A szabályozás arról rendelkezik, hogy ne a belépés szerinti első ország ellenőrizze a jelentkezők nemzetközi védelemre való jogosultságát, hanem előbb ossza szét őket a tagországok között, ahol a nemzeti hivatalok lesznek felelősek a jogosultság megállapítására.
A menedéket kérő migránsoknál
nem állapíthatnak meg biztonsági kockázatot, viszont felajánlanak nekik négy olyan országot,
amelyik kevés embert fogadott be - vagyis olyanokat, amelyek ellenzik a kötelező kvótákat. Közülük a migránsok szabadon választhatnak.
Ezzel együtt ugyan a bizottság elfogadta az unió külső határain történő biztonsági ellenőrzések erősítéséről szóló javaslatot is, de ez az előzőek fényében meglehetősen ellentmondásos.
Gál Kinga, a Fidesz európai uniós képviselője azt mondta erről, hogy ezekkel a szabályokkal a vesztébe rohan Európa.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, hogy egy ilyen befogadórendszert egyértelmű
meghívóként fog értelmezni sok százezer ember a harmadik világból”.
Kovács Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, ez nem más, mint „a migráció intézményesítése, az Európai Unió külső határai átjárhatóságának megteremtése”, ami ellen a magyar kormány minden eszközzel fel kíván lépni.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott: a LIBE „nem tesz mást”, mint időről időre, legutóbb a csütörtöki döntésével felszínre hozza és megmutatja, hogy „mi is pontosan az, amit mi Soros-tervnek nevezünk”. „Soros György emberei” a LIBE-bizottságban is képviseltetik magukat - tette hozzá.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődött brüsszeli uniós csúcstalálkozójának első munkaülését követően a nemzetállami vezetők következtetéseket fogadtak el - más témák mellett - a migrációról és a biztonságról.
Megállapították, hogy a külső határok teljes körű ellenőrzését célzó uniós intézményi intézkedések eredményeket hoztak, mert összességében a migrációs beáramlás és a tengereken bekövetkezett halálesetek száma jelentősen csökkent.
Az Európai Tanács továbbra is elkötelezett amellett, hogy átfogó, gyakorlati és határozott megközelítést alkalmazzon a migrációs nyomás csökkentése érdekében. Valamennyi migrációs útvonalat ellenőriz és készen áll arra, hogy azonnali lépéseket tegyen minden újfajta belepési kísérlet esetén - jelentették ki. Fontosnak nevezték a szoros együttműködés fenntartását a partnerországokkal - beleértve Törökországot -, az elvándorlás kiinduló országaival és a tranzitállamokkal egyaránt.
Véleményük szerint hatékony visszaküldési mechanizmus révén le kell törni az embercsempész hálózatok üzleti modelljét az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, továbbá minden tagállamnak teljes körűen be kell tartania a migrációs kihívás megoldása érdekében kötött megállapodásokban foglaltakat.
A tagállami vezetők üdvözölték a közös európai menekültügyi rendszer reformja kapcsán eddig elért eredményeket, és felszólították a tagállamokat a szolidaritáson alapuló közös felelősségvállalásra.
Az Európai Tanács megismételte a schengeni rendszer iránti elkötelezettségét. Kijelentette, hogy a lehető leghamarabb vissza kell állítani a schengeni térség egységét a tagállamok biztonsági érdekeinek figyelembevétele mellett.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, szerinte valódi esély van a Földközi-tenger középső térségében húzódó migrációs útvonal lezárására, az uniós tagállamok vezetői megállapodtak, hogy fokozzák az olasz hatóságoknak és az észak-afrikai országoknak nyújtott támogatásukat.
Amit Tusk mondott, az szó szerint megegyezett azzal, amit Orbán Viktor javasolt Brüsszelbe érkezve. A miniszterelnök azt mondta: Olaszországot kell segíteni, hogy meg tudja védeni a határait.
Orbán Viktor több javaslatot is tett a migrációs válsághelyzet kezelése érdekében. Az Afrikából érkező migránsokkal kapcsolatban például felvetette egy, a Törökország számára korábban létrehozotthoz hasonló pénzügyi alap felállítását, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak.