Gulyás Gergely: A civil törvényben nincs megbélyegzés

Gulyás Gergely

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatnak nincs szankciós jellege, csak azt segít világossá tenni, hogy ki kitől és milyen támogatásokhoz jut hozzá külföldről - ezt mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Azt is mondta, nem csak Magyarországon van ilyen szabályozás, ám például az amerikai jogszabály lényegesen szigorúbb a magyarnál. 

Az Országgyűlés előtt lévő indítvány aktualitásáról a politikus azt mondta: az elmúlt két évben azt tapasztalták, számtalan bevándorláspárti civil szervezet mindent megtesz azért, hogy a kormány ne tudja megfelelően ellátni a magyar és európai uniós jogi, határvédelmi kötelezettségeiből fakadó feladatait.

Azt mondta, ezeknek a szervezeteknek a nagy többsége az Európai Unión kívülről,

nagyrészt Soros Györgytől kap jelentős támogatásokat.

Gulyás Gergely elvárhatónak nevezve, hogy az átláthatóság - amelyet legtöbbször ezek a tömörülések követelnek - rájuk nézve is érvényesíthető legyen. "Megbélyegzés nincsen" - hangsúlyozta.

Gulyás: Ezt nem kell eltitkolni

Azt is kijelentette: nem tartja sérelmesnek, hogy egy évben egyszer be kell számolni a külföldi támogatásokról. "Ezt egy eltúlzott, látszólagos sérelemnek tartom a civil szervezetek részéről" - mondta. Gulyás Gergely szerint a törvényjavaslat elleni szerdai demonstrációt támogató szervezetek között is legalább 15 olyan van, amelyet Soros György támogat, ami természetesen legális, de "ezt az adatot nem kell eltitkolni". Kiemelte egyúttal: mindenki gyakorolhatja gyülekezési alapjogát alkotmányos keretek között.

Gulyás Gergely: Ismét a bevándorlás lesz a legfontosabb kérdés Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Fidesz frakcióvezető-helyettese közölte: a következő hónapokban az EU-ban ismét a legfontosabb kérdések között lesz a bevándorlás, és nem mindegy, hogy Magyarország ebben a küzdelemben milyen támogatottságot tudhat maga mögött. Hozzátette,

a magyar társadalom nagy többsége bevándorláspolitikában a kormány mögött áll.

A képviselő kérdésre elmondta, a törvényjavaslat előkészítésében támaszkodtak az igazságügyi tárca munkájára.

Így szabályoz az Egyesült Államok

Gulyás Gergely egy másik kérdésre válaszolva azt is mondta: nem csak Magyarországon van ilyen szabályozás, ám például az amerikai jogszabály lényegesen szigorúbb a magyarnál. Voltak a Fideszben olyanok, akik szerint az amerikait kellene szó szerint lefordítani, és törvényként elfogadni, a többség azonban puhább álláspontot képviselt, amely alapján csak az átláthatóságot és a nyilvánosságot akarják teljes körűen érvényesíteni - közölte.

Az Egyesült Államokban 1938-ban fogadták el a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt (FARA). Az USA-ban jelenleg is hatályban lévő törvény arra kötelezi a külföldi megbízóik érdekében politikai, vagy politika közeli tevékenységet végző megbízottakat, hogy:

rendszeres időközönként hozzák nyilvánosságra a megbízóikkal fenntartott kapcsolatukat,

mutassák be tevékenységüket, a finanszírozásukat bizonyító számlákat és az azokon szereplő összegeket.

Az amerikai szabályozásban többek között a megbízottnak 10 napon belül regisztrálnia kell azt követően, hogy elfogadja a megbízója felkérését, illetve mielőtt a megbízott megkezdi Egyesült Államok-beli tevékenységét a megbízója részére. Senki sem végezhet megbízotti tevékenységet, amíg nem nyújtott be a Legfőbb Ügyésznek egy hiteles és teljes regisztrációs ívet és a kapcsolódó dokumentumokat, illetve amíg a kérelmét jóvá nem hagyták.

