A tájépítészeti tervek szerint a parkrész az eredetivel azonos szerepet tölt be a jövőben:
a sétát, pihenést fogja szolgálni, megújulnak a köríves utak,
melyeket zöld szigetek fognak körül, a most hiányos kettős fasora pedig újra teljes lesz. A tervek szerint a megújult Rondó egyúttal nagyobb hangsúlyt is kap a Liget Dózsa György úti részén, mivel ezt a területet körülfogja majd a Néprajzi Múzeum új épülete, ezáltal
hangulatos közösségi térként „tér vissza" a Liget régi-új kapuja.
A belső gyepes körének helyreállítása az egyik legfontosabb feladat, továbbá rekonstrukcióként visszaállítanak a korábbi kilenc félköríves „beharapásból" hetet, padokkal, cserjékkel, amely karakteres kialakításával meghatározó eleme volt és lesz a terület belső zónájának.
A park egykori főbejáratának tengelyében a Városliget megálmodója, Nebbien a Városliget egyetlen geometrikus elmét, a Rondót helyezte el. A Rondó - amely Nebbien tervleírásában Circus vagy Cirque néven szerepelt - egy korzó volt, ahol a parkban tartózkodók egykoron sétálni, lovagolni, kocsizni tudtak. A 80m sugarú gyepes teret utak vették körül, melyet fasorok és cserjecsoportok szegélyeztek. Legkívül oszlopos termetű nyárfák, majd alacsony cserjék, azon belül pedig cserjékkel kísért lombos fák sora állt. Az eredeti tervben a tervező kilenc félköríves „beharapásban" padokat helyezett el.
Az 1880-as évek elején a Rondót átalakították. Az addig nyílt gyepes parkrész közepét a Városligeti fasor tengelyének folytatásában áttörték egy sétánnyal, amelyre merőlegesen még két sétányt terveztek. Továbbá intenzíven fenntartott virágágyakkal, majd szökőkúttal alakított kertrésszé fejlesztették, így ezek a szerkezeti megoldások teljes mértékben átalakították egykori funkcióját, térszerkezetét, látványát. A Rondó így sétánnyá és pihenőhellyé alakult át.
A 20. század közepén Sztálin tiszteletére felállított szobor és a kialakított tér következtében a Rondó szerkezete jelentősen megváltozott. Kivágták az idős fákat, megcsonkították az úthálózatot és az ebből a területből elvett szakaszon állt a Sztálin-szobor talapzata.
A BNV ideje alatt a parkrész szinte felismerhetetlen állapotba került,
az utakat és kiültetéseket felszámolták, gyepes tér alakult ki, a Rondót határoló fasorok pedig a környező fatelepítésektől elvesztették karakterüket.
A parkrész a közelmúltban is változott, 2006-ban az 56-os emlékmű került ide.
A rondó körüli parkterület megújítása szintén a történeti elrendezésen alapul. A belső parkterület felé eső részeken nagy összefüggő, tojásdad alakú zöldfelületi egységeket hoznak létre, melyek között stabilizált szórt burkolatú sétatér rendszer található.
A zöldfelületi egységek viszonylag
nagy alapterületűek, nagyságuk 2-3000 m2 –től akár 9000 m2-ig is terjedhet,
jellemzően az intenzív lombkoronaszint mellett alacsony talajtakarók, gyepszinti évelők alkotta növényzet jelenik majd itt meg, míg a naposabb részeken gyepfelületet alakítanak ki. A viszonylag nagy egységeket keskenyebb és szabadabb vonalvezetésű sétautakkal határolják el - írják a közleményben.