Szavazóinak nagyjából a felét elveszítette a Jobbik az elmúlt szűk két évben. A támogatottsági csúcsát a teljes népesség körében 2015 áprilisában érte el. Akkor a Nézőpont Intézet 19 százalékot mért az ellenzéki pártnak. Az Ipsos 2015 márciusában 18 százalékra mérte a radikálisokat a teljes választóközönség soraiban. Mindez akkor azt jelentette, hogy a Jobbik mögött nagyjából 1,4-1,6 millió választó állt.
2015 elején a Jobbik néhány vitatható intézkedésből (internetadó, majd annak visszavonása, útdíjrendszer átalakítása) profitált. A 2014-es önkormányzati választások körül a Jobbik még csak a teljes népesség 11-13 százalékának a bizalmát bírta. Ezután a Fidesztől elpártolt szavazók egy része a radikálisoknál jelent meg. Részben ennek köszönhetően sikerült a pártnak megnyernie 2015 áprilisában a tapolcai időközi választást.
2015 nyarán következett be a változás a Jobbik támogatottságában. A párt népszerűsége, ha lassan is, de elkezdett zuhanni, és mostanra
a teljes népességnek csupán a 10-12 százalékát tudhatják maguk mögött.
Ez a támogatottság egyébként kisebb, mint amennyit a 2014-es országgyűlési választások előtt jósoltak a pártnak, mivel akkor a teljes népesség körében a különféle intézetek 13-15 százalékot jeleztek előre.
Ha a biztos szavazók körében nézzük a változásokat, akkor szintén jelentős visszaesést láthatunk. A Medián adatai szerint 2014 decemberében a Jobbik 27 százalékon állt, a Nézőpont Intézet 2015 februárjában 28 százalékos támogatottságot jelzett a radikális pártnak. Ezek a számok egyébként rekordnak számítottak a párt történetében, mivel csak 2011–12-ben mértek nekik ehhez hasonló szinteket.
Ez a közel 30 százalékos támogatottság mostanra 16-20 százalékra esett vissza, de a Medián legfrissebb adatai
már csak 13 százalékot jósolnak a Jobbiknak.
Tehát a biztos szavazói körben is közel a felét elveszítették a híveiknek. A csökkenés igazából az októberi kvótanépszavazás óta gyorsult föl. A népszavazás után a Jobbik szembement a korábbi álláspontjával, és végül nem szavazta meg azt az alaptörvény-módosítást, amit korábban éppen ők szerettek volna. Minden bizonnyal ez is szerepet játszott a népszerűség csökkenésében.
A Jobbik azonban nemcsak a felmérésekben mutat egyre halványabb teljesítményt, hanem az időközi választásokon sem igazolódik vissza, hogy a pártnak bármi esélye lenne 2018-ra. A legjobb eredményt 2015 tavaszán érték el, amikor sikerült, ha csak pár száz szavazattal is, de megnyerniük a tapolcai választókerületet. 2016-ban a pártnak csak a kocsordi és a nagytőkei polgármester-választást sikerült megnyernie, de többek között Lakiteleken, Salgótarjánban, Demecserben, Jászkiséren
a várakozásokhoz képest is súlyos vereséget szenvedtek.
A Jobbik jelöltjei sem szerepeltek 2016-ban túlságosan fényesen. Mint arról korábban beszámoltunk, a leadott szavazatokat tekintve a párt csupán 7,27 százalékot kapott tavaly, míg az MSZP 29,95, a Fidesz-KDNP 28,77 százalékot szerzett a tavalyi évben. A Jobbik 2014 őszén még 2658 szavazatot szerzett azokon a településeken, ahol tavaly időközi voksolások voltak. 2016-ban már csak 1971-et, ez több mint 25 százalékos szavazatveszteség volt.
A kudarcban nyilvánvalóan a Jobbik körüli botrányok, a párton belüli káosz és az álbaloldali fordulattal való próbálkozások játszottak fontos szerepet.