Az Egyesült Államokban meglehetősen szigorú szabályok vonatkoznak a külföldről támogatott civil szervezetekre Forrás: MTI/EPA/Jason Szenes

Három évig meg kell őrizni a papírokat

Az amerikai törvény arról is rendelkezik, hogy a külföldi megbízó regisztrált ügynökének a teljes tevékenységével kapcsolatos pénzügyi dokumentációt és könyveit meg kell őriznie, és a törvénynek megfelelő módon közzé kell tennie. Minden dokumentumot meg kell őrizni a megbízotti státusz megszűnését követő három évig. A vonatkozó törvény által hivatkozott dokumentumok szándékos elrejtése, megsemmisítése, megrongálása, meghamisítása, illetve mindezek kísérlete vagy előidézése törvénytelennek minősül – olvasható az 1938-ban elfogadott törvényben.

Arra, aki a FARA törvény bármely rendelkezését, vagy a kapcsolódó szabályozások valamelyikét szándékosan megsérti, illetve bármelyik hivatalos szervnek benyújtott, vagy benyújtandó, törvény által előírt dokumentummal kapcsolatban szabálytalanságot követ el,

5 000-10 000 dollárig terjedő bírság, vagy 6 hónaptól 5 évig terjedő börtön szabható ki –

szerepel az amerikai szabályozásban. Ilyen pénzügyi szankció Magyarországon nem lesz.

Az Egyesült Államokban lévő szabályozásban az is szerepel, hogy minden külföldi állampolgárságú személyt, akit a vonatkozó törvény vagy más kapcsolódó szabályozás megsértése, illetve annak kísérlete miatt elítéltek, ki kell utasítani az országból.

Kikre vonatkozik a magyar törvény?

A magyar törvényjavaslat hatálya szerint azon civil szervezetnek minősülő egyesületre és alapítványra terjed ki, amelyik a pénzmosásról szóló külön törvényben meghatározott összeg kétszeresét (7,2 millió forint) meghaladó mértékű, külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű támogatásban részesül. Nem tekinthető ilyen támogatásnak az Európai Uniótól származó olyan forrás, amely az uniós előírásoknak megfelelően, költségvetési szerven keresztül érkezik e szervezetekhez.

A törvény nem vonatkozik olyan egyesületekre és alapítványokra, amelyek nem minősülnek civil szervezetnek,

a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre

és vallási tevékenységet végző egyesületekre.

A meghatározott összeget meghaladó mértékű külföldről származó támogatás tényét az adott civil szervezetnek

15 napon belül kell a bíróság felé bejelenteni,

amely ezt az általa a bejegyzett civil szervezetekről eddig is vezetett nyilvántartásában rögzíti. A külföldről kapott támogatás tényét a szervezeteknek fel kell tüntetni honlapjukon, illetve kiadványaikban.

A nyilvántartó bíróságok minden hónapban megküldik a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, vagyis az emberi erőforrások miniszterének az előző hónapban külföldről támogatott szervezetek nevét székhelyét és adószámát, amelyek az e célra kialakított elektronikus felületen jelennek meg.

Ha valamelyik szervezet nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségnek, akkor ügyészi kezdeményezésre bíróság (a civil szervezetek nyilvántartását vezető törvényszék) jár el. Az ügyész – ha az első felhívás sikertelen –

még egyszer felhívja a civil szervezetet kötelezettségei teljesítésére,

és csak ezt követően kezdeményezheti bírság kiszabását a bíróságon.

Amennyiben az adott szervezet kétszeri felhívás ellenére és azután sem teljesíti a törvényben előírt kötelezettségét, hogy a bíró bírságot szabott ki,

az ügyész a legvégső esetben keresettel fordulhat a bírósághoz a szervezet megszüntetése iránt.

Amennyiben egy adott szervezetnek a külföldről nyújtott támogatás három egymást követő évben nem éri el a törvényben meghatározott mértéket, a bíróság a szervezet egyszerű bejelentése alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból a külföldi támogatás tényét rögzítő bejegyzést.