Egyre többen nem kérnek a Simicska-féle Jobbik pálfordulásaiból

Jobbik majális , Hajógyári sziget, Vona Gábor pártelnök. Fotó: Dudás Szabolcs 2015.05.01.

A Jobbik újabb pálfordulása ismét kilépési hullámot generált a pártban. Az ellenzéki alakulat az utóbbi években rengeteg meglepő fordulatot produkált, kezdve az Európai Unióhoz való viszonyon át a bevándorlásig. A lépések mögötti cél egy koordinált indulás lehet a baloldallal, így szerezve meg minél több egyéni körzetet a 2018-as országgyűlési választáson. A Jobbik egyre több szállal kapcsolódik Simicska Lajos milliárdoshoz, aki nyilvánvalóan az összeomlás felé közeledő cégének, a Közgépnek remélne közbeszerzéseket egy új kormánytól. 

Újabb politikusok léptek ki a Jobbikból a napokban, miután a párt parlamenti képviselőcsoportja úgy döntött, hogy a baloldali ellenzéki pártokkal közösen fordulnak az Alkotmánybírósághoz a felsőoktatási törvény módosítása miatt. A Jobbikban sokan zokon vették, hogy a vezetőség ezzel a lépésével egyértelműen kiállt a Soros-egyetem mellett, miközben a párt politikája a korábbi években éppen ezzel ellentétes volt. Azonban nem ez az első jelentős fordulat a Jobbikban, most összegyűjtöttük őket.

Rengeteg kérdésben nagyot fordult a világ Vona Gáborral Fotó: Origo

Zsidó világuralomról is beszélt Vona

2013-ban Vona Gábor még azt mondta Ilan Morról, Izrael akkori budapesti nagykövetéről, hogy „a népe világuralomra tör”,

ő és pártja viszont nem lesznek Izrael kutyái.

2010-ben pedig arról beszélt a Jobbik elnöke, miután megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel, hogy Magyarország Izraelhez és az izraeli befektetőkhöz fűződő viszonyában is nézetkülönbségen vannak. Vona Gábor kijelentette, Simon Peresz Magyarország felvásárlására vonatkozó kijelentése és bizonyos pénzügyi körök hazai spekulatív tranzakciói után nem tartja elfogadhatónak, hogy az izraeli befektetők Magyarországon egyenlő elbírálást kapnak a többi ország befektetőihez képest.

Szegedi Csanád is távozott

Emlékezetes botrány volt a Jobbik történetében Szegedi Csanád 2012-es kilépése. A Jobbik akkori európai parlamenti képviselőjéről kiderült, hogy édesanyja zsidó származású. Szegedi 2012. július 30-án a pártból való kilépésről határozott. A Magyar Narancsnak adott interjúban ezt nyilatkozta a Jobbikból való kilépésével kapcsolatban: „Az rémisztett meg a legjobban, hogy szembe találtam magamat magammal:

kirekesztőből kirekesztett lettem!

Hirtelen megéreztem, milyen a másik oldalon lenni. Azt gondolom, ez hozta el bennem a fordulatot.” A Jobbik vezetése akkor azt mondta, hogy nem a származása miatt, hanem bizonyos pénzügyi visszaélések miatt szorították rá Szegedit a kilépésre. Ezt a rasszista botrányoktól kísért pártról természetesen nem sokan hitték el.

A Jobbik elnöke 2017 elején a Forward című amerikai zsidó közösségi hetilapnak már azt mondta: „A magyar zsidók olyan traumákat éltek át, ami megnehezíti velük a közös munkát. (...) Talán a mi generációnk meg tudja ezt változtatni, ha több zsidó származású fiatal kerül felelős pozícióba, ha kezet tudunk nyújtani egymás felé, jobban megérteni egymást, és ezáltal új fejezetet nyitni.” Akkor beszélt arról is, hogy már nem tűri az antiszemitizmust.

Szegedi Csanád úgy érezte, kirekesztőből kirekesztett lett Fotó: Origo

Bevándorlási fordulatok

A zsidósághoz való viszony mellett a Jobbik a legnagyobb pálfordulást a migráció és a kényszerbetelepítés terén hajtotta végre. 2015. szeptember 2-án Vona Gábor még Röszkén tüntetett az illegális bevándorlás ellen. Akkor azt mondta, egyetlenegy jelszó lehet, ami minden egyes tisztességes pártot összeköt: „Magyarország a magyaroké”, szerinte ehhez mérten kell cselekedni ahhoz, hogy magyar emberként élhessünk itt 50 vagy akár 100 év múlva. „Nem egyszerű menekültáradatról van szó,

hanem tudatosan szervezett invázió zajlik,

és egy lakosságcsere terve bontakozik ki előttünk” – erről Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke beszélt, hozzátéve, hogy a radikális párt minden eszközzel küzdeni fog ez ellen.

