Van egy titkos és zárt csoport a legnagyobb közösségi oldalon, amely egy Erdélyben élő festő csodálatos, de hamis képeit gyűjti. Szinte napról napra
kerülnek fel új képek, és jelentkeznek új áldozatok, hogy megosszák egymással, hogyan csapták be őket.
A történetek kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Több áldozattal is felvettük a kapcsolatot, egyiknek sem írjuk le a nevét.
Kétségtelen, hogy ez a szemét alak nemhogy ellopja más festők témáját, de lehúz mindenkit, aki tőle rendel valamit. Már nagyon ideje lenne, hogy a sitten kössön ki”
– mondta az Origónak egy Bécsben élő férfi.
„Mi vettünk tőle két képet, a pénzt bankon keresztül átutaltuk, de amikor megkaptuk őket, mindjárt láttuk, hogy azok nem az eredeti képek voltak, amiért fizettünk.
Úgy tűnt, hogy géppel másoltak, a költsége talán 10 euró lehetett, de nekünk a kettőért, ha jól emlékszem, valami 370 eurót számolt el.
Itt-ott festéket is használt, ami kis idő múlva le is mállott a képről.”
A férfi megpróbált egyezkedni a festővel, de nem jutott vele dűlőre. A „festő” egyszerűen letiltotta őt a közösségi portálról.
Egy Bristolban élő fiatal magyar nőt is letiltott a férfi, mert reklamálni mert. Azt mondta, nem azt kapta, amit megrendelt. A nő a bristoli magyarok oldalán látta meg a „festő” hirdetését, és úgy döntött, meglepi a férjét a flamencotáncosnőt ábrázoló festménnyel. Azt mondta, azért hajlandó beszélni az Origónak, mert nem hagyja nyugodni a dolog.
Ez a kép ocsmány. Az eredetihez, amivel hirdette, köze sincs. 110 fontot kért érte előre, amit a romániai számlájára kellett utalni, és fél évet vártam rá. Többszörös felhívásomra sem reagált”
– mondta dühösen.
Az a felháborító, hogy ez a csaló még mindig árulja az igénytelen műveit, persze nem ezzel hirdetve”
– tette hozzá.
A képet, ami egyetlen percig sem függött a bristoli család ház falán, most a nő anyósa próbálja eladni, ami valószínűleg nem lesz könnyű feladat.
Egy Magyarországon élő ápolónő is a férfi áldozatává vált. Neki a pipacsos képe tetszett meg, amiért 100 eurót kért két évvel ezelőtt a magát festőként hirdető férfi. Ő is előre kifizette az egész összeget, és várt. Egészen addig, amíg meg nem unta. Az asszony többször kérte, hogy küldje el a festményt, amiért fizetett, míg végül
másfél hónap után csengetett a postás, de amit hozott, abban nem volt köszönet.
A kép meg sem közelítette azt, amit reklámozott.
Ez a borzalmas valami egy műanyagra festett mázolmány volt. Azonnal jeleztem neki, hogy ez a kép nagyon sötét, és egy világosabbat rendeltem, azt válaszolta, hogy időközben besötétedett, és többet nem reagált a reklamációmra. A képet feltettem a padlásra, ne is lássam!”
– mondta.
Az erdélyi férfi farostlemezre is festett képet, de akinek ilyet vitt a postás, legalább kapott valamit, még akkor is, ha összetört, megrongálódott állapotban érkezett. Olyan áldozat is van, aki évek óta arra vár, hogy megérkezzen, amit megrendelt.
A csoportot, amelybe az Origót is meghívták, Jeney Gabriella alapította, aki elszántan küzd azért, hogy minél többen értesüljenek a csalóról.
Ez az egész egy nagy átverés, és ki tudja, hogy hány ezer eurót csalt már ki az emberektől, és abban sem vagyok annyira biztos, hogy fizetett-e utána adót, ahogy ezt kellene.”
A csoport vezetője februárban látta meg a férfi egyik festményét az interneten, és mivel érdeklődik a kreatív dolgok iránt, belemélyült a munkájába.
„Felfedeztem, hogy teljesen más ecsetvonású festményeket kínál eladásra, mint amik még az oldalán fent voltak. Teljesen eltérő stílust láttam. Gyanúsnak tűnt, képkereső programmal rákerestem azokra a képekre, amiket felfedeztem az aláírásával, majd kisebb kutatás után ráleltem az eredeti festőkre, az oldalukra, és a festményeket megtalálva rájöttem, hogy kis manipulálással (szélek levágása) megoldotta, hogy
az eredeti aláírásokat levágva, képszerkesztővel rátette a saját nevét,
kicsit maszatolt rajta, majd a sajátjaként osztotta meg külföldön élő magyarok csoportjaiban.”
Azt viszont még elképzelni sem tudja Gabriella, hány áldozata lehet a férfinek, aki nyomozása alapján régóta „űzi az ipart”.
Néhány csoportban tettek már többen ilyen megjegyzést, hogy évek óta csalja ki mások pénzét, sok csoportból kitiltották, aztán visszaszivárgott”
– mondta Gabriella, akinek arra is van tippje, hogy miért éppen a határon túl élőket célozta meg az udvarhelyszéki férfi.
