Elios-ügy: Brüsszeli kampányjelentés

Az ellenzéki propagandasajtó nagy örömmel és persze hazugságokkal kezdett foglalkozni az Olaf-jelentéssel. Vagyis, hogy Brüsszel vizsgáltatni akarja az uniós közvilágítási programot, és így az Eliost is. Azonban túlságosan hamar örültek a tehetetlen ellenzéki pártoktól az aktív politizálást átvett ellenzéki médiumok: a vizsgálandó időszakban az Elios a Közgépé volt, azaz Simicska Lajosé. A teljesen egyértelműen a magyar választási kampányra időzített brüsszeli jelentés (pontosabban: brüsszeli kampányjelentés) rengeteg tévedést tartalmaz, Simicskáék szerepét (kizárólagos befolyását) elhallgatták, ráadásul a kifogásolt technikai problémák sem igazak.

Az ellenzéki propagandasajtó tehát minden erejét beveti, hogy az Elios-ról szóló OLAF-jelentést a miniszterelnök elleni támadásra használja fel. Épp csak a legalapvetőbb információt felejtették el megosztani olvasóikkal. Azt, hogy kié volt az Elios akkor, amikor az állítólagos visszaélések történtek.

Ez a tulajdonos - ahogy már megírtuk - a milliárdos oligarcha, Simicska Lajos. Az OLAF által is vizsgált időszak nagy részében (ezen belül a ma emlegetett esetek mindegyikében) a Simicska Lajoshoz köthető Közgép befolyása és irányítása alatt állt az Elios.

Forrás: AFP/SOOC/Alexandros Michailidis

A most össztűz alá vett Elios többségi tulajdonosa a Simicska érdekeltségbe tartozó E-OS Energiakereskedő Zrt. volt 2010-től 2013. június 3-ig. Az E-OS 50%-ot meghaladó, tehát többségi tulajdoni részesedéssel, teljes irányítással rendelkezett az Elios-ban. Az E-OS a mai napig Simicska, pontosabban a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. irányítása - minősített többségi befolyása - alatt áll. Ezt bárki elég könnyen ellenőrizheti a cégadatokban.

Ez azt jelenti, hogy a Simicskához tartozó E-OS-nak döntő befolyása volt az Elios vezetésében is (még ma is van). Áfra Barnabás személyében ráadásul speciális jogosítvánnyal rendelkező igazgatósági tagot delegált az Elios igazgatóságába, aki közvetlenül is köteles volt jelenteni a Közgépnek, vagyis Simicskának. Simicska Lajos tehát gyakorlatilag kézivezérléssel tudta irányítani az Elios ügyeit saját emberein keresztül. Ahogy az tette és teszi valamennyi cégével kapcsolatban, elég plakátbotrányaira vagy éppen a Hír TV-re utalni.

Az Elios Simicska befolyása alatt szerepelt eredményesen a Hódmezővásárhelyen és a Pakson kiírt tendereken. Az uniós fejlesztési forrásokból zajló 2012-es KEOP projektek támogatói döntései is mind ekkor születtek.

Vagyis az ellenzéki propagandaoldal ma a miniszterelnök elleni támadásra használt fel egy olyan időszakról szóló jelentést, amikor minden döntést Simicska Lajos és az emberei hoztak meg.

Ugyanakkor a 2012-es KEOP-kiírásban épületenergetikai fejlesztésekre és a közvilágítás energiatakarékos átalakítására összesen 215 pályázat kapott támogatást. Ebből 38 szólt a közvilágítás korszerűsítéséről (összesen 33 városban). Az Elios Zrt. ezeknek jóval kevesebb, mint a felében, 17 pályázatnál nyert. A 2014-es KEOP kiírásban pedig már az Elios a nyertes pályázatok egyötödében vett csak részt (ezek közül is több olyan volt, amiben konzorciumban). A közvilágítási korszerűsítési programban rajtuk kívül még több cég is részt vett, köztük az Enerin Közvilágítási Kft., a Mezei-Vill Kaft, a Grep Zrt, a Vilkor Kft., a Juko Kft., a SAG Hungária Kft. a Goodwill Energy Kft., az U-Light Kft, az RCMC REFA-Controlling Kft. és az EH- SZER Kft.

Simicska Lajos Forrás: ---

Az Elios-ügy egyébként - ahogy írtuk - egy tipikus brüsszeli kampányjelentés. Egy olyan üggyel próbálnak foglalkozni, ami ráadásul az MSZP-kormányok idején indult. 2009-ben Bajnai Gordon alatt azért indították a közvilágítási programot, mert a városok többségében elavult volt a közvilágítás. Ráadásul magáncégek, főleg multinacionális cégek kezében volt. 117 városban bonyolítottak le ilyen tendert és valamennyi sikeres volt. Több cég is versenyzett, az Elios csak a települések egyharmadában nyert.

Hogy mennyire a kampányról van szó, bizonyítja, hogy egyrészt a tendereket korábban már vizsgálták és mindent rendben találtak, másrészt az Elios a települések tehát jóval kevesebb mint a felében nyert.

Az OLAF (vagyis Brüsszel) a jelentés kiadását éppen a magyarországi országgyűlési választásokra időzítette, az érintetteket viszont nem volt hajlandó eddig meghallgatni. A jelentésben rengeteg pontatlanság van, és átlátszóan tendenciózus trükk, hogy a valódi vezetőket, Erdei Bálint IT elnököt és Áfra Barnabást, a Közgép képviselőjét meg sem említi a jelentés.

Tiborcz István soha nem volt az Elios többségi tulajdonosa, sőt első számú vezetője sem. Az Eliost egy igazgatóság vezette, melynek elnöke Erdei Bálint. Egészen addig, amíg Tiborcz nem lett a miniszterelnök veje, a közvilágítási