Tarsoly: Nem sikkasztottam el a Quaestor pénzét

Tarsoly Csaba és társai a Fővárosi Törvényszéken auz ellenük folyó Questor ügy tárgyalásakor 2016 október 13-án SENKI NEM JÁRULT HOZZÁ AZ ARCA KÖLÉSÉHEZ - KÉRLKEK KOCKÁZZÁTOK KI ŐKET...

A vád állításaival szemben nem lopott vagy sikkasztott el egyetlen forintot sem a Quaestor-csoport pénzéből Tarsoly Csaba - a volt cégvezető erről az ellene folyó bírósági tárgyaláson beszélt. Azt is mondta, az államnak szerinte érdeke, hogy bűnbakká tegye őt. A tárgyalás előtt károsultak tüntettek Tarsoly ellen, és a pénzüket követelték.

Tizenkét oldalas vallomást, pontosabban nyilatkozatot tett Tarsoly Csaba. Ebben azt állította: a váddal szemben nem sikkasztott, nem lopott el egyetlen forintot sem.

Bocsánatot kért az ügyfelektől, amiért az ő hibáján kívül kár érte őket,

és a munkatársaktól is, amiért elveszítették a munkájukat.

Tarsoly: Megvolt a pénz

Tarsoly azt is mondta, még az utolsó pillanatban, a jegybanki felfüggesztés előtt is 6 milliárdos összeg volt a Quaestor számláin, amihez nem nyúlt, és feltette a kérdést: ha tolvaj lenne, miért hagyta volna ott a pénzt. Emlékeztetett arra, hogy

a tervezett Duna City beruházásuk értéke 300 milliárd forint, csak ebből kártalanítani lehetett volna az ügyfeleket,

most viszont már követhetetlen a Quaestor-vagyon sorsa, és szerinte tervszerűen hordják szét a több száz milliárdos értéket.

Tarsoly Csaba érkezik a tárgyalásra - nem járult hozzá, hogy az arca felismerhető legyen Forrás: Szabó Gábor - Origo

Tarsoly azt hiányolta, hogy nem készítettek reorganizációs tervet, ehelyett bedöntötték inkább a céget. Feltette a kérdést: kinek állt érdekében, hogy tudatosan tönkretegye a Quaestor-csoportot.

Milliárdok tízezreit forgatták

A sikkasztással és csalással vádolt volt Quaestor-vezér szerint 25 év alatt, a semmiből emelték fel cégcsoportjukat, ami az évtizedek alatt százmilliárdokat fizetett be adóként, és

több tízezer milliárd forintot forgatott meg

rengeteg pénzt adott jótékony célokra és a sport népszerűsítésére. A jegybank pedig rendszeresen ellenőrizte működésüket, és 2015 márciusáig nem volt kifogásuk a működésük ellen.

Bűnbaknak érzi magát

Szabálytalanságokat talán követtünk el, én magam is - de soha nem loptunk, sikkasztottunk, szögezte le Tarsoly Csaba. Hozzátette,

számára úgy tűnt, koncepciós eljárás részese, az államnak pedig érdeke, hogy bűnbakká tegye őket,

miközben mulasztásokkal az állami szervek is felelősek a történtekért. Szerinte a teljes bukáshoz az vezetett, hogy a brókerbotrányok után az ügyfeleik a le nem járt papírjaikat is pénzzé akarták tenni. Jövő héten folytatódik a büntetőeljárás Tarsoly további meghallgatásával.

Egyenlőtlen küzdelem?

A tárgyalás első két órájában az ügy előzményeit ismertették, illetve Tarsoly Csaba ügyvédje arra panaszkodott, hogy nincsen egyenlő küzdelem: nem tudnak érdemben hozzáférni a nyomozati anyagokhoz, és ez a hozzáférés időben is korlátozott.

Ráadásul, Tarsoly a perre való felkészülés idején gyakorlatilag egy pendrive-on "értekezik" az ügyvédjével: a DVD-ken megkapott pdf fájlokat a börtön számítógépén megnyitja, és az anyagot egy dokumentumban átmásolja a pendrive-ra - gépelve, mivel a PC-n állítólag a szövegszerkesztésre, másolásra sincs mód.

Emészthetetlen mennyiség

Tarsoly egyrészt kifogásolta, hogy az több mint 4 terabyte-nyi megkapott anyagot szinte random módon válogatta ki neki a vádhatóság az ennél jóval nagyobb méretű dokumentációból - de azt is felemlegette, hogy olyan elképesztő mennyiségű, 2,5 millió pdf fájlt küldtek át neki, amit csak 52 év alatt tudna átolvasni.

A legnagyobb probléma az egyenlő feltételek hiánya - vélekedett a vádlott: a Fővárosi Főügyészség egy 30 milliós értékű szoftverrel szűrhet és kereshet a nyomozati anyagban, míg neki csak egy ósdi asztali gép áll rendelkezésére, az is napi 3-4 órában.

A bíró úgy reagált: mindent megtesznek azért, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak.

Előre jelezte Tarsoly: kérdésekre nem akar válaszolni majd, de felolvassa mintegy 12 oldalas vázlatát a bíróságon. A tárgyaláson elhangzott: a Quaestor-csoporttal szemben 1-50 millióig terjednek az egyéni kárigények, de például a Nyíregyházi Vízművek csaknem 200 milliót kér számon cégen, míg a Vasutasok Szakszervezete 188 millió forintot.

