Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Minden harmadik gyereket ért már valamilyen piszkálódás, szekálás, zaklatás az interneten” – mondta Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója egy pénteki sajtóbeszélgetésen a szervezet hazai kutatásaira hivatkozva. Ennek ellenére
csupán minden tizedik bajba került fiatal kér segítséget,
az ilyen helyzetbe került gyerekek fele inkább megpróbálja megvédeni magát.
Az UNICEF és az Ipsos közös, 25 országban végzett kutatásából az is kiderül, hogy a 18 évesek 80 százaléka szerint valós veszély az interneten a szexuális vagy más jellegű zaklatás, de 10-ből 9-en úgy gondolják, tudnak védekezni ellene. Aggasztó az is, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet reprezentatív felmérése szerint
a magyar 5–8. osztályos gyerekek közel 80 százaléka az internetes bántalmazást súlyosabbnak tekinti a bántalmazás egyéb formáinál.
Az UNICEF Magyarország idei 1 százalékos kampánya az internetes zaklatásra hívja fel a figyelmet. A kampányhoz készült két videóban színészek játszanak el egy valós chatet, amelyek jól példázzák az online zaklatások durvaságát.
Tari Annamária pszichoterapeuta a sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az internetes zaklatás hosszú távú károkat okozhat a gyerekek személyiségfejlődésében, mert olyan mértékű agresszió érheti őket, amelyet nem tudnak kezelni. Az online tér ugyanis másként működik, mindenki „nagyobb egót” mutat, emiatt nagyobb az agresszió és erősebb a csoportnorma.
Az arctalanság mögé bújva bármit leírnak egymásnak, jóval durvábbakat is, mint amiket kiejtenének a szájukon.
A szakember szerint egyetlen szülő sem gondolhatja, hogy az ő gyerekét nem érinti a probléma, ráadásul sok esetben a gyerekek egyszerre lehetnek áldozatok és agresszorok is.
Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja arról beszélt, hogy a cyberbulling azért is veszélyes, mert
kamaszkorban sokkal sérülékenyebbek a gyerekek, emiatt a bántalmazás hatása sokszoros lehet.
Hozzátette, a gyerekek kortársaiktól kapják nagyrészt a szidalmakat, és nagyon kevés esetben beszélik meg a történteket szüleikkel vagy tanáraikkal. A szülők például úgy tudnak segíteni, ha a gyerekek rendelkezésére állnak, nyitottak és támogatóak a problémák megbeszélésében.
Tari Annamária azt javasolja, hogy hetente két-három alkalommal beszélgessenek a szülők a gyerekekkel az interneten átélt eseményekről. A szülők kevésbé ismerik ugyan ezt a világot, ám a mostani kamaszoknál a virtuális tér már jelentős hatású élettérnek számít, ezért érezniük kell, hogy a szülő is fontosnak tartja a témát.
Közösségi élettér
– 10-18 éves gyerekek 88 százalékának van profilja valamelyik közösségi oldalon az UNICEF Magyarország kutatása szerint.
– Hivatalosan csak 13 éves kor fölött regisztrálhatnának a gyerekek a közösségi oldalakon.
– A gyakorlatban ez nem jelent akadályt, hiszen a 10-12 évesek több mint háromnegyedének van profilja.
Az semmiképp sem jó megoldás, ha letiltják a gyereket a netről vagy elveszik a telefonját. Érdemes az esetleges bántalmazás árulkodó jeleire is odafigyelni: ha a gyerek elöl hagyja a telefonját, pedig sosem szokta, feszültebb, nem akar iskolába menni, akkor lehet gyanakodni.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány az idei évben befolyt 1 százalékos felajánlásokból kiemelt figyelmet kíván fordítani Magyarországon a cyberbullying kezelésére és megelőzésére.
Új eszközökkel segítene a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak.
A szervezet hagyományos hazai programjai közül a magyar gyerekeknek szóló Ébresztőóra jogtudatosító oktatási foglalkozásokat kiegészítenék az online zaklatással kapcsolatos tanórákkal. Az UNICEF HelpApp nevű mobilalkalmazását – amellyel a gyerekek online kérhetnek segítséget, ha bántalmazás éri őket – kibővítik az online bántalmazás veszélyeire való figyelemfelkeltéssel.
