Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött kedden a parlament. Az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent. A kormány javaslatát 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el a képviselők, a döntés értelmében
március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért.
Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem. Hogy megkönnyítsék a családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézést, a jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása is ingyenes lesz.
Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok is, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.
Megszüntetik a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos, valamint a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére vonatkozó illetéket.
Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik.
A hatósági bizonyítvány kiadása például 3000 forint lesz, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet lekérni. A friss módosítás értelmében illetékmentes lesz az öntözési berendezések és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése. A szétaprózott termőföldek egyszerűbb egyesítése miatt megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj.
A döntés érinti az igazságszolgáltatást is: a továbbiakban nem kell díjat fizetni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztése esetén.
A szocialisták szónoka, Szakács László az egészségügyet érintő béremelési programot kiritizálta, mert szerinte az elkésett és elégtelen mértékű. A politikus úgy látja, hogy ez az akció nem elég ahhoz, hogy megállítsa az orvosok elvándorlását, sőt, még csak lassítani sem tudja a folyamatot. Egy kezdő magyar orvos egyharmadát keresi szlovák társának – mondta Szakács.
A szocialista képviselő ugyanakkor azt is követelte, hogy 50 százalékkal emeljék meg a nővérek fizetését.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolt a beszédre, azt mondta, hogy
az ápolók fizetése nem 50, hanem 65 százalékkal emelkedik majd 2019-ig.
Szerinte, miközben az MSZP ellenzékben rendre feltőkésítené az egészségügyet, kormányon mégis a szöges ellentétét vitte véghez: elbocsátottak hatezer dolgozót és elvettek egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól.
A zöldpárt képviselője, Sallai R. Benedek a négyesmetró-beruházásról beszélt, és bírálta, hogy a magyar szervek miért késlekedtek.
Viszonválaszra Csepreghy Nándor jelentkezett, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy
az M4-es építkezés az elmúlt 27 év legnagyobb korrupciós botránya, amely egyértelműen összefüggést mutat az MSZP és az SZDSZ korábbi kormányzati és fővárosi vezetőivel.
Azt mondta, az OLAF-jelentés, amelyben ténylegesen megállapították, hogy mely politikai szervezetekhez kötődő személyek loptak el 166 milliárd forintot Magyarországon, a magyar és az uniós hatóságok együttműködésével született meg. Jelezte, hogy az eltüntetett összegeket vissza kell követelni azoktól, akik bűncselekményeket követtek el.
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető a társadalmi igazságosság világnapja (február 20.) apropóján beszélt arról, hogy mennyire fontos a fellépés a szegénység ellen.
Szerinte szükséges lenne a legkisebb nyugdíj összegének emelése.
Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy míg 2010-ben 3,7 millió embernek volt munkája, most már 4,4 millió ember dolgozik, vagyis ennyien tudják nem segélyekből, hanem munkabérből fenntartani családjukat.
Kiemelte, hogy míg a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt 2937 forinttal nőtt a havi minimálbér összege évente, addig 2010 és 2016 között 6250 forinttal, a 2014-es ciklusban pedig 8062 forinttal.
Bánki Erik (Fidesz) ugyancsak a négyesmetró-beruházással foglalkozott, véleménye szerint "senki sem gondolhatja komolyan, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester nem érintett az ügyben". Felidézte, hogy Budapest egykori vezetője a múlt héten egy fórumon kijelentette, "semmilyen felelősség nem terheli a metróberuházás miatt, az OLAF-jelentés pedig semmire sem jó, így elszámoltatásra sem alkalmas".
Bánki Erik közölte, a liberálisok "egykori üdvöskéje" mindenképpen hibás, Demszky Gábort erkölcsi és politikai felelősség terheli, a jogi felelősséget pedig majd a bíróság állapítja meg.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára reagálásában hozzátette, hogy
a Horn-kormány utolsó napján úgy írták alá a metróberuházás szerződését, hogy arra nem volt az 1998-as költségvetésben fedezet,
de minden más előkészület is hiányzott a projekthez. Most a kormánynak az a feladata, hogy enyhítse a kárt, amit a magyar adófizetőknek állniuk kell.
Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus felszólalása arról szólt, hogy miközben a kormány a magyar munkaerő olcsón tartásában lát versenyelőnyt, addig az ő pártja a minőségi munkahelyekben és a termelést támogató adórendszerben gondolkodik. A kormány gazdaságpolitikája szánalmas, azzal nem lehet elérni a fizetésemeléseket – állította.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára jelezte, hogy a bérek felzárkóztatását már elkezdték, a további emelés pedig a gazdaság növekedésének függvénye. Úgy értékelt, hogy a Jobbik felelőtlen, mert olyan dolgokat szorgalmaz,
amelyek megvalósítása esetén jelentős mértékben csökkenne a magyar gazdaság versenyképessége.
