Csak részleteiben változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hétfőn a rendőri vezetők ügyében hozott korábbi ítéletet.
A jogerős ítélet szerint Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, mint másodrendű vádlott, 400 ezer forintos büntetést kap, vagy 200 nap letöltendő szabadságvesztést – ha a büntetést nem fizeti meg. Ezzel felülírták az elsőfokú, megrovásról szóló ítéletet.
Bene László elsőrendű vádlott felmentéséről szóló ítéletén nem változtatott a katonai tanács, ahogy a beidézett rendőri vezetők többségénél is változatlan maradt az elsőfokú felmentő ítélet.
Dobozi Józsefet, a Rebisz korábbi parancsnokát szintén felmentették, ahogy felmentést kapott az ötödrendű vádlott is, aki egy baranyai rebiszes századot vezényelt a tévészékház elé, a székház 2006. szeptemberi ostromakor.
A negyedrendű vádlott, aki a székház védelmét nem megfelelően látta el, és a bíróság szerint lényegében feladta az épületet, megrovást és 150 ezer forintos pénzbírságot kapott.
A Magyar Televízió székházának 2006. szeptemberi ostroma miatt az ügyészség három tábornok és 11 tiszt ellen emelt vádat – őket intézkedés elmulasztásával és parancs iránti engedetlenséggel vádolták meg.
A per több mint 100 tárgyalási napot vett igénybe a jogerős döntés meghozataláig.
A tárgyalás után a Gergényit képviselő ügyvéd nyilatkozott a sajtónak: Gulyás Gábor szerint
védence nem követett el semmiféle bűncselekményt,
ezért a másodfokú ítélet ellen a Kúriánál keresnek jogorvoslatot. Az Origo kérdésére ugyanakkor hozzátette, a 400 ezer forintos pénzbüntetést mindenképpen kifizezik. Az ítélethirdetést egyébként élesen és hangosdan bírálta egy, a hallgatóság soraiban ülő férfi is - csak ő éppen súlyosbítást követelt. A magát a 2006-os rendőri visszaélések áldozatának tartó férfi szerint a bírósági ítélet botrányos, a vádlottak mind bűnösök, akiknek szerinte életfogytiglan járna.
Az MTV-székház ostromakor több mint száz rendőr sérült meg, és közel százan szenvedtek sérüléseket a következő napok demonstrációin is. Részben ezzel magyarázható, hogy az október 23-i tömegrendezvényeken sok rendőr bosszúvágytól vezérelve, a szükségesnél sokkal durvábban lépett fel, elöljáróik pedig nem akadályozták és nem is szankcionálták a túlkapásokat.
A rendőrattak és az október 23-i zavargások során közel 200 fő sérült meg, közülük pedig 16 főt súlyos vagy később maradandónak bizonyuló sebesüléssel vittek kórházba.
A legkomolyabb sebeket gumilövedékek okozták, volt, aki fél szemét is elvesztette egy lövedéktől, de nyílt hasi sérülést és szétroncsolódott ujjakat is el kellett látni a rohamrendőrök fellépése után.
A Fővárosi Ítélőtábla 2015 októberi, enyhének tartott döntése ellen a vádhatóság fellebbezett – a per így tavaly novemberben folytatódott.
Csiha Gábor ügyész ekkor felfüggesztett, de priusszal nem járó börtönbüntetést kért az érintettek többségére, köztük Gergényi Péter volt budapesti rendőr-főkapitányra, az ügy másodrendű vádlottjára.
Csiha perbeszédében elmondta,
a vádlottak szervezetlen fellépése hozzájárult ahhoz, hogy a tévészékház ostrománál csak pánikba esett, hiányos felszerelésű rendőrök védték ideig-óráig az épületet.
Az ötletszerű döntésekről tanúskodik az ügyet ismertető hatósági jelentés is. Az ügyész szerint a vádlottak amiatt is bűnösek, hogy saját hatáskörben később nem büntették meg az október 23-án már brutálisan fellépő, civileket verő rebiszeseket.Nem lett következménye annak sem, hogy a rendőrök azonosítószám nélkül akcióztak.
Az ügyész lényegében azt rótta Gergényi Péter terhére: tudnia kellett volna, hogy a tévészékházhoz kirendelt negyedrendű vádllott, M. Gábor helyszínparancsnok nem hajtja végre az épület megvédésére vonatkozó parancsot – Gergényi mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtásáért.
Gergényi felelősségét egyébként korábban Bene László, a mostani per elsőrendű vádlottja is elismerte. A volt rendőr-főkapitány ettől függetlenül 2006 novemberében Budapestért díjat kapott Demszky Gábor akkori főpolgármestertől – igaz, a kitüntetést öt évvel később visszavonták.