Véleményem szerint leginkább olyan csoportokban szedte az áldozatait, ahol külföldön élő magyarokat talált, gondolván, ha valaki vásárol, nem fog reklamációért Erdélybe utazni. Eddig megúszta, de nem vagyok benne biztos, hogy nem fog egyszer valaki elutazni, és számonkérni.”
Emellett a rendőrségi feljelentést is megnehezítheti, ha egy áldozat nincs tisztában azzal, hova fordulhat, vagy a helyi rendőrségen nem foglalkoznak az ügyével. Molnár Szilvia jogász Ausztriában lakik, ő azt tanácsolta az áldozatoknak, hogy tegyenek feljelentést függetlenül attól, milyen országban élnek.
„Azzal, hogy mások által festett képekre bármilyen módszerrel ráteszi a saját nevét, és azt az interneten közzéteszi, máris bűncselekményt követett el.
Azzal, hogy ezt áruba bocsátja, miközben más minőségű festményt küld el a megrendelőnek, mint amit ígért, újabb bűncselekményt követ el.
Amennyiben a pénz átvétele után nem küldi azonnal a képet, reklamáció esetén pedig nem tesz semmilyen helyreigazító lépést, újabb bűncselekményt követ el, arról nem is beszélve, mi van, ha mindezt feketén, adó befizetése nélkül teszi” – mondta.
A nő szerint egyébként a férfi magáról is hazudott. Kiderítette, hogy Erdélyben él, a romániai bankszámlája is erre utal, ugyanakkor időnként elhiteti, hogy fél évet Zürichben, fél évet Erdélyben tartózkodik.
Néhány magánüzenet alapján kiderült, hogy ez is egy hazugság, ellentmondásba került önmagával párszor, mikor ezzel szembesítették. Az oldalán hirdeti, hogy egy művészeti egyetem tanulója volt, bár egy erdélyi tagunk nyomozása után kiderült, hogy nem volt ilyen nevű tanulója az egyetemnek”
– mondta Jeney Gabriella. A csoport vezetője azóta kongatja a vészharangot, hogy megbizonyosodott róla, valóban egy csalóval van dolga.
Nem ő volt az egyetlen, akinek feltűnt, hogy valami nincs rendben. A legtöbb reklámozott festmény egy ukrán–orosz festő házaspár munkája, műveiket Garmash Art névvel lehet megtalálni az interneten. Ők is felfedezték, hogy „lopják” a képeiket, ezért
nyilvánosan próbálták kérdőre vonni a férfit.
Pár nappal később Leon Weinstein, a Weinstein Art Management Inc. festőcsoport elnöke intézett ultimátumot a férfihoz. Közölte, hogy
több művész szerzői jogait is megsértette, és ha február 16-áig nem távolítja el a hamisítványokat az összes online oldalról, megteszi a jogi lépéseket.
A képek eltűntek a férfi oldaláról.
Ha több mint háromnegyed részben látványosan másolnak, újrahasznosítanak vagy reprodukálnak egy képzőművészeti alkotást az eredeti szerző jóváhagyása nélkül, akkor az szerzői jogsértésnek minősül a 96/8-as törvény értelmében – magyarázta Kovács Árpád udvarhelyszéki művészettörténész a Krónikának, amely februárban írt a férfiról.
A szakember arról is beszélt, hogy sok a kiskapu.
Ha egy internetes felületről másolnak egy alkotást, akkor nemcsak az eredeti festő szerzői jogát sértik, hanem azét is, aki fényképezte a műtárgyat, aki összeállította az albumot, működteti a honlapot
– tette hozzá.
Ha valaki másolt alkotást kap rendeléskor, a művészettörténész szerint írásos bizonyítékkal kell alátámasztania a rendelés részleteit, lehetőleg közjegyzővel hitelesített dokumentummal.
Ismerem a munkákat, amiket reklámoz az oldalán, ám amit elküld, teljesen más”
– mondta Szabó Árpád, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság műkincses felügyelője az erdélyi magyar lap újságírójának.
Elárulta, hogy amikor a „művész” több kiviteli engedélyt igényelt az igazgatóságtól, ő azt mondta neki, nem hiszi el, hogy a saját munkái lennének a postázott alkotások.
Azt válaszolta, a megrendelők kérik, hogy másoljon le más alkotásokat”
– magyarázta Szabó Árpád.
A csalással vádolt festő nyilatkozott a Krónikának, azt mondta, lejárató kampány indult ellene, és bár valóban szokott képeket másolni, de száz saját festménye van, amit
magas rangú politikusok meg hasonlók vásárolnak.
Arról is beszélt, hogy a legtöbb megrendelője Kínában él, és soha nem írná rá az egész nevét a képekre. „A mai világban az a trend, hogy szignó nélkül kérnek képeket. Sokan azt mondják, hogy a másolat fogalma elég tág. A hamisítványon az eredeti festő szignója is megjelenik. Ha egy kép után készítesz egy másikat, és nem a festő szignójával szignózod, akkor jogilag elég tiszta a dolog. Ez az apró módosítás már felszabadíttatta a jogvédettség alól. Sajnos ilyen világban élünk” – mondta nekik.
Kerestük a férfit mi is, de nekünk nem válaszolt.