A károsultak tüntettek ellene

A tárgyalás végén a főbejáratnál álló Quaestor-károsultak nem találkozhattak a volt cégvezetővel, mert a hátsó ajtón kísérték ki. Mint arról az Origo beszámolt, előzőleg, a tárgyalás kezdete előtt mintegy 30 károsult tüntetett a Fővárosi Törvényszék épülete előtt. A Quaestor bedőlésén sok pénzt bukó károsultak Tarsoly mellett a kormányt is hibáztatták.

Az egyik károsult az Origónak azt mondta, ő a 70 legnagyobb vesztes között van: a Quaestornál és a Buda-Cashnél is tartott pénzt,

a bukással szinte az élete veszett oda.

A demonstrálók türelmesen vártak a meghallgatás végéig, hogy szembe kerülhessenek az elsőrendű vádlottal, de Tarsoly és őrei végül egy hátsó kijáraton távoztak, megkerülve a kisebb tömeget.

Dominóként dőltek

A Quaestor-csoport bedőlését egyfajta pénzügyi földrengés, más brókerházak bukása előzte meg: 2015. február 23-án felfüggesztették a Buda-Cash Brókerház Zrt. működési engedélyét a Magyar Nemzeti Bank által lefolytatott vizsgálat után – mint kiderült, itt közel 100 milliárd forintnak veszett nyoma a társaság tizenöt éve növekvő adósságspiráljában.

Az összeg harmadát ügyfelek, kétharmadát pedig a Buda-Cash bankcsoportjához tartozó hitelintézetek vesztették el.

Tíz nappal később összeomlott a Hungária Értékpapír, ahol jóval kisebb volumenű - egyes becslések szerint 300 milliós, mások alapján milliárdos - csalás történhetett.

Végül, öncsődöt jelentett be a Quaestor Financial Hrurira Kft. is, amivel a 25 éve alapított Quaestor-cégcsoport végét jelentette, és közel 77 milliárd forintos tényleges kárt a 32 ezer egyéni ügyfél, több mint száz önkormányzat és állami cégek számára.

Volt-nincs papírok

A Quaestor-csoport a jegybank, majd az ügyészség gyanúja szerint közel 210 milliárd forint értékben adott el hitelpapírt, pedig ebből 150 milliárdnyi nem is létezett.

Vezetőszáron engedték csak mikrofonhoz a vádlottakat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mint a jelenlegi tanúvallomásban is, Tarsoly Csaba akkor arra hivatkozott, megnövekedett kötvényeladási igények döntötték be a tulajdonos állítása szerint. A Magyar Nemzeti Bank szerint viszont a csőd oka az, hogy

jóval több kötvényt adtak el, mint amennyit a Quaestor kibocsátott.

Akár 25 évet kaphat

Az ügyben kezdődő ügyészségi nyomozás vádiratát ezután több mint egy évvel később, idén július 13-án ismertették a Fővárosi Főügyészségen. A vádhatóság itt öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére.

Tarsoly Csabát itt mint bűnszervezet vezetőjét említették, és 753-rendbeli bűncselekménnyel vádolták – mindezekért öttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztésre számíthatna.

Öt vádpont, több mint ötezer bűnügy

A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát - 753-rendbeli bűncselekmény miatt - 5-től 25 évig terjedő fegyházzal büntethetik.

Az ügyészség első vádpontja 46,6 milliárdos sikkasztás a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére

A második vádpont szerint a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, ezzel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak.

A harmadik pont szerint a vádlottak folyamatosan meghamisították egyes Quaestor-cégek könyvelését, pénzügyi beszámolóit, hogy a pénzügyi eszközök áramlása a cégcsoporton belül követhetetlen legyen. A vádiratot ismertető ügyész álltja, Tarsolyék már 2006 végén, 2007 elején tisztában voltak a cégcsoport fizetésképtelenség-közeli helyzetével.

A VIP ügyfelek pénze is eltűnt

A negyedik vádpont arról szólt, hogy az érintettek opciós szerződésekkel magas hozamokat ígérve fiktív papírokat adtak el, több mint 500 VIP ügyfélnek. A vádhatóság szerint ezekben az esetekben Tarsoly Csaba az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket egy külön füzetben rögzítették, az átvett pénz sorsa ismeretlen.

Neve Senki?

Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007. június 6. és 2013. október 29. között 124 alkalommal összesen 1 milliárd 204 millió 502 ezer forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból. A pénzt azonban eltulajdonította a vádirat szerint.

Tarsoly erre mostani vallomástételében úgy reagált: az ügyészség valódi bizonyíték helyett Excel-táblázatokra hivatkozik, amiben a részösszegek utaló és felvevő rovatában is a "Senki" név áll -

ez egy Rejtő-regényben megállná a helyét, a bizonyításhoz azonban kevés.

A tüntetők üzentek Polt Péter legfőbb ügyésznek is Fotó: Szabó Gábor - Origo

A bíróság 2016. július 14-én végül úgy döntött, hogy fenntartja Tarsoly Csaba és a harmadrendű vádlott előzetes letartóztatását, valamint Tarsoly feleségének házi őrizetben tartását.

Indoklásként a jelentős, több tízmilliárdos csalás volumenét, a kiszabható, akár 25 éves börtönbüntetést említették. Hozzátették, bűnszervezetben elkövetett visszaélés a vád, ilyenkor pedig reálisan fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye is - Tarsoly Csaba így 567 napja van előzetes letartóztatásban.