Rögtön a 82. kormányinfó után a székelyföldi Csíkszeredára utazik Lázár János, hogy személyesen találkozzon a Csíki Sör tulajdonosaival – erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a szokásos kormányinfón.
Lázár a találkozón szeretné biztosítani a vállalkozókat arról, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja az ügyüket.
Úgy fogalmazott, hogy a Heineken ágyúval lő verébre, csak a hatalmát fitogtatja, éppen ezért minden magyar képviselőnek és a kormánynak is az a kötelessége, hogy kiálljon a magyar érdek mellett. "Meg fogjuk mutatni, hogy mindenkit megvédünk, aki a multik áldozatává válik" – fogalmazott.
Arról beszélt, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelemben való tilalmáról szóló törvényjavaslatot (a tervezet lex Heinekenként híresült el, a sörgyár logójában egy vörös, ötágú csillag látható) nem a bosszú szülte.
Szerinte a Heineken visszaél az erejével a Csíki Sör kárára, és Góliátként harcol Dávid ellen.
Jelezte, hogy a mamutcég március 17-én megtámadta az uniós törvényszéken a Csíki Sör uniós védjegyét, és tiltani akarja a Csíki Sör név használatát a tulajdonosoknak. Mindezt úgy, hogy bár a román bíróság valóban a Heinekennek adott igazat, Brüsszelben a Csíki Sör nyert a védjegyvitában.
Lázár azt mondta, a készülő magyar jogszabály minimum 3 hónapos vita elé néz, hiszen most kezdi véleményezni az unió. Ez az időtartam még 3 hónappal meghosszabbítható, vagyis bőven van lehetőség az egyeztetésekre. Szerinte azok, akik a tervezet EU-s elkaszálását vizionálják, elfelejtik, hogy az európai bírósági joggyakorlatban változás állt be a kereskedelmi és a védjegyvitákban. Egy 2011-es esetet mondott példának, amikor
a bíróság nem engedte meg egy angol parfümnek, hogy a logójában a kommunista rendszerek önkényuralmi jeleit használja.
Az ítélet indoklásában külön szerepelt Magyarország, mint olyan ország, amelyben sértő lehet ezeknek a használata. "A mi véleményünk az, hogy a kereskedelmi szabadságnál előrébb való az emberi méltóság, és gondolom, Hollandiában sem örülnének egy horogkeresztes sörnek" – emelte ki.
A miniszter hozzátette: igenis küzdeni kell az ügyért, és kellene annyi összetartás, hogy pártállástól függetlenül mindenki részt vállal ebben a csatában. Arra is emlékeztetett, hogy a világ egyik legnagyobb futballklubja (a Real Madrid) kénytelen levenni a címeréből a keresztet, ha muszlim vallású országban lép pályára.
Lázár kitért arra a fejleményre is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, mert 2015 őszén kiutasított az országból két bangladesit, akik migránsként érkeztek. A bevándorlók ügyét a magyar Helsinki Bizottság vitte Strasbourgig, a miniszter szerint ez pedig azért szomorú, mert a Helsinki Bizottság egyszerűen nem veszi tudomásul, hogy a magyar választók nem akarnak bevándorlókat Magyarországra.
Ez a testület mondjuk foglalkozhatna mással is, Magyarország meg kívánja tartani magának azt a jogot, hogy eldöntse, ki élhet ebben az országban, és ki nem.
A miniszter elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak nevezte az ítélet, amely szerint a bangladesieket vissza kellene fogadni. Már csak azért is, mert a magyar hatóságok olyan országokba toloncolták ki őket, mint Szerbia, Macedónia vagy Görög- és Törökország, amelyek biztonságos országok.
Lázár szerint értelmezhetetlen, hogy miközben a németek rendszeresen reptetnek menkülteket Törökországba, Magyarország mégse küldhet vissza senkit oda.
Bejelentette, hogy a magyar kormány nem fogadja el, megfellebbezi a bírósági döntést.
A Kormányinfón arról is szó volt, hogy két héten belül elindul az új nemzeti konzultáció, amelynek a kérdéseit jelenleg még fogalmazzák. A kezdeményezést a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.
Lázár jelezte, hogy a 2024-es olimpiai pályázat pénzügyi elszámolása megtörtént, a tervezett 19,1 milliárd forintból 12,6 milliárd forintot nem használtak fel, ezt visszautalják a költségvetésbe.
A 4-es metró korrupciós ügyében büntetőfeljelentést tettek, nyomozás folyik ismeretlen tettes ellen.
A főváros az üggyel kapcsolatos előzetes álláspontját megküldte a kormánynak. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy 2017–2018-ban a kormány új fejezetet szeretne nyitni a szűrővizsgálatokban. Magyarországon tavaly 126 ezer ember halt meg, ez a szám jóval csökkenthető lenne, ha a lakosság 70 százalékánál egészségügyi szűrést lehetne végezni. Ez az arány jelenleg 40 százalék körül mozog.
Lázár kérdésre elmondta, hogy 2010–2013 közötti uniós forrásoknál nem történt forrásveszteség, a lehetséges összeg 110 százalékát lekötötte a magyar kormány.
A 2014–2020 közötti források száz százaléka meg fog jelenni pályázati formában március végéig, ez 8921 milliárd forintot jelent.
A miniszter röviden reagált Botka László, a szocialisták nem hivatalos miniszterelnök-jelöltjének "Fizessenek a gazdagok" programjára. Lázár ezzel nem ért egyet, a kormány nem támogatja, hogy a már egyszer adózott jövedelmekre újabb adót vessenek ki.