Vona Gábor a parlamentben még 2015 szeptemberében azt javasolta, hogy népszavazás döntsön az először akkor felmerülő kötelező uniós kvótáról. A kormány által kiírt voksoláson azonban a Jobbik már gyakorlatilag nem kampányolt, és mindent elkövetett, hogy a részvételi arány mindenképpen 50 százalék alatt legyen. A népszavazási kampányban egyébként a párt már arról beszélt, hogy alkotmánymódosításra van szükség a kényszerbetelepítés ellen, de azt később mondvacsinált okokra hivatkozva nem szavazták meg.

Rombolt is volna

Vona Gábor 2008. október 23-án arról beszélt, hogy a párt hatalomra kerülése esetén lerombolná az RTL Klubot és a TV2-t. A Jobbik elnöke azonban 2017 januárjában pont az RTL Klub stúdiójában jelentette ki, hogy a párt szerint el lehet gondolkozni azon, hogy az ország elfogadja a kötelező kvótát, mivel csak pár ezer emberről van szó. Vona 2015-ben Röszkén elmondott beszédéhez képest, amikor egyértelműen elítélte a bevándorlást, ez meglehetősen nagy pálfordulás volt.

Vona 2008-ban még lerombolta volna az RTL Klubot, 2017-ben már nyilatkozott a televízió stúdiójában Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

„Az iszlám az utolsó remény”

Hasonló fordulatot láthattunk a Jobbik külpolitikájában is. Vona korábban az emberiség utolsó reményének nevezte az iszlámot, majd 2015 után inkább a nyugat-európai országok felé próbált meg nyitni. Az akciót egyelőre nem koronázta siker, mivel a jobbikos EP-képviselőket továbbra sem fogadta be egyetlen európai pártcsalád sem. Hasonló változások zajlottak le a párt EU-politikája kapcsán is. Vona többször az unióból való kilépés mellett foglalt állást. Manapság már így fogalmaz:

„Mi nem vagyunk Európa-ellenesek, és az EU-kritikánk sem zsigeri.

De ki kell mondani, hogy a máz mögött antidemokratikusan és igazságtalanul működik a közösség.”

Taktikázások

Az igazi vízválasztó a párt politikájában egyértelműen a betelepítési kvóta elleni alkotmánymódosítás elutasítása volt. Attól a ponttól kezdve a Jobbik egyértelműen a baloldal felé sodródott, és több olyan üzenetet is megfogalmaztak (legutóbb a felsőoktatási törvény elleni kiállás), amivel a baloldali szavazóknak próbáltak kedveskedni. A fordulatot jól mutatta az időközi választásokon való politikai taktikázás is.

2017 januárjában Szentendrén sem a Jobbik, sem a baloldal nem állított jelöltet, így egy civil, de valójában az Együtt holdudvarához tartozó szereplőt segítettek a választáson. Végül meggyőző fölénnyel nyert a Fidesz, ami azt mutatta, hogy

a korábbi jobbikos szavazók még egy független jelöltre sem szavaznak,

ha nincsen a szavazólapon jobbikos jelölt. Április 23-án Zuglóban nem állított jelöltet a Jobbik, míg a józsefvárosi voksoláson elindultak, de még hat zázalékot sem siekrült kapniuk.

A koordinált jelöltállítás lehet a Jobbik egyik célja a baloldallal. Így növelhetné az ellenzék az egyéni körzetekben az esélyét Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Koordinált indulás jöhet?

A rengeteg pálfordulásból azonban a tagság egy részének meglehetősen elege van, amit jól mutatnak a kilépések, valamint, hogy korábban több demonstráció is volt a párt politikája ellen. A közvélemény-kutatások sem igazolják vissza a fordulat sikerét, mivel a párt több százezer szavazót veszített el az utóbbi hónapokban. A mostani politikának azonban mégis lehet egy várható kifutása.

Ennek a lényege a koordinált indulás lenne a baloldali pártokkal. Ez a gyakorlatban úgy működhetne, hogy az erős baloldali támogatottságú körzetekben (Budapest, Szeged) a Jobbik vagy nem indítana jelöltet, vagy nem kampányolna, míg a baloldal azokban a körzetekben nem indítana vagy kampányolna, ahol a Jobbik erősebb az országos átlagánál. Ennek a taktikának szerintük az előnye az lehetne, hogy az ellenzék könnyebben tudna egyéni mandátumokat szerezni. A nyilvánvaló hátránya viszont egy ilyen indulásnak, hogy azok az egyéni jelöltek nem tudnának sok szavazatot gyűjteni, akik mellett nem nagyon kampányolnak. Valamint

a pártlistára is jóval kevesebb szavazat jutna azokban a körzetekben, ahol nincsen egyéni jelölti kampány.

Nagy kérdés, végül 2018-ban lesz-e koordinált indulás, és az az egyfordulós rendszerben hogyan tud működni. Azaz, összefog-e a sok szállal Soros Györgyhöz kötődő baloldal egy másik milliárdos, Simicska Lajos Jobbikjával.