Az államtitkár hangsúlyozta: újabb fontos lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mindenkinek megérje dolgozni Magyarországon, és mindenki megkapja a kellő megbecsülést a munkájához.
Dömötör Csaba hozzátette, hogy
a béremelésekre a magyarok munkája mellett a gazdaság jó teljesítménye és az adócsökkentések adnak lehetőséget, hatásukat pedig megerősítik a családtámogatások.
A tavalyihoz képest idén 8 illetve 12 százalékkal magasabb minimálbér és a szakmunkás minimálbér, valamint a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének részeként magasabb bért kapnak a katonák és a rendőrök, több pénzt kaphatnak kézhez a többek között a felsőoktatásban dolgozók és az állami vállalatok dolgozói, így a postások és a vasutasok is.
Az államtitkár szerint ugyanakkor a béremelések nemcsak az állami szektorban, hanem a piaci szférában is a zajlanak, amire a stabilan növekvő magyar gazdaság ad lehetőséget, másrészt az adócsökkentések is segítik. Továbbra is egykulcsos a személyi jövedelemadó, és januártól tovább csökkentek a munkaadói adók, így ezek érdemben növelik a vállalkozások mozgásterét arra, hogy a béreket növeljék.
Kitért arra is:
a családi adókedvezmények is növelik a kézhez kapott fizetés nagyságát, a kedvezmény bevezetése óta már 1900 milliárd forint maradt a gyermeket nevelő családoknál,
és most újra bővültek ezek a kedvezmények, hiszen a kétgyermekesek már 35 ezer forintot tudnak leírni. A közelgő választásnak az is tétje, hogy meg tudják-e védeni ezeket az eredményeket. Az jó dolog, hogy a magyar gazdaság többletforrásait ezekre a béremelésekre lehet fordítani, és nem a bevándorlókra, ahogyan azt sokan szeretnék Brüsszelben – jegyezte meg.
Az ellenzéki pártok eddig ismert javaslatai nem segítik a béremelés politikáját, az ellenzék emelné a személyi jövedelemadót, többkulcsos adóban gondolkodik és megszüntetné jelenlegi formájában a családtámogatási rendszert. "Mi a jövőben is azon leszünk, hogy életpályamodellekkel, célzott béremelésekkel, adócsökkentésekkel és a családtámogatási rendszer bővítésével mindenki tehessen további lépéseket a saját életében" – jelentette ki.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár felidézte: a 2016 novemberi, hat évre szóló bérmegállapodás értelmében a kormány 2017-től a minimálbért 15 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 25 százalékkal emelte, 2018-tól pedig újabb 8 százalékkal nőtt a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es 73.500 forinttal szemben, 2018-ra 138 ezer forintra nőtt a minimálbér, ami 88 százalékos emelkedés. A garantált bérminimum ennél is nagyobb mértékben, 2010-hez képest 102 százalékkal növekedett, a szakmunkások 2018 januárjától 180.500 forintot vihetnek haza.
Kitért arra is, hogy 2013 óta, vagyis 59 hónapja emelkedik folyamatosan a reálbér, összességében 35 százalékkal, 2017 első 11 hónapjában pedig 10,2 százalékkal.
Kiemelte: minden előrejelzés szerint idén is folytatódik a reálbéremelkedés. A 6 éves bérmegállapodás jelentősen csökkentette a munkabérre rakódó adókat is, 27-ről 22 százalékra csökkent a járulékfizetési kötelezettség nagyságrendje, majd ez 2017-ben újabb 2,5 százalékponttal tovább mérséklődött 19,5 százalékra.
Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket tesznek az ellen, hogy egyes vállalkozások megpróbálnak trükközni a bérekkel, és visszasorolják a munkavállalókat, hogy ne kelljen nekik többet fizetniük, Cseresnyés Péter azt válaszolta: már tavaly érkeztek ilyen hírek, de az ellenőrzések nagy számban ilyen jellegű visszaéléseket nem tártak fel. A munkaügyi ellenőrök, és a NAV munkatársai idén is folytatják az ellenőrzéseket.