Nem kell nagy fantázia annak kitalálásához, hogy a fideszes politikus Simicska Lajosra gondolhatott. Az elmúlt években ugyanis több jel utalt arra, hogy a baloldali fordulatot végrehajtó párt és a csalódott nagyvállalkozó összehangolja működését. Úgy tűnik, hogy mivel a 2018-as választáshoz közeledve a Jobbik szavazók százezreit és alapszervezetek tucatjait elveszítve jelentősen meggyengült, és elkezdték hagyományos médiájuk leépítését, a párt egyre inkább kiszolgáltatottá válik Simicska Lajos kénye-kedvének.
A Jobbik balra tolódásának emlékezetes mozzanata volt, amikor 2016 tavaszán Vona Gábor nem engedte meg, hogy Novák Előd újrainduljon a Jobbik alelnöki posztjáért. A történtek korai előjele volt, hogy egy évvel korábban Simicska Lajos napilapja – névtelen forrásokra hivatkozva – már előrevetítette Novák távozásának szükségességét. 2015. július 16-án a Jobbik kapcsán a Magyar Nemzet arról írt, hogy a „kormányzati szerepre készülő pártnak tehertétel lehet Novák személye".
Ahogy közeledett egymáshoz a Jobbik és Simicska, úgy szorult ki fokozatosan a párt vezetéséből a nagyvállalkozóval mindvégig kritikus, a párt médiapolitikájában addig meghatározó Novák Előd.
Nyilvános információk szerint Vona Gábor és Simicska eddig legalább kétszer találkozott nyilvánosan. Az első találkozó 2015. november 27-én az A38 Hajón, a Magyar Nemzet Szalon nevű rendezvényen történt, amikor Simicska Lajos és Vona Gábor közel negyedórán keresztül beszélgetett egymással. A november 27-i esemény központi témája a korrupció volt. A párbeszédet az üzletember kezdeményezte, ő ment oda Vonához.
A Jobbik elnöke sajtómegkeresésre a párt sajtóosztályán keresztül azt írta:
„A közönség soraiban Simicska Lajos is jelen volt, akit a a vitaest házigazdája kísért oda az asztalunkhoz a vacsoraszünetben, és bemutatott bennünket egymásnak. Az asztalnál ülő vendégekkel – köztük Volner Jánossal – közösen röviden beszélgettünk a nagyvállalkozóval, amelynek során Simicska Lajos elmondta a saját olvasatát az Orbán Viktorral és a Fidesszel való szakítás okairól. Nyugtalanító dolgokat hallhattunk a kormány és a Fidesz háttérbeli működéséről, de azt gondolom, nem lenne elegáns, ha ennél többet mondanék az ott elhangzottakról. A beszélgetés rövid volt, a szünet végeztével ugyanis folytatódott a három politikus vitája. Semmiben nem maradtunk, sem következő beszélgetésben, sem elérhetőségcserében, sem bármilyen együttműködés lehetősége nem vetődött fel."
A második találkozó 2016-ban történt, szintén a Magyar Nemzet Szalon nevű rendezvényen. Erről Vona Gábor az azóta Simicska tévéjéhez igazolt Kálmán Olgánál beszélt először, 2016. október 3-án az ATV Egyenes beszéd című műsorában:
„Simicska Lajos kapcsán meg azt gondolom, hogy paranoiás a miniszterelnök, amit meg is értek, mert valószínűleg Simicska Lajos nagyon sok dolgot tud róla."
„Hogy az adásunk exkluzivitását segítsem, ugye, amikor legutóbb beszélgettünk egymással, akkor találkoztam egyszer Simicska Lajossal, most ennek a száma kettőre nőtt, és ezt itt jelentem be az ön adásában először. Ugyanott találkoztunk, ahol legelőször, a Magyar Nemzet Szalon nevű rendezvényen. Négyszemközt nem beszélgettünk, egy újságírókkal közös társaságban és a migrációs népszavazásról beszélgettünk. Főképpen arról beszélgettünk, hogy a kampánynak a hangneme, stílusa mennyire durvává vált, és ezt egyébként magam is osztom. Szerintem nagyon sok ember, aki otthon maradt, és a kvótákat elutasítja vagy a migrációt elutasítja, pontosan amiatt maradt ott, mert úgy érezte, hogy a kampány durvasága, erőszakossága, fenyegetése révén őt pártpolitikai eszközként akarják használni. Mv: Ebben egyetértettek Simicska Lajossal? V.G.: Igen."
A Jobbik egy ideje már vágyott arra, hogy jelentős saját médiája legyen, azonban ehhez sosem rendelkezett a megfelelő erőforrásokkal. Még 2014-ben Volner János a következőket mondta erről:
Nagyon fontos az, hogy Vona Gábor megbízásából nekem kell a Jobbik médiahátterét megteremtenem. Most azon dolgozom, hogy legyen kereskedelmi csatornája a Jobbiknak. A nyári hónapjaim ezzel fognak telni.
Ma már jól láthatóan nincs ilyen problémája a Jobbiknak. Ha összehasonlítjuk a Simicska 180 fokos fordulata előtti két évet az utána következő két évvel, akkor azt láthatjuk, hogy a Jobbik megjelenésszáma a Simicska-médiában több mint megduplázódott. Különösen beszédes ez a szám a Lánchíd Rádió esetében, közel négyszeres az emelkedés.
Schlecht Csaba, a Simicska Lajos tulajdonában lévő Lánchíd Rádió főszerkesztője a Médiapiac.com portálon 2016. július 19-én megjelent interjúban elmondta, hogy „ahhoz, hogy 2018-ban egy másik kormány állhasson fel, választást kell nyerni. Meggyőződésem: bármennyire is jóval szerényebbek Vona képességei, mint Orbáné, ha 2018-ban Vona lenne a miniszterelnök, az nagyon jót tenne az országnak." Tehát a Simicska szócsöveként működő Lánchíd Rádió Simicska-szócsőként működő főszerkesztője azt mondta, hogy a Jobbiknak kellene kormányozni 2018-tól. Ez valójában azt jelenti, hogy a veszprémi nagyvállalkozó Jobbik-kormányt akar, és mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ez valóra váljon.
Csintalan Sándor, a Lánchíd Rádió műsorvezetője és a HírTV rendszeres vendége tulajdonképpen Simicska Lajos „nem hivatalos szóvivője". Csintalan véleménye 180 fokos fordulatot vett az utóbbi időben a Jobbikról. 2010-ben még a Jobbikot „politikai hullarablónak" nevezte, és
a Jobbikot tette felelőssé azért is, hogy egy parkológarázsban négy szélsőjobboldali megverte.
2015 áprilisában Csintalan Rogán Antalhoz intézett bejegyzésében már Habony Árpádot és Andy Vajnát teszi felelőssé a Jobbik esetleges választási győzelméért. Ezzel arra utalva, hogy Orbán Viktor tanácsadói a felelősek azért, hogy Simicska Lajos a Jobbik mögé állt. 2016 novemberében Csintalan Vona Gábort is megvédte az őt ért „melegvádakkal" szemben. Csintalan továbbá azt mondta: „teljesen ki akarják üresíteni a politikát [...], az ellenzék erre alkalmas, ma a politikai diskurzusban a Jobbik az egyetlen, amelyik tud keveredni a Fidesszel. Persze félnek".
Csintalannak a bőnyi rendőrgyilkosról, a Jobbik és a Magyar Nemzeti Arcvonal kapcsolatáról is az jutott eszébe, hogy a Fidesz le akarja járatni a radikális pártot, mert az nem szavazta meg az alaptörvény módosítását: „Van nekünk először is egy G-napunk, amikor is Simicska és Orbán összevész. Aztán utána többször halljuk a nyár elején, tavasz végén a miniszterelnöktől a parlamentben, hogy zsoldossá vált a Jobbik, mert – és egyébként erről híreket is olvashattunk –, hogy Simicska beállt a Jobbik mögé. Ha valaki tudja, hogy milyen nagy veszély a többiekre nézve, hogy ha Simicska beáll valaki mögé, és pártot épít és jó tanácsai, az Orbán Viktor. Hogyha igaz, hogy Simicska beállt a Jobbik mögé, akkor már ez elegendő lenne ahhoz, vagy kérdezem, szerintetek elegendő lenne ahhoz, hogy Orbán Viktor mindent elkövessen, hogy valahogy kicsinálja, lenullázza, megsemmisítse, nem tudom mit, a Jobbikot, vagy személyesen Vona Gábort. Aztán jön a népszavazás utáni alaptörvény-módosítás, amikor is Vona Gábor egy olyan sarokba szorított helyzetbe kényszerítette bele a miniszterelnököt, hogy ez nem sikerül. Szóval ezeket az érveket így, vagy ezeket az állomásokat végigtekintve el tudjátok képzelni, hogy ennek a harcnak, ha van ilyen harc, annak egy állomása az, hogy na új ellenség kell, túl sok menekültet most nem látunk, népszavazási kampány meg minden, legyen a Jobbik és a Jobbik által támogatott szélsőségesek, kapjuk el őket."
A Jobbik mögött felépült gazdasági hátország egyik meghatározó szereplője az Iránytű Intézet, amelyet Forrai Richárd alapított, ő a tulajdonosa, és irányítja is jelenleg. A 2011 óta működő intézetnek lényegében kizárólag jobbikos megrendeléseknek köszönhetően 2014-ben már 124 millió forintos árbevétele volt 23,7 millió forintos adózott eredmény mellett, és megalakulása óta összesen közel 330 millió forintot kaphatott a Jobbiktól.
Az Iránytű Intézet 2012 szeptemberében vásárolta meg a Barikádot is kiadó Magyar Hírek kiadót Szegedi Csanádtól, illetve az időközben tulajdonossá váló Vona-Szabó Krisztinától, Vona Gábor feleségétől. Az Iránytű számos tanulmányt készített a Jobbik kérésére, például a 20 oldalas, Nagy-Britannia uniós tagságának aktuális kérdései tárgyú elemzése 5 millió forintba, oldalanként 250 ezerbe került, de 5 milliót fizetett a Jobbik a kapitalizmuskritikáról vagy a hibrid hadviselésről szóló tanulmányért is.
Az Iránytű Intézet hétről hétre publikált a jobbikos Barikád című hetilapban. A lap február 9-ei bezárása után nem sokkal, február 23-án már a Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatást az Iránytű Intézet. Azóta öt újabb kutatás is megjelent a lapban:
Február 24-én: Jóval többen elégedetlenek az ország helyzetével
Február 25-én: Új szereplő a politikai térképen (Momentum)
Február 27-én: Ádert kedveljük, Gyurcsányt utáljuk
Március 2-án: Putyint jobban szeretjük Trumpnál
Március 2-án: A Jobbikot esélyesebbnek látják a baloldalnál
Ember Zoltán Levente, az intézet kutatásvezetője a Hír TV-ben ugyanakkor már korábban is rendszeres vendégnek számított.
2015-ig a Jobbik számos alkalommal beszélt Simicska elszámoltatásáról. Szilágyi György 2014-ben még azt mondta, hogy „Simicska [...] sikerei méltán adnak okot a széles körű közutálatra". Vona egyszer úgy fogalmazott: „javasoltam, hogy álljon fel egy vizsgálóbizottság a parlamentben, és végre lássuk, hogy ki Simicska Lajos? [...] be fogom őt hívatni a Magyar Országgyűlésbe, hogy számoljon el azzal a sok milliárddal." Ma már a Jobbik egyáltalán nem beszél Simicska elszámoltatásáról. Sőt, Novák Előd alelnökjelölti programjában felrótta pártjának, hogy „nem szabad Simicska elszámoltatását" szorgalmazni a Jobbikban.
Simicskáról kérdezi a Fidesz a Jobbikot
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője a Jobbik és Simicska Lajos nagyvállalkozó kapcsolatát firtató újságírói kérdésre idézte az Origo cikkét a témában, majd elmondta, hogy az alapján több kérdésre is választ vár a Fidesz a Jobbiktól. Milyen együttműködés van a Jobbik és Simicska között, és "mit kap cserébe a Jobbik, hogy a nagybirtokosnak számító Simicska érdekeit is védi a kormány agrárpolitikájával szemben"? - sorolta kérdéseit.