Meghalt Torgyán József, a Független Kisgazdapárt egykori vezetője. A politikust 84 éves korában, fővárosi, XII. kerületi otthonában érte a halál.
Az Origo elérte Torgyán József egyik hozzátartozóját, aki csak annyit mondott, hogy a család közleményt adott ki, ennél többet egyelőre nem szeretnének közölni.
Az MTI-n megjelent közlemény szerint a politikus vasárnap reggel, szerettei körében halt meg.
Lapértesülés szerint a politikus még decemberben rosszul lett, a Ripost írt arról, hogy Torgyán Józsefet szívproblémák miatt szállították kórházba.
Torgyán egykori párttársa, Turi-Kovács Béla az Origótól értesült a volt kisgazda pártvezér haláláról. Turi-Kovácsot megrázta a hír, mint mondta, még ügyvédként, a rendszerváltás előtt ismerte meg a politikust.
„Néhány hónappal ezelőtt váltottunk levelet egy 2017 szeptemberére tervezett fölművesnap kapcsán, stílusa akkor
energikusnak és frissnek tűnt.
Nem hittem volna, hogy bármilyen problémával küzd” – mondta Torgyánról régi ismerőse.
A Parlament honlapján közzétett önéletrajza szerint Torgyán József 1932. november 16-án született Mátészalkán (Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye). Anyai ágon beregsziklási görög katolikus papi családból, apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Édesapja, Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos, édesanyja, Papp Erzsébet óvónő volt.
1936-ban szülei Budapestre költöztek, az elemi iskolát a fővárosi Viola utcai iskolában, a középiskolát 1946–1950 között a Könyves Kálmán Gimnáziumban és a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban végezte, ez utóbbiban érettségizett. Ezzel párhuzamosan elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakát, 1955-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott.
Közben több nemzetközi közjogi témájú pályázatot nyert meg, egy éven át az Állam- és Jogelméleti Tudományos Diáktársaság elnöke, majd három éven át a Nemzetközi Közjogi Tudományos Diáktársaság elnöke volt.
Bár kiváló eredményekkel végzett a jogi karon, és megszerezte az ügyvédi szakvizsgát is, 1955 és 1958 között
többször hajógyári segédmunkásként dolgozott,
mert nem akart belépni a Magyar Dolgozók Pártjába.
Felső megítélését nagyban rontotta az is, hogy 1956-os forradalom első napjaiban bekapcsolódott az újpesti forradalmi bizottság munkájába, ott volt a rádiónál és egyéb helyeken lezajlott harcokban. 1956. október 29-én belépett az FKGP újpesti szervezetébe. A forradalomban való részvétele miatt büntetőeljárás indult ellene.
1958 decemberében visszavették ugyan az Ügyvédi Kamarába, de nem vállalhatott politikai és katonai eseteket, így főként vagyonjogi, örökösödési és büntetőügyekkel foglalkozott.
Torgyán 1959-ben vette feleségül Cseh Máriát, a Pécsi Nemzeti Színház operettszínésznőjét, aki aztán később szintén országgyűlési képviselő lett. Gyermekük, Torgyán Attila később az ügyvédi pályát választotta.
Kisgazdapárti kötődését nagyban köszönheti Arany Bálintnak, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Magyar Közösség vezetőjének, akinek személyes jó barátja és évtizedeken át családi ügyvédje volt.
1988 végén Torgyán bekapcsolódott az újjászerveződött FKGP munkájába. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal delegációjának tagjaként, az FKGP képviseletében részt vett a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon.
Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. számú választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett, a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listavezetőjeként került be a parlamentbe. Az FKGP frakciója április 25-én frakcióvezetővé választotta, ezt a funkciót 1991. március 19-ig töltötte be. 1990. május 3-tól 1992. október 13-ig a parlament alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi állandó bizottságának alelnöke volt.
1990. április 25-től december 17-ig a párt főügyésze, 1990. júniustól 1991. áprilisig a budapesti szervezet elnöke volt. 1991. április 27. és június 29. között Nagy Ferenc József mellett az FKGP társelnöki tisztét töltötte be.
1991. június 6-tól a parlamenti ciklus végéig az '56-os Szövetséget is képviselte a törvényhozásban. 1991. június 29-én aztán a kisgazdapárt elnökévé választották. A párt azóta tartott nagyválasztmányi ülésein mindannyiszor lemondott, és mind a nyolc alkalommal – legutóbb 1995. szeptember 5-én, titkos szavazással, 97 százalékot meghaladó arányban újraválasztották.
1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel elégtelennek ítélték az Antall-kormánynak a rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit; kivált a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt bírálták.
Lépése puccskísérlethez vezetett.
1992. június 11-én fegyveresek – sikertelenül – megpróbálkoztak az eltávolításával.
Torgyán ezután 2002-ig töltötte be az FKGP elnöki pozícióját, 1998 és 2001 között pedig földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt.
Ezután hosszabb ideig nem foglalkozott politikával, 2006 szeptemberében azonban visszatért, és új pártot alapított, a Megújuló Magyarországért Mozgalmat.
A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a „Torgyán–Kisgazda–Koalíció” nevű formáció jelöltjeként indult Csongrád megye 4. választókerületében.
A politikai tevékenységgel 2016 novemberében hagyott fel végleg: a Sztárklikken blogoló egykori kisgazda vezér egy búcsúcikkben köszönt el. Utolsó közéleti programja a már említett földművesnap lett volna a blogbejegyzés szerint.