Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Szinyei Merse Pál gimnázium diákjai és kísérőik utaztak hazafelé egy sítáborból január közepén, amikor buszukkal Veronánál nekimentek a szalagkorlátnak, majd egy felüljáró oszlopának. A busz azonnal kigyulladt, és 16 ember, többségük tizenéves diák, bennégett a buszban.
Az olasz hatóságok még nem zárták le a vizsgálatot,
a busz roncsa is Olaszországban van még, és a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomoz az ügyben. Arról, hogy hogyan történhetett a baleset, nagyon sok a találgatás, mert a nyomozásra való tekintettel nem adhatnak ki információt.
Felmerült, hogy elég biztonságos volt-e az autópálya-szakasz, hiszen csak egy szalagkorlát védte az utat egy felüljáró pillérei előtt, illetve azt sem tudni, mi okozta a balesetet, noha van videófelvétel a már lángokban álló buszról. Az Origónak nyilatkozó szakértő már a tragédia után is úgy vélte, hogy valószínűleg megrepedt a becsapódás erejétől a busz üzemanyagtartálya, ezért csupán pár perc volt a menekülésre a tűz elterjedése előtt.
Ebben a busztípusban – Setra S 317 GT-HD – az üzemanyagtartály a busz első ajtaja és jobb első kereke között van, nagyjából egy-másfél üléssornyit nyúlik hátra. Egy ilyen távolsági buszba több száz liter gázolajat lehet gyárilag is tankolni. Ennek ellenére a balesetben azt tartotta a legszokatlanabbnak az Origónak korábban nyilatkozó másik, buszvezetői gyakorlattal is rendelkező igazságügyi szakértő, hogy hogyan tudott ilyen hamar kigyulladni a busz első része.
Erre adhatna magyarázatot, hogy plusz-üzemanyagtartály lehetett a buszban az Origo értesülése szerint.
Az ütközéskor keletkező hő és nyomás miatt borulhatott tehát pillanatok alatt lángba a plusztankkal felszerelt busz.
A gyakorlatban nem szokatlan még külföldön sem, hogy a több járművet üzemeltető cégek kibővítik az üzemanyagtartályokat – mondta az Origónak egy buszok műszaki vizsgáztatásával is foglalkozó szerviz. Nem egyszer találkoztat már műszaki vizsgán olyan külföldről behozott haszonjárművel is, amelynek kibővített tankja volt.
Ezzel ugyanis spórolni tudnak, ha például a cégnek van valamilyen megállapodása valamelyik olajtársasággal
a nagyobb volumenű, így kedvezményesebb vásárlásról, esetleg ha a cégnek van saját üzemanyagtöltő-állomása a telephelyein. A kiegészítő vagy kibővített tank azért is hasznos, mert adott esetben Magyarországon olcsóbban lehet megtankolni, mint külföldön, ám ezen a benzinárak egyre csökkenő különbsége miatt egyre kisebb a haszon.
Csakhogy, információink szerint a busztársaságnak nem volt engedélye a plusztartályra. A nyomozóknak sem tudták megmutatni a papírokat. Úgy tudjuk, nem is kértek ilyen engedélyt a gyártótól, pedig az előírások szerint kellett volna.
Elvileg ugyanis csak gyári üzemanyagtartállyal vagy a gyár által engedélyezett bővítéssel, kiegészítéssel lehet haszongépjárművet üzemeltetni. Mivel a tank bővítése megváltoztatja a busz statikáját, változik például a tengelyterhelés, és a fékrendszeren is változtatni kell, ezért ilyenkor új műszaki engedélyeztetésre van szükség.
Mivel azonban gyakran tíz évnél is öregebb, már nem gyártott típusokról van szó, elég nehéz ellenőrizni, mit hagyott jóvá a gyártó.
Az évenkénti műszaki vizsgán pedig van, hogy fel sem tűnik a tank bővítése,
hiszen leggyakrabban a csomagtér rovására történik, kívülről, alulról nem látszik. A törvény szerint a jármű műszaki állapotáért az üzemben tartó felel.
A szerencsétlenül járt buszt üzemeltető cég vezetője, Czakó Tibor megkeresésünkre azt mondta, nem szeretne nyilatkozni. Ezt azzal magyarázta, hogy egyik kollégájukat, az egyik sofőrt gyászolják, akinek tegnap volt a temetése, másik kollégájuk pedig még az életéért küzd. Nem adott tehát választ arra, hogy tényleg volt-e kiegészítő tank a buszon.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot is, hogy meg tudják-e erősíteni információinkat. Azt válaszolták: a Nemzeti Nyomozó Irodánál folyamatban lévő nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség nem ad bővebb tájékoztatást az eljárásról.
