"A fideszes kommunikációból annyi kiderült, hogy alapvetően három civil szervezettel van bajuk (TASZ, Helsinki Bizottság és Transparency International), amiből az első kettő emberi jogok védelmével, a harmadik pedig a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik" - írta a Soros György által támogatott 444. A meglehetősen elfogult cikkben csak azt felejtették el leírni, hogy pont ez a három szervezet több száz millió forintot kap a milliárdos tőzsdespekulánstól. De nézzük a részleteket!
2015-ben a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSF) Magyarországon 4 117 490 dollárt, azaz
nagyjából 1,2 milliárd forintot osztott szét a nyertes pályázók között.
A magyar bírósági adatbázis alapján a közhasznúsági jelentésből kiderül, hogy 2015-ben a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány bevételei elérték a 22,5 milliárd forintot. Ebből saját működésre 4,6 milliárdot költöttek, a többi lehet vélhetően az az összeg, amit szétosztottak az arra érdemes civil szervezetek között egész Európában.
2014-ben 11,5 milliárd, míg 2015-ben 16,4 milliárd forintot osztott szét a szervezet adományként. Bevételeinek összege (tehát a 22,5 milliárd) – a közhasznúsági jelentés alapján – teljes egészében az alapítótól kapott támogatás.
A Társaság a Szabadságjogokért esetében 2015-ben az összbevételük 246 millió forintra nőtt. A OSF 802 479 dollárt juttatott a szervezetnek 2015-ben, ami körülbelül 232,7 millió forintnak felelt meg. Közhasznúsági jelentésük alapján azonban a 2015-ben felhasznált összegeket összeadva 168,6 millió forint jön ki.
Ebből 151,6 milliót használtak fel csak a működésre.
A programok végrehajtására további 16,9 millió forintot használtak a több évre szóló támogatásokból 2015-ben. Ez azonban 64,1 millió forintos eltérés. Tehát a működési költségeiket egy az egyben az OSF állta.
A magyar viszonyokat figyelembe véve az, hogy a 2015-ös közhasznúsági jelentésükben szereplő összes (tehát futó vagy éppen kifutott) program összértéke, amiket az OSF finanszírozott, 321 millió forint igen kiugrónak számít egyetlen szervezetre vetítve. Saját számításai szerint az OSF körülbelül 1,2 milliárd forintot osztott szét Magyarországon – a legjobb indulattal számolva is ennek 25 százaléka jut egyedül a TASZ-nak.
A Helsinki Bizottság nagyon kevéssel múlta fölül a 2015-ös támogatások tekintetében a TASZ-t. Az OSF által 2016 végén nyilvánosságra hozott dokumentum szerint
2015-ben 824 700 dollár támogatást kaptak három programra,
két célterületen (igazságügyi reform és jogállamiság; emberi jogi mozgalmak). Ez 239,2 millió forintnak felel meg. Abban az évben bevételük 327 millió forint volt, tehát 70 százalékát az OSF-től kapták.
Az, hogy 2014-hez képest megnégyszereződött a támogatásuk, minden bizonnyal annak volt köszönhető, hogy legnagyobb hullámait verte a menekültválság, és ebben ők a menekültek jogaival kapcsolatban a kormánytól markánsan eltérő álláspontot képviseltek, nem függetlenül az OSF-központ véleményétől.
Tehát az OSF által Magyarországon kiosztott pénz 40 százaléka a TASZ-hoz és a Helsinki Bizottsághoz került.
A további tíz, 2015-ben legnagyobb támogatást kapó szervezet is erősen kötődik a politikához, illetve a végletes rétegjogvédelemhez.
Feltűnően nagy a különbség a második helyezett TASZ 232 milliós támogatása és a sorban következő Political Capital 60 milliója között. Mégis, sok kicsi sokra megy alapon megállapítható, hogy
a 12 legtöbb támogatást kapó szervezet elvitte a források 70 százalékát
2015-ben, mintegy 850 millió forintot.
A Nyílt Társadalom Alapítvány 1993-ban jött létre. Az ekkor már évtizedek óta létező és aktív „Soros Foundation Network" filantróp hálózat alapjain, egy ernyőszervezetként összefogva a különböző országokban végzett tevékenységeket. A szervezetei által támogatott – főleg a liberális-multikulturalizmusba illeszkedő – ideológiai célok: a drogliberalizáció, az ENSZ megerősítése, a szupranacionalizmus elősegítése, a halálbüntetés megszüntetése, az eutanáziához való jog, a bevándorlók, a börtönben lévők, a homoszexuálisok jogvédelme és többek között az igény szerinti abortuszlegalizáció.
A 2016-os számokból látható, hogy
a teljes alapítvány 930 millió dollárból (körülbelül 269 milliárd forint) működött tavaly.
Ebből a programokra 544 millió dollárt (az egész költségvetés 58 százalékát) fordítottak. A dokumentum két bontásban tartalmazza a számokat, egyrészt 13 programra lebontva. Ebből kitűnik, hogy a legtöbbet az emberi jogok és demokrácia alfejezet kapta (142 millió dollár), utána szorosan következik a gazdasági kormányzás és előrejutás (125 millió) és az igazságügyi reform és joguralom (41,7 millió). A migráció témájára 2016-ban 12,5 millió dollárt költött a szervezet e dokumentum szerint.