„A gyermekvédelem kapcsán két dologról kell beszélni, a gyermekvédelemről és a gyermekjólétről. A gyermekvédelemmel kapcsolatban az
a legfontosabb, hogy amíg lehet, a gyereket próbáljuk családban tartani, onnan nem kiemelni.
Ehhez mi próbálunk mindent megadni” – többek között ezt mondta egy sajtóbeszélgetésen a felzárkóztatásért felelős államtitkár.
„Pont ezért a hátrányos helyzetű gyerekeket megpróbáljuk minél jobban támogatni. Erre számtalan program van: ilyen a Biztos Kezdet Gyermekház és a Gyermekesély program.
De rendszerszinten is segítjük például a bölcsődéket is” – tette hozzá.
Czibere Károly azt is mondta, hogy nagyon fontos, hogy az egyes fogyatékosságokat a lehető leghamarabb ki tudják szűrni.
Ma már alapvetés – mondta –, hogy minden településen kell hogy legyen a gyermekvédelemnek egy főszereplője.
20 éves a gyermekvédelmi törvény, és azt láttuk, hogy a gyermekvédelem folyamatosan épül le. A szakemberek, akik a gyermekvédelemben dolgoznak, eszköztelennek érezték magukat, miközben olyan esetszámmal dolgoztak, ami elviselhetetlen.
Azt láttuk, hogy ez így nem mehet tovább. Így 2014-ben és 2015-ben is összehívtuk a gyermekvédelemben dolgozó legfontosabb szakembereket” – tette hozzá.
„Végül 2015 tavaszán készült el egy koncepcionális munka, amelynek az volt a lényege, hogy az egész munkafolyamatot hogy lehet átszervezni.
Ennek az átszervezésnek az volt az egyik legfontosabb momentuma, hogy gyermekjóléti programokat és családsegítő központokat indítottunk, de ezenfelül is több dolgot központosítottunk, így a pályázati programokat is” – mondta.
Az államtitkár két olyan esetet is említett az elmúlt időszakból, amikor a rendszer nem működött jól.
Recsken a törvényszék tájékoztatása szerint egy férfi benyugtatózva elejtette kisbabáját. A gyerek hassal a kályha szélének, fejjel a kályha tetejének esett, majd a földre esve feje egy téglának csapódott.
A férfi és időközben hazaért élettársa úgy ítélték meg, hogy a gyereknek nincs szüksége orvosra. Végül órákkal később vitték csak orvoshoz, amikor a kisfiú rosszul lett, ekkor azonban már nem lehetett megmenteni az életét.
A történtek után a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság soron kívül bekérte a megyei kormányhivatal ellenőrzésének dokumentumait.
A másik eset Gyöngyösön történt, ahol
egy házaspár a gyanú szerint halálra éheztette kisgyerekét.
Utóbbival kapcsolatban Czibere Károly úgy fogalmazott, kiderült, hogy a gyermekvédelmi törvény rendben van, de az alkalmazásba hibák csúsznak.
Azt is mondta, az biztos, hogy a jelzőrendszert meg kell erősíteni.
Aki nem jelez, az legalább olyan hibát követ el, mint aki az erőszakot elköveti.
Gyöngyösön például a gyermekorvos nem csinált semmit, csak telefonon nyugtatta a védőnőt meg a gyermekjólétet, hogy minden rendben van.
Ezen a területen fokozott felelősségük van a gyerekorvosoknak és a védőnőknek is, ahogy persze mindenkinek, aki ezen a területen dolgozik – tette hozzá.
A gyöngyösi eset kapcsán azt is mondta, fontos a kötelező dolgok előírása, például, hogy a rendszeres védőnői látogatást ne lehessen lemondani, és ez ugyanígy igaz a gyermekorvosi ellátásra is.
Nincs olyan, nem lehet olyan, hogy egy szülő elküldi a lakásából a védőnőt, vagy nem engedi be
– tette hozzá. – Vannak jogvédő szervezetek, akik azt mondják, hogy ez sok, de egyetlen kiéheztetés is sok, egyetlen ilyen eset sem fordulhat elő” – mondta.
Az államtitkár azt is mondja, évek óta csökkentik a gyermekotthonokban élők számát, egyre több gyerek kerül nevelőszülőkhöz. A cél pedig az, hogy a nagy, zárt otthonok 2020-ra mind bezárjanak.