A ma délelőtti meghallgatás előzményei hónapokkal ezelőttre nyúlnak vissza. Idén tavasszal a Soros György érdekeivel homlokegyenest szembemenő politika (bevándorláspolitika, a Lex CEU és a Soros-szervezeteket érintő külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény) miatt erős támadás indult Brüsszelből hazánk ellen. Az EP májusban döntött arról, hogy a 7. cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben. Az előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be. Az EP ezután utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen külön jelentést Magyarországról. A magyar kormány akkor ezt úgy kommentálta, hogy Soros-jelentés készül Magyarországról, így ebben az értelmezésben a meghallgatás gyakorlatilag a Soros-jelentés előszobájának tekinthető.
A meghallgatásra a tőzsdespekulánshoz köthető szervezetek is meghívást kaptak. A Magyar Helsinki Bizottság képviseletében Pardavi Márta vesz részt az eseményen. Rajta kívül Polyák Gábor neve áll a meghívóban, aki szintén a Soros által pénzelt Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.
Érdekesség, hogy az eredeti terv szerint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve képviseletükben Kapronczay Stefánia is jelen lett volna, de ők végül nem lesznek ott a Magyarország-ellenes meghallgatáson. Nézzük, kik ezek a szervezetek és személyek, akik Magyarország ellen fognak állást foglalni, és kik azok, akik meghallgatják őket!
Mint ismert, a Helsinki Bizottság a Soros-hálózat oszlopos tagja. A szervezetet több mint negyedmilliárd forinttal támogatta Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata és a tőzsdespekulánshoz lazábban kötődő Oak Alapítvány az elmúlt években. Működésüket szinte teljes mértékben az innen érkező pénzekből fedezik.
A magyar társadalomban azonban közel sem ilyen népszerű a Helsinki Bizottság, mindössze kétmillió forint folyt be a számlájukra adófelajánlásokból.
A multimilliárdos üzletembernek viszont kiemelten fontos „civil" szervezete, így alapítványa komoly pénzeket folyósított nekik:
Soros Györgyön kívül bőkezűen támogatta őket az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is. Előbbi mintegy 433, utóbbi pedig 113 milliós keretet biztosított nekik:
A Helsinki Bizottság tevékenysége maximálisan illeszkedik Soros György világához. A szervezet az elmúlt években főleg az illegális migránsok segítésével és a börtönlakók helyzetének javításával volt elfoglalva. Ismert, hogy a kezdetektől fogva támadják a kormány migrációval kapcsolatos fellépését, amit tökéletesen mutat, hogy a bevándorlási válság közepén kiadványokkal igyekeztek segíteni az érkező migránsokat, uniós jogi fórumhoz folyamodtak a kormány migrációs politikája miatt, és más Soros-szervezetekkel együtt támadták a Kúria döntését a migránskvótáról szóló népszavazással kapcsolatban. Idén a nemzeti konzultáció kérdőíveinek bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását követelték. A TASZ-szal együtt pedig bojkottot hirdettek a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kapcsán.
A LIBE meghallgatásán Pardavi Márta, a szervezet társelnöke képviseli a Helsinki Bizottságot, aki emellett több Soros-hálózathoz köthető szervezet tagja.
Tavaly a Social Europe angol nyelvű portálon megjelent cikkében az illegális migrációról és terrorizmusról szóló nemzeti konzultációt és a határzárat támadta, mondván hazánk megsérti a menekültek védelmére vonatkozó európai normákat.
Polyák Gábor is Magyarország ellen fog fellépni a meghallgatáson. Bizonyára nem véletlen, hogy ő is egy Soros-szervezet, a Mérték Médiaelemző Műhely képviselőjeként lesz jelen az eseményen. A műhelyt ugyancsak a Soros György féle Nyílt Társadalom Alapítvány finanszírozza, 2009 és 2015 között mintegy 109 millió forintot folyósított számukra. Soros csak 2015-ben 40 ezer dollárral, azaz több mint 10 millió forinttal támogatta Polyákék tevékenységét. A Soros-alapítvány pénzein túl az elemző műhely számos szálon be van csatornázva a Soros-birodalomba: együttműködik a TASZ-szal, a CEU-val, az Átlátszóval és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel. Polyák Gábor 2010 előtt tanácsadóként dolgozott Majtényi László mellett, és amikor lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjáról, Bajnai Gordon őt jelölte a helyére.
A meghallgatás az EP LIBE bizottságában fog történni, amely magát a Magyarországról szóló jelentést is elfogadja majd.
Ez a bizottság a politikai nyomásgyakorlás főfóruma és Soros György meghosszabbított keze Brüsszelben.
A Magyarországról készülő jelentés „végeredménye" előre borítékolható, hiszen az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) vezetősége jelentéstevőnek azt a Judith Sargentinit jelölte ki, aki masszív migránspárti liberális politikus, és ő is rajta van a Soros-szövetségesei listáján.
A jelentés célja az, hogy felkérje a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsot EU Szerződések 7. cikkelyében foglalt eljárás elindítására, mely végső soron Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethetne. Bár Sargentini tagadja, hogy Soros embere lenne, ő maga írta 2013-ban az egyik közösségi oldalon, hogy már 10 éve dolgozik együtt Soros György egyik szervezetével, és kifogástalan az együttműködésük. Sargentini többször hangosan kiállt a bevándorlás és a migránsok minél nagyobb számban történő befogadása mellett. 2015-ben az Európai Parlamentben azért kardoskodott, hogy a migránsok munkalehetőséget kapjanak, idén a menekültek világnapján pedig azon kesergett, hogy az ígéretek ellenére továbbra sem működik a migránskvóta, és a tagállamok nem veszik át a bevándorlókat. Korábban büszkén számolt be arról, hogy forrásként használta Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es politikus könyvét.
A hétfős testületben négyen is szerepelnek az úgynevezett „Soros szövetségei" listán: Vergiat Marie-Christine (Franciaország GUE/NGL), Weidenholzer Josef (Ausztria, S&D), Michel Louis (Belgium, ALDE), Metsola Roberta (Málta, EPP).
További megbízható szövetséges Maite Pagazaurtundúa (Spanyolország, S&D), akit egy másik bizottságból választották ki, hogy segítse a jelentés elkészítését. Elfogulatlan, pártatlan jelentést aligha lehet várni tőlük, ezen képviselők bevándorláspártiak és kvótarajongók, akik alig várják, hogy elítélhessék és megbüntethessék Magyarországot. A több mint félszáz állandó taggal rendelkező LIBE bizottságban egyébként 30-an szerepelnek a Soros-listán. A bizottság elnöke a szintén Soros szövetséges Moraes Claude. A brit szocialista képviselő is többször támadta a magyar kormányt, idén ősszel az áthelyezési mechanizmus sürgetését javasolta.
2011-ben Orbán Viktort az EP plenáris ülésén hallgatták meg a médiatörvény, a kettős állampolgárság és a „magyar nacionalizmus" miatt. 2013-ban a Tavares-jelentés kapcsán tartottak meghallgatást, és ítélték el Magyarországot. 2015-ben a halálbüntetés említése, a kormány bevándorláspolitikája és az akkori bevándorlásról szóló konzultáció miatt támadták hazánkat a brüsszeli balliberális képviselők.
Idén sem ez lesz az első jelenése Brüsszelben Magyarországnak, hiszen februárban az EP LIBE bizottsága meghallgatást tartott a magyar jogállamiság helyzetéről. Akkor a kormányt Trócsányi László képviselte, és a kormánnyal szemben már akkor is három Soros-szervezet (Amnesty International, Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Helsinki Bizottság) foglalt állást, ahol saját álláspontjukat hangoztathatták (civil szervezetek zaklatása, jogi határzár megerősítése).