A norvég világarchívum hasonló céllal jött létre, mint a Föld növényi vetőmagjait őrző bunker – írta a The Verge.
Brazília, Mexikó és Norvégia már élt a lehetőséggel, történelmi dokumentumaik már biztonságos helyen vannak, 300 méterrel a felszín alatt.
Az adatokat egy Piql nevű cég digitalizálja, QR-kód segítségével nagy felbontású dokumentumokat is képesek tárolni. A filmeket még a nukleáris támadásnak is ellenálló dobozokban őrzik a sarkvidéken, egy elhagyatott bányában.
A technológia kitalálója, Rune Bjerkestrand állítja, a filmeket akár még 1000 év múlva is le tudják játszani, köszönhetően a bányában uralkodó viszonyoknak. "A talaj −5, vagy akár −10 Celsius-fokos is lehet, ilyen hőmérséklet mellett pedig elég száraz a levegő.
Hideg és szárazság: e kettő tökéletesen alkalmas filmek tárolására hosszú távon is.”
Szándékosan nem az internetre töltötték fel az adatokat, hiszen az Rune Bjerkestrand szerint nem elég biztonságos, bárki feltörheti. Egyébként akik elküldték, bármikor lekérhetik, ellenőrizhetik a filmeket. Hozzáférésükkel akár 20-30 perc alatt lehívhatják, amit korábban beküldtek.
A sarkvidéki tárolás több szempontból is biztonságos, például azért, mert az első világháborút követő nemzetközi egyezmény szerint ez a terület nem használható katonai célokra. Éppen ezért a világ minden tájáról érkeznek megkeresések, ezért aki szeretné a sarkvidéken őrizni a számára legfontosabb dokumentumokat, biztosan várólistára kerül.