Mik a főbb megállapításai az Ifjúság 2016 kutatásnak? Javult-e a helyzet 2012-höz képest?
Egészen 2000-ig érdemes visszanyúlni, mivel az első Orbán-kormány döntött úgy, hogy 8000, 15–29 év közötti fiatalt megkérdez kérdőíves formában. A 2016-os felmérés azért is érdekes, mert nemcsak belföldi, hanem ezen felül 4000 Kárpát-medencei fiatalra is kiterjed. Nagyon sok területre koncentrált a felmérés, a családi állapottól kezdve a sportolási szokásokig. A tendenciákat tekintve pozitívum, hogy a fiataloknak mind a jelenre, mind a jövőre vonatkozó érzései sokat javultak 2012-höz képest. A saját helyzetüket és az ország állapotát is egyre többen ítélik meg optimistán.
Mi állhat ennek a hátterében?
Látjuk, hogy
a fiatalok egyre nagyobb hányada a középosztályhoz sorolja magát.
A munkaerőpiacon a fiatalok munkanélküliségi rátája az uniós átlag alá esett, ezt az eredményt pedig a kutatás is tükrözi, ugyanis egyre kevesebb 15–29 éves jelöli meg égető problémaként a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Hogyan lehetne növelni a házasságban élők arányát ebben a korosztályban?
A megkérdezettek körében elsöprő többségben van azoknak az aránya, akik házasságban szeretnének élni. A házasság intézménye egyébként is reneszánszát éli Magyarországon, mivel 2010–2016 között közel 50 százalékkal nőtt a házasságok száma. Az is nagyon sokatmondó, hogy a fiatalok a leginkább a családban bíznak, ami azt mutatja, hogy a család szerepe ebben a korosztályban is nagyon fontos.
A gyermekvállalás terén azt látjuk, hogy a fiatalok átlagosan 1,7 gyermeket terveznek. Ez a szám azonos volt 2012-ben és 2016-ban. Itt hogyan lehetne előrelépni?
Ezen a területen kihívásokkal szembesülünk , mivel ez a szám még nem elég ahhoz, hogy a népesség önmagát reprodukálja. Az is kiderül ugyanakkor a kutatásból, hogy
a tervezett gyermekek száma közelít a valós értékhez,
a tervezett gyerekek így nagyobb arányban megszületnek, mint korábban. Egyébként a népesedési mélypont 2011-ben volt Magyarországon, de szerencsére azóta folyamatosan javul a mutató, mostanra elértük az 1,48-as termékenységi arányszámot, ennyi gyerek születik átlagosan egy magyar családba.
Ez persze még nem elég. Ahhoz, hogy még jobb eredmények legyenek, olyan családbarát kormányzás szükséges, amilyet már hetedik éve folytatunk. Mindenki stabilan számíthat arra, hogy elismerjük és támogatjuk a gyermekvállalást, gyermeknevelést. Ha az emberekben tudatosul, hogy gyermeket vállalni nem jár szegénységi kockázattal, akkor hamarosan még több gyermek megszületésének örülhetünk Magyarországon.
Tesznek-e újabb lépéseket annak érdekében, hogy ez a szegénységi kockázat csökkenjen?
A tendenciák pozitívak, mivel
majdnem minden szegénységi kockázat csökken.
Köszönhetően az olyan intézkedéseinknek, mint a családi adókedvezmény, az ingyenes tankönyvellátás, a csok vagy éppen az ingyenes gyermekétkeztetés. A gyermekeiket egyedül nevelők terén azonban vannak még lemaradásaink. Az ő helyzetük javítása érdekében a közelmúltban többféle támogatási módot is bevezettünk, de olyan új programokat is tervezünk, amelyek a gyermekeiket egyedül nevelőket segítik majd.
Átveszik-e a lengyel példát, ahol gyermekenként nagyjából 35 ezer forintos pluszjuttatásra számíthatnak a családok?
Olvastam ezeket a találgatásokat. A teljes hazai családtámogatási összeg az idei költségvetésben több mint 1700 milliárd forint, ami mintegy 80 százalékkal magasabb a 2010-es összegnél. Az általunk bevezetett családtámogatási rendszer ráadásul egy folyamatosan bővülő terület. Komoly paradigmaváltást jelentett, hogy a magyar családok támogatását a munkaerőpiaci aktivitás növelésével párhuzamosan emeltük. Ennek ékes példája a családi adókedvezmény folyamatos bővítése, de hasonló a helyzet a csokkal is. Magyarországon a családi pótlék jár alanyi jogon, aminek az emelését sokan követelik. Azonban
az ingyenes gyermekétkeztetés és a tankönyv is hasonlóan univerzális jellegű támogatás,
így a családi pótlék összegét ennek tükrében kell figyelembe venni.
A 2018-as költségvetés tervezése során mire számíthat jövőre ez a terület?
A büdzsé anyagi mozgásterének jelentős részét a családok támogatására fordítjuk. Mind a családi adókedvezmény, mind a bölcsődei dolgozók bére emelkedni fog 2018-ban. Az igényeknek megfelelően az otthonteremtési program is bővül, de a személyijövedelem-adó és az áfa csökkentése ugyancsak növeli a családok mozgásterét.
A fiatalok elvándorlása területén mi változott az elmúlt években?
A megkérdezett fiatalok 67 százaléka nem tervezi, hogy kimenne külföldre. Bizonyos szempontból azonban kifejezetten jó, ha egy fiatal külföldön szerez tapasztalatot, és
én mindenkit biztatnék is, hogy próbálja ki magát,
és éljen a szabad mozgás lehetőségével, hiszen ez az uniós tagságunk egyik legfőbb hozadéka. Nekünk az a feladatunk, hogy a külföldön élő fiatalokkal élő kapcsolatban legyünk, és ha úgy döntenek, hogy visszatérnek, akkor ebben is segítsük őket. Egyébként nagyon jelentős a visszavándorlás mértéke. Sokak számára a külföldre való távozás egyik nagy visszatartó ereje a család, a barátok és a magyarságtudat.
Ön szerint nem kellene gyorsabb bérfelzárkóztatás az itthon maradás érdekében?
Most is zajlik egy jelentős bérfelzárkóztatás, de az egyes életpályák is segítik az itthon maradást. Az utóbbi 25 évben az állam nem tudott hasonló szakmai és anyagi perspektívát kínálni. Ha azt mondjuk egy fiatalnak, hogy olyan családtámogatásra számíthat, amivel saját otthont tud teremteni, akkor még többen dönthetnek az itthon maradás mellett. A fiatalok körében 82 százalék azok aránya, akik számára fontos a saját tulajdonú ingatlan. Ennek megszerzésére egyébként Nyugat-Európában jóval kisebb lenne a lehetőségük.
A saját tulajdonra törekvés ilyen magas aránya nem csökkenti a mobilitási hajlamot?
Pont az a lényeg, hogy nem népnevelést akarunk csinálni, hanem megkérdezzük az embereket, és a hallottak alapján döntünk.
Magyarországon az elsöprő többség számára fontos a saját tulajdonú ingatlan.
Nyugaton is meglepő eredmények lennének, ha végeznénk ilyen felmérést, mivel ott is az az érték, hogyha valaki 20-30 éves bérleti szerződést tud kötni. A magyar fiatalok akkor érzik biztonságban magukat, ha saját tulajdonú ingatlanjuk van. Nem gondolom, hogy ez gátolná a mobilitásukat.
Az idegen nyelvet beszélők aránya jelentősen emelkedett 2012 óta, de a nyelvvizsgával rendelkezők aránya nem. Milyen programokkal lehetne segíteni ezen?
Nagyon pozitív visszajelzés volt számunkra, hogy ekkora mértékben nőtt az idegen nyelvet beszélők aránya, ami a munkaerőpiaci aktivitást is nagyban segíti. Ugyanakkor fontos a nyelvvizsga megléte is, mivel tovább növeli mind a külföldi, mind a hazai elhelyezkedés lehetőségeit. A kormány terve, hogy az első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga átlagos terheit átvállaljuk.
Nőtt a száma azoknak, akik az online világban élik mindennapjaikat, nőtt az okostelefonnal rendelkezők száma, és egyre többen választják a képernyős tevékenységeket a szabadidőben, illetve sokszor használják az internetet, miközben az iskolán kívüli szabadidős sporttevékenységekre fordított idő csökken ennél a korosztálynál. Hogyan lehetne az egészségtudatos életmódot előtérbe helyezni?
Az internet egy jó dolog, sokkal inkább lehetőség, mint veszély. Természetesen a veszélyekre fel kell készülni, és a gyermeket védőeszközökkel kell ellátni, mielőtt az internethez engedjük őket.
A tudatos internethasználatra mindenkit fel kell készíteni.
Látjuk, hogy az okostelefon-penetráció óriásit nőtt, naponta többször facebookozik ez a generáció. Ezért nekünk is ezeken a csatornákon kell elérni a fiatalokat, és itt várjuk a reakciókat is.
Ami az egészséges életmód kérdését illeti, mind az energiaitalok, mind a gyógyszerfogyasztás területén jelentős emelkedés tapasztalható. Szerencsére továbbra is sokan sportolnak, és bízom benne, hogy a tömegsport területén tett beruházok is idővel beérnek. A mindennapos testnevelés pedig egy olyan eszköz, amivel elérhető, hogy gyerekkorban életük részévé váljon a testmozgás.
Támogatná-e, ha az egyetemeken ismét lehetne politizálni? A fiatalok között rendkívül alacsony a politikával foglalkozók aránya.
Sajnos a fiatalok közélet iránti érdeklődése rendkívül alacsony. Az viszont már sokakat érdekel, hogy milyen közpolitikai lehetőségek vannak. Az egyetemi politizálás műfaját már csak az utóbbi ok miatt is támogatom.
Nem túlzás 2060-ig szóló demográfiai programot készíteni, mivel vélhetően akkor már sem a jelenlegi kabinet, sem az ellenzék nem lesz hatalmon? Ennél jóval kisebb fajsúlyú kérdésekben sem tudnak megegyezni egymással a pártok.
Demográfiai kérdésekről csak hosszú távon lehet beszélni. 1981 óta folyamatosan fogy a magyar. Egyébként létezik egy olyan pártközi nyilatkozat, amely támogatja a gyermekek megszületését, persze láttunk már korábban rossz példákat arra, hogy
a baloldal megnyirbálta a családtámogatást.
Mivel gyermeket egy életre vállal az ember, lényeges, hogy hosszú távú stabilitás érvényesüljön a támogatási rendszerben. A termékenység még mindig alacsony. Ma a nők átlagosan 30 éves korukban vállalnak gyermeket, emiatt sok gyermek már nem tud megszületni. A 35–44 éves korosztályban azonban még 740 ezer olyan nő él, aki tudna gyermeket vállalni. Ők nagyon fontos erőforrássá válhatnak a következő időszakban. A másik teendőnk a halálozások számát csökkenteni, a születéskor várható élettartamot pedig növelni.
Tényleg ringbe száll a szegedi polgármesteri tisztségért?
Szeged továbbra is nagyon fontos számomra, hiszen ott születtem, szegedinek tartom magam, és mindig is szegedi maradok. Ugyanakkor nincsenek ilyen terveim.