Hatalmas turisztikai attrakciót terveznek a Balatonnál

A Balaton idén is az egyik legkedveltebb nyaralóhely honfitársaink körében

Naponta több ezer látogatót befogadó hatalmas turisztikai attrakciót terveznek a Balaton mellé - ezt mondta Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere, aki arról is beszélt az Origónak, hogy a Balaton egyetlen nagy termék, és így kell eladni. A polgármestereknek pedig - legalább a balatoni kistérségekben - sokkal jobban össze kellene fogni. Interjú a polgármesterrel.

Mielőtt leültünk beszélgetni, kisétáltunk a kikötőbe, és azt láttuk, hogy most valóban tombol a nyári szezon, tele voltak a kávézók, éttermek. A polgármester nyár közepén már tudja, hogy nagyjából milyen a szezon, követi az adatokat, vagy csak nyár végén kér egy összesítést?

Ez polgármestertől függ. Igyekszem folyamatosan beszerezni a turizmussal kapcsolatos aktuális információkat – minden nap kérek adatokat a strandtól és a látogatóközpontuktól is, hogy hány vendég volt -, és rendszeresen figyelem az internetes, szálláshelyekkel foglalkozó portálokon is, hogy Balatonföldváron lehet-e még foglalni szállást.

Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere Fotó: Talán Csaba

Szerencsére hetek óta 97 vagy 100%-os foglaltságot jeleznek az internetes oldalak. Persze polgármesterként beszélgetek a vállalkozókkal és az itt élőkkel is - akik akik a vendéglátással foglalkoznak -, és olykor azt mondják, hogy még mindig jó lenne, ha több vendég érkezne.

De egy biztos: az idei nyári szezonban sem panaszkodhatunk.

Balatonföldváron egyébként évekkel ezelőtt meghatároztunk egy fejlesztési irányt, határozott elképzelésünk van, hogyan újítsuk, szépítsük a várost, hogy minél többen érkezzenek, és töltsék itt a szabadságukat, és ezt igyekszünk végigcsinálni.

Mi ez a fejlesztési irány?

Visszatérve az alapító Széchenyi család elképzeléseihez, kifejezetten a minőségi turizmust szeretnénk fejleszteni. Nem a tömegrendezvényekre építünk – Balatonföldár erre egyébként nem is alkalmas. Azt szeretnénk, ha a hozzánk látogatók – elfogadva a város adottságait – jól érezzék magukat, és magas színvonalú szolgáltatást kapjanak.

Ez rendben is van, de konkrétan hogyan képzeli el a minőségi turizmus fejlesztését a városban?

Jelenleg Balatonföldváron két nagy turisztikai attrakció létezik. Az egyiket már 1905 -ben megépítették –ez a vitorláskikötő. Ezt szerencsésen megörököltük. Szerintem ez az első számú vonzerő. Aki idejön, biztos, hogy már az első este elmegy a kikötőbe sétálni, és leül egy pohár borra, vagy megvacsorázik a mólónál.

Azon dolgozunk, hogy tovább bővítsük a vitorláskikötőnket – most 400 hajót tudunk fogadni, de ezt szeretnénk 90 férőhellyel növelni.

Ezzel párhuzamosan javítani szeretnénk a kapcsolódó szolgáltatások minőségét. Új vizesblokkot építünk, és az üzletek is megszépülnek. Ezt a beruházást a 2019-es szezonra szeretnénk befejezni. Tapasztalatból tudom, hogy a vízi sportok, főleg a vitorlázás mindenképpen meghosszabbítja a szezont – ez pedig turisztikai szempontból nagyon fontos. Áprilisban nyit a kikötő, így már márciusban mozgolódnak a hajótulajdonosok a településen. Egészen akár október végéig is lehet vitorlázni- vagyis az év 12 hónapjából legalább 7 hónapban kihasznált a kikötő és a környékbeli infrastruktúra. Ráadásul, ha minőségi turizmusról beszélünk, ez a fejlesztési irány mindenképpen előnyös a város számára.

Az ideérkező hajósok biztos, hogy étteremben ebédelnek és vacsoráznak, ha pedig kávét akarnak inni, kávézóba, cukrászdába ülnek be.

De nemcsak ezért érdemes a kikötőt fejleszteni. Más, helyi hatása is van annak, ha még több hajót tudunk fogadni. Sokszor előfordult ugyanis az, hogy valaki vett egy hajót, eljött a kikötőbe, aztán 1-2 év alatt megszerette a települést, és vett itt egy nyaralót is. A házat helyi vállalkozókkal újíttatta fel, helyi vállalkozók tartják rendben, gondozzák a kertet és vigyáznak rá a téli hónapokban. Vagyis: a város gazdasági életét is javíthatja. Nem véletlen, hogy a világon mindenhol a kikötővel rendelkező városokban jobban éltek az emberek – a történelem során mindig.

Bővítik a kikötőt Balatonföldváron Fotó: Talán Csaba

Mondta, hogy két attrakció van a városban. Mi a másik?

A másik a Hajózástörténeti Látogatóközpont és kilátó, amelyet tavaly adtunk át. Uniós pályázaton 474 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, ehhez a város ötven milliót még hozzáadott, és így épült fel a kilátó. Azt gondolom, nem volt rossz elképzelés, ugyanis a számok minket igazolnak: tavaly fél év alatt csaknem 50 ezren jöttek el a kilátóba, az idén is hasonló látogatószámot várunk.

Az volt a cél, hogy nyáron, ha rossz az idő, akkor is el tudják tölteni a szabadidejüket az itt pihenő családok.

Tavaly és idén is beigazolódott, ha borús az idő, nagyon sokan jönnek.

Nem meghosszabbítani kell a nyári szezont, hanem kell őszi és tavaszi szezon a Balatonnál Fotó: Talán Csaba

Hogyan látja az őszi, téli és tavaszi időszakot? Néhány éve elindult a Nyitott Balaton program, amelynek épp az a célja, hogy ezekben az időszakokban is ide csábítsák az embereket. Ön szerint már látszik a program eredménye, vagy ehhez azért több idő kell?

Évtizedekig arról beszéltünk, hogy meg kell hosszabbítani a szezont. Ez klasszikus mondat volt 30 évig. Úgy vettem észre, hogy hiába mondták, nem sikerült megvalósítani. Most az a szlogen, hogy legyen őszi és tavaszi szezon.

Ne a nyárit hosszabbítsuk, hanem legyen külön őszi, téli és tavaszi idény.

Ezt az irányt jónak tartom. A megépült éttermek, szállodák és a családi kisvállalkozások is sokkal jobban fenntrathatóak, ha a nyári időszakon kívül is jönnek a vendégek – ha nem is tömegesen, mint nyáron. Szóval, a program jó, de mint mindenhez, ehhez is kell a másik fél is: a vállalkozók. Szép a kormányzati szándék és támogatás, ha a vállalkozói kör egy része még mindig csak júniusban, sőt, július elsején nyit ki, és augusztus végén be is zár. Bőven van tennivalója ezen a téren a vendéglátósoknak is. Ha csak itt nézem, Balatonföldváron, kevesen érezték még meg a hívószót. Pedig számtalan jó példa van: aki törekszik a minőségre, egész évben nyitva van, az őszi és a tavaszi szezonban is rentábilisan tudja működtetni az üzletét.

A balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont és Kilátó Fotó: Talán Csaba

Na, jó, de sok vállalkozó azt mondja: miért legyek nyitva, ha nincs itt senki? Az emberek pedig azt mondják: miért menjek én a Balatonhoz, ha nincs nyitva semmi?

Igen, ez egy örök dilemma – örök kérdés. Még egyszer mondom:

a hangsúly itt a minőségen van.

Az északi parton számos jó példa van erre, ahol a vállalkozók megtalálták a saját helyüket, és egész évben, magas minőségű szolgáltatással nyitva tartanak, és nem mennek csődbe. Például Balatonfüreden. Persze, ott a földrajzi elhelyezkedés talán szerencsésebb. A közeli megyei jogú városból 10 perc alatt elérhető Balatonfüred, és akár családi ünnepségeket, vagy üzleti vacsorákat is Füreden rendeznek a Veszprémből érkezők. De Budapestről is már sokan leugranak oda csak egy ebédre, sétára. Mert van hová beülni, és nagyon jó minőségű szolgáltatást kapnak. Balatonföldváron más a helyzet, nálunk nincs ilyen háttértelepülés,

de határozottan kijelentem, hogy a vendéglátás minőségi javítása az itteni vállalkozók helyzetén is javítana.

Biztos vagyok abban, hogy ide is jönnének messzebbről, akár fővárosból télen, tavasszal, hiszen a város gyönyörű, a kikötő csodálatos, szóval, lenne mit nézni.

Többször említette, hogy a minőségi turizmust kell fejleszteni, hogy drágább, de jobb szolgáltatást kaphasson a látogató.. ezt azért félre lehet ám érteni...

Igen, a rosszindulatú megközelítés szerint ez kizárhatná a kispénzűeket a balatoni nyaralásból – de ez egyáltalán nincs így. Itt Földváron is példa van arra, hogy a 60 milliós yacht-tulajdonos hatalmas nyaralója ugyanúgy megtalálható a városban, mint a 200 négyzetméteres telken lévő kicsi üdülő. Mindenki ugyanúgy jól érzi magát. A mi célunk az, hogy az itt nyaralók minőségibb szolgáltatást kapjanak – és akár a kisebb pénzűek is jobb éttermekben tudjanak vacsorázni, vagy szebb kávézókban reggelizhessenek.

A balatoni polgármesterek mennyire tartanak össze?

Úgy látom, hogy még mindig vannak széthúzások.

Néhány kolléga még mindig nem veszi észre, hogy a balatoni térség akkor fejlődhet egységesen, ha összefogunk.

Legalább egy-egy balatoni kistérség fogjon össze. Még ha az összes nem is. Előfordul, hogy több száz milliós vissza nem térítendő támogatást vétóz meg egy-egy falu polgármestere, csak azért, mert mondjuk nem ott lenne a beruházás központja – de persze maga a fejlesztés őt is érintené nagyon nagy mértékben. Mégis ellehetetleníti a pályázatot. Érthetetlen számomra.

Össze kell fogni a balatoni polgáremstereknek Fotó: Talán Csaba

Összeülnek néha a balatoni polgármesterek, hogy átbeszéljék az irányt?

Létezik a Balatoni Szövetség, amely a polgármesterek érdekvédelmi szervezete...

Nem, nem erre gondoltam, hanem arra, hogy személyesen találkoznak-e, megbeszélik-e a közös gondokat, vagy irányokat? Egyáltalán ez lehetséges? Lehet közös iránya az északi part egyik településének, és, mondjuk, Földvárnak?

Ez egy régi dilemma. Közigazgatási szempontból volt rá igény, hogy létrejöjjön egy Balaton megye. Még 2006-ban is volt erről szó. Aztán ez nem valósult meg.

Nem közigazgatási szempontból gondoltam..

Az a helyzet, hogy az északi parton vannak erre előremutató kezdeményezések.

Ott a füredi térségben együtt tudnak gondolkodni a települések és a városok polgármesterei. Nem tudom, hogy miért.

Füredtől Almádiig összeültek a polgármesterek, és megállapodtak egy sor fontos, közös kérdésben. Például, hogy az idegenforgalmi adónak a település által meghatározott mértékét egységessé tették. Mindenhol ugyanannyi Füredtől Almádiig. Így senki nem mutogathat a másikra, hogy ide azért jöttek kevesebben, mert magasabb az adó.

Lehet, hogy ott van egy karizmatikus polgármester, aki ezt tudja irányítani?

Igen, valószínűleg erről van szó, hogy Balatonfüred polgármesere, Bóka István egy karizmatikus ember.

Térjünk vissza a fejlesztésre. Most egy-egy települést említett – például Füredet, Földvárt –, de korábban azt nyilatkozta valahol, hogy kellene a Balatonnak egy – ahogyan ön fogalmazott – nagy vonzerővel rendelkező attrakció, amellyel az egész balatoni térség jól járna. Mire gondolt pontosan?

Fiatalabb koromban sokat jártam Európa tavain – hiszen vitorlázással foglalkoztam. Láttam néhány nagyon érdekes dolgot, amit itt is lehetne hasznosítani. Nézzük meg például a Garda tavat. Ott van a Gardaland, amely májustól szeptember végéig nyitva van, és naponta több tízezres látogatószámot tud produkálni. A több ezer ember aztán – miután szórakozott a vidámaparkban -, a tó környéki éttermekben vacsorázik, és a tó környéki hotelekben száll meg Szóval, ezzel az egy attrakcióval a Garda –tó környéki vállalkozások nagyon jól jártak.

Ilyesmi kellene a Balatonhoz is ön szerint?

A Balatoni Fejlesztési csomagban tudok egy hasonló nagyságrendű, idegenforgalmi szempontból fontos, turisztikai attrakciónak minősülő 17 milliárd forintos beruházásról.

A konkrét terveket nem ismerem, és a helyszín sincs még meg, de ez valami nagyon nagy beruházás lesz, az biztos.

Holovits Huba Fotó: Talán Csaba

De mi lesz ez? Tényleg nem tudja, vagy csak még nem akarja megmondani, mert nem végleges a terv? És a Balaton elbírna egy ekkora „attrakciót"?

Tényleg nem tudom még, de az biztos, hogy valami készül.

Valóban, sokáig ment a vita arról, hogy jó ötlet-e a Balatonnál egy ilyen hatalmas beruházás, de én úgy tudom, hogy elfogadták a tervet, és megépül majd.

Még egyszer mondom: ez az egész régiónak jelentős előrelépés lenne. A Balaton ugyanis egy turisztikai termék, úgy is kell gondolkodni, és úgy is kell eladni. Jóval nagyobb egységben kell gondolkodni, ha a térség fejlesztésről beszélünk. Nem városok, falvak, határok mentén kell tervezni, hanem a Balatont, mint egyetlen nagy egységet kell látni: a borászatokkal, lovardákkal, csárdákkal, akár még a parttól távolabb is, hiszen ők is jól járnának, ha megépülne egy ilyen mega-attrakció.

Na, de nem mindegy, hogy hol. Az északi parton ugyanis lényegében csak a 71-es úton lehet közlekedni.. A délin ott van az M7-es, de annak a kapacitása is már nagyon szűkös, főleg nyáron. Ha lenne ilyen attrakció, épül vele együtt út is?

A déli parton valóban, Keszthelyig jó a közlekedés, az északi part bekapcsolása tényleg fontos lenne. Korábban szorgalmaztam egy új gyorsforgalmi út építését, amely a Nyugat-Balatoni részt kötötte volna össze a nyugati országhatárral. Na, de talán ez most nem is lényeges,

egy szó mint száz: a kormányzati szándék jó és a Magyar Turisztikai Ügynökség végre is hajtja ezeket a terveket. Jó irány ez, és a vendéglátó szakma szereplői is kapnak egy fejlődési útmutatást.

Bízom abban, hogy a terveket meg tudják majd valósítani. Lehet, hogy még kicsit utópisztikus egy-egy ötlet, de valamikor a vizes világbajnokság is annak tűnt, és már túl vagyunk rajta – mi több, az eddigiek közül a legjobban sikerült.

Talán kevesebben tudják, de itt, Balatonföldváron is lesz egy „vizes", vagy inkább hajós világbajnokság ősszel. MI lesz ez pontosan?

Látja, megint visszaköszön a vitorlássport hatása. Igen,

nagy örömmel leszünk a házigazdái a Finn dingi világbajnokságnak szeptember első hetében.

A Finn dingi egy hajótípus, és ez a hajóosztály jelenleg is szerepel az olimpián. Érdeklődve várjuk, mert van egy magyar versenyző is, aki nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket ér el. Szóval, itt lesz 100 versenyző, 200 edző és kísérő családtag – szeptemberben. Háromszáz aktív fogyasztó ember jelenik meg egy ilyen kis településen, mint Balatonföldvár.

Mennyi az állandó lakosa Balatonföldvárnak, és nyáron mennyivel többen élnek itt?

Az állandó lakosok száma 2300 fő – ezer háztartásban élnek a városban. Ennek háromszorosa az üdülők, nyaralóházak száma. Plusz ha hozzáadjuk a nagyobb szálláshelyek ágyszámát is, akkor hozzávetőlegesen a nyári főszezonban 10-12 ezer ember él Balatonföldváron.

Nyilván az infrastruktúrát, az utakat, vízvezetéket, parkokat, járdákat a 10-12 ezer emberre tartják fenn, ami télen kihasználatlan – viszont viszi a pénzt. Hogyan tudják megoldani a költségvetésből?

Minden balatoni üdülőterületen örök harc, hogy az állandó lakosok által használt infrastruktúra és a főszezonban használt infrastruktúra között óriási a különbség. Éppen ezért például a víz- és csatornadíj majdnem minden balatoni településen az országban a legdrágább. Ennek az az oka, hogy 12 ezer emberre van kiépítve, folyamatosan karban kell tartani, de csak 2-3 ezer ember használja az év 9 hónapjában. Viszont évek óta megfigyelhető a kormányzati akarat, hogy segítsék ebben a balatoni településeket.