett, de süket fülekre találtam. Értem én, hogy a bojkott egy szavazatféltő taktika, de szerintem hibás válasz. Azért taktika, mert jól látszik, hogy a baloldali szavazók többsége is nemmel voksolna, ezért kényelmesebb volt a bojkott hirdetése. Sokkal bátrabb lett volna meggyőzni ezeket a szavazókat az igazukról. Nem lehet úgy kormányváltást elérni, hogy az embereket az otthonmaradásra buzdítjuk.

Akkor ön szerint visszaüthet a mostani DK-s és MSZP-s taktika?

Úgy, ahogy van, az otthonmaradás taktikája nem tud célravezető lenni. Egy ismert amerikai tanulmányból kiderült, hogy a világszerte megvalósuló bojkottok 96 százaléka a hatalmon maradókat segítette.

„A bojkott nem jó taktika” Fotó: Hirling Bálint - Origo

De az ellenzék hivatkozhat arra, hogy az otthon maradottak mind őt támogatják, így mindenképpen nyertes pozícióban lesznek.

Nem tudjuk, milyen lesz a részvételi arány, de minden felmérés azt mutatja, érvényes és eredményes lesz a referendum, és a baloldaliak egy része is nemmel kíván voksolni. Igaz, hogy ennek ellenére a sötétben tapogatózunk. Hiba, hogy az ellenzék a részvételt helyezte a középpontba, mivel a referendumnak nincsen közvetlen jogi következménye. Orbán Viktor előre megüzente, hogy aki nem megy el, az rájuk bízta a döntést. Szerintem ne bízzunk a Fideszre semmilyen döntést, döntsünk mi magunk. Ráadásul senki sem fog emlékezni a részvételi arányra, pláne az érvénytelen szavazatok számára, hanem a nemek és igenek aránya lesz a döntő. Nem lehet úgy mozgósítani, hogy nem csinálunk semmit.

Személy szerint azért is van az igenek mellett, mert ez 1989-ben már bejött?

Az egy fontos lépés volt a rendszerváltás idején, ráadásul a 4 igenes népszavazásnak volt közvetlen jogi következménye. Három ok miatt javasoljuk most a polgároknak, hogy az igenek mellett tegyék le a voksot. Elsőként azért, mert az európai értékvilágot, az emberséget meg kell védeni. Másodszor ez egy belpolitikai üzenet, mert ma az igen a kormányellenes szavazat. Harmadrészt pedig azért fontos az igen, mert ha megnézzük a kérdést, akkor az maga is hazugság. Nincsen kényszerbetelepítés, hanem csak 1294 menekültügyi eljárás lefolytatását várja tőlünk az unió. Mivel az EU tagjai vagyunk, ezért a közös teherviselésre és a közös döntések elfogadására igent kell mondanunk.

Fodor: A közös döntéseket el kell fogadnunk Fotó: Hirling Bálint - Origo

Úgy tűnik, sikeres a kampányuk, mivel a ZRI-Závecz legfrissebb felmérése szerint a biztos szavazók körében már két százalékon állnak. Ez volt a célja a kampányuknak?

Büszkék vagyunk rá, hogy egyre jobb eredményt ér el a pártunk. A célunk az, hogy az értékvilágunkat közelebb vigyük az emberekhez. Pontosan tudtuk, ha ezt jól csináljuk,

akkor a Liberális Párt iránti érdeklődés növekedhet.

Bár most kisebbségben vagyunk, de bátran vállaljuk, hogy nem helyes az az út, amin a magyar kormány jár a menekültkérdésben. Mindez erősítheti a liberális szavazók önbizalmát.

Önök azt állítják, hogy nincsen kényszerbetelepítés, miközben az Európai Bizottság egyik szóvivője éppen most erősítette meg, hogy ehhez ragaszkodnak. Nincs itt ellentmondás?

Itt két teljesen különböző dologról van szó. Van egy tavaly szeptemberi érvényes és kötelező tanácsi határozat a menedékkérelmek kvóta szerinti áthelyezéséről és a menekültügyi eljárások lefolytatásáról. Ennek értelmében Magyarországnak 1294 menekült menedékjogi eljárását kell lefolytatnia. Ez az a döntés, amit Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságnál megtámadott, és a döntést a jövő év elejére várjuk. Ettől teljesen független a Bizottság idén májusi javaslata a dublini rendelet reformjára, amely egy állandó, kvótaalapú mechanizmust javasol a menedékkérők áthelyezésére és az eljárások lefolytatására, tehát ez sem a betelepítésről szól.

Az Európai Bizottság, ahová Magyarország Navracsics Tibort delegálta, menekültügyben semmilyen kötelező döntés nem hozhat, csak javaslatot terjeszthet elő, míg

a végső döntést a Tanács hozza meg.

Ezt a javaslatot azonban a Tanács, aminek az állam- és kormányfők a tagjai, köztük Orbán Viktor is, nem tűzte napirendre, és most már bizonyosra vehető, hogy ebben a formában nem is teszi. A lisszaboni szerződés értelmében egyébként a Tanács minősített többséggel hozhat a tagállamokra nézve kötelező döntéseket menekültügyben is. Ha ezt megkérdőjelezzük, akkor az EU jogrendjét és döntéshozatali mechanizmusait vonjuk kétségbe, azaz a csatlakozási szerződésünkkel kerülünk szembe.

Fodor: Így a csatlakozási szerződésünkkel kerülhetünk szembe Fotó: Hirling Bálint - Origo

Tényleg csak 1294 emberről van szó? Mert ha engedünk, ez folyamatosan emelkedhet...

Itt is több szándékos ferdítés van, mivel nincsen kötelező betelepítés. A vita most arról szól, hogy ezeknek az embereknek az esetében egyáltalán lefolytathassuk az eljárást. Elképesztő, hogy ebben a folyamatban nem akarunk részt venni.

Lehet kerítést építeni, de ettől a probléma nem oldódik meg.

Amint az EU megállapodott Törökországgal, rögtön csökkent a menekültek száma. Helyben kell kezelni a krízist, meg kell védeni a schengeni határt, amint azt az európai liberálisok már korábban javasolták.

A magyar kormány ezeket már tavaly év elején uniós szinten javasolta, mégis süket fülekre talált.

A kormányt hibáztatom a kialakult helyzetért, mivel a kabinetnek már tavaly volt egy borzalmas kampánya a menekültek ellen. Mindez évtizedes károkat okoz a magyar gondolkodásban, amit egyszerűen szörnyűnek és megbocsáthatatlannak tartok, ma még felmérni sem tudjuk a kár nagyságát.

2004-ben az MSZP–SZDSZ-kormány azzal riogatta az embereket, hogy ha kettős állampolgárságot kapnak a határon túli magyarok, akkor 20 ezer forinttal csökken a nyugdíj.

Soha semelyik oldalról sem jó, ha indulati alapon zajlik a kampány. Mi az autonómiát támogattuk, nem a kettős állampolgárságot, erről beszéltünk az akkori népszavazás előtt. Mindezt többször is elmondtam, helytelenítve az akkori demagóg megszólalásokat.

Áthidalhatatlannak tűnik az a véleménykülönbség, hogy az emberek egy része szerint az ideérkezők nem menekültek. A délszláv válság idején is befogadtunk embereket, és a társadalom őket valóban menekültnek tekintette, és sokat segítettek nekik. Ön szerint hogyan lehet ezt áthidalni?

Van egy emberiességi parancs, de látom, hogy a keresztény egyházakban is vita van erről, ahogyan a nem vallásosak között is. A délszláv háború idején a szomszédos országokból érkeztek különböző vallású és származású emberek. Ott is és a mostani válságban is volt társadalmi szolidaritás, csak most a kormány nem segített a Keleti pályaudvarnál.

A kormány milliárdokat költ dehumanizálásra,

hiszen ha sikerül elhitetnie az emberekkel, hogy a menekültek veszélyesek, terroristák stb., akkor az emberségesség parancsát is könnyebb elaltatni.

Fodor: Helytelenítettem a 2004-es demagóg megszólalásokat Fotó: Hirling Bálint - Origo

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint csak nem akarták intézményesíteni az ott kialakult állapotokat.

Azt senki sem akarta. Meg kellett volna oldani az ellátást emberiességi szempontok alapján, így vizet és ennivalót kellett volna vinni nekik. Mindezt a kormánynak kellett volna megtennie. Sajnos az egész népszavazás arról szól, hogy

a Fidesz a saját szavazóbázisát szeretné megerősíteni,

és ellenségképet akar gyártani. Közben olyan indulatokat és tévhiteket hív életre, amiket nagyon nehéz lesz helyretenni. Ma a menekültek az ellenségek, ki tudja, holnap kik lesznek a következők a sorban?

Úgy tűnik, a menekültekkel szembeni tolerancia már a baloldali fellegvárnak számító Berlinben is fogytán van.

Jól látható, hogy az unió egy nehézkesen működő szervezet, így a menekültválságra sem találta meg azonnal az ideális receptet. Jól látszik az is, hogy a magyar miniszterelnök egyértelműen letette a voksát a nemzetállamok laza szövetségét jelentő EU mellett, amely állítással ellentmondásban van persze a közös hadsereg követelése. Mi azt mondjuk, hogy az unióval van baj, mert túl bürokratikus, de politikailag 100 százalékosan elkötelezett vagyok egy jóval szorosabb európai együttműködés mellett. Közös külügy, közös pénzügy és közös hadügy politikai kormányzással, európai kormánnyal. Pont ellentétes út lenne, mint Orbán Viktor receptje.

Ezzel szemben egyelőre a széttartás felé megy az EU.

Nagyon nehéz periódusban van az unió, de akkor is a világ egyik legjelentősebb politikai és gazdasági közössége. A hosszú távú versenyképességet csak egy szorosabb integráció hozhatja el, valamint az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény.

Fodor Gábor kiáll az EU–USA-szabadkereskedelmi egyezmény mellett Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az igen melletti érvet nem gyengíti, hogy a bevándorlók nyugat-európai integrációja nem egy sikertörténet?

Vannak sikeresebb és sikertelenebb modellek. Nagy-Britanniában más a probléma, mint például Franciaországban. A brexitkampány idején kiderült, hogy a kelet-európai munkavállalók jelentik a bevándorlókat, és nem a pakisztániak.

Az unióban rendelkezésre áll a szükséges tudás.

Észszerűen kellene felhasználni, ami azt is jelenti, hogy nem engedünk be milliókat ellenőrizetlenül.

Merkel tavaly minden ellenőrzés nélkül adott biankó meghívót millióknak, hogy menjenek Németországba, míg most felteszi a kezét, és azt mondja, hibázott.

Mindenki követhet el politikai hibát, összességében kell nézni a teljesítményét. Orbán Viktor hibát követett el azzal, hogy lenihilistázta az európai vezetőket. Merkel nem azért csinálta azt, amit csinált, mert liberális vagy nihilista, hanem mert keresztény ember. Az evangélikus németeknél, akik komolyan veszik a hitet, este, vacsoránál szabadon hagynak egy helyet annak a vándornak, aki bekopog, és kér egy falatot. Merkel ezt képviseli, ami nem pusztán a multikulturalizmus ördöge, hanem egy keresztény álláspont. A magyar kormány jól láthatóan ezt a magatartást nem tudja hová tenni.

Hány darab és hány százalékarányos igennel lenne elégedett?

Nem szeretnék számot mondani, mert Dávid és Góliát harcáról van szó. Semmilyen ingyenes hirdetési lehetőséget nem kapunk, mivel nincsen frakciónk. Pedig mi képviseljük csak az igent a mai magyar közéletben.

Botrányos a helyzet.

Becslések szerint a kormány 10 milliárdot költött a kampányra, míg nekünk tízmilliós hitelt kellett felvennünk.

Fodor szerint botrányos a helyzet Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mennyi pénzből kampányolnak, és honnan van erre keret?

Ebből a hitelből. Körülbelül 12-13 millió forintba kerül majd ez a kampány. Ilyen helyzetben természetesen semmilyen számot nem merek mondani, és remélem lesz néhány bátor ember, aki elmegy, és igennel szavaz.

Ha érvényes lesz a népszavazás, vélhetően a többi baloldali párt önöket fogja hibáztatni. Ezek után, hogyan lesz összefogás?

Ha éppen hogy érvényes lesz a népszavazás, akkor nem az igennel szavazókat kell okolni, hanem azokat a baloldaliakat, akiket a pártjaik nem tudtak meggyőzni, és mégis nemmel szavaztak. A Jobbik és a Fidesz teljes szavazótábora kb. hárommillió ember, még egymillió szavazó kell az érvényességhez. A mi válaszunk értékek melletti kiállás, nem taktikázás.

Ma az IGEN szavazat a kormányellenes politikai cselekvés,

és a kiállás Európa és az emberiesség mellett. Több kérdésben van vita a Liberálisok és a baloldal között, de ez teljesen természetes. Az együttműködéshez azonban a közös alapokat kell keresni, így akik otthonmaradásra vagy érvénytelen voksolásra buzdítanak, azok is kormányellenesek, de szerintem nem célravezető fotelforradalmárkodnia az ellenzéknek. Az Orbán-kormányt a passzivitás tartja a hatalomban.

Részt vennének egy előválasztásban?

Ha az előválasztást 106 körzetben csinálnánk meg, abból közröhej lenne. Ha kiválasztunk egy miniszterelnök-jelöltet vagy főpolgármester-jelöltet, és róla szavazunk, az már támogatható lépés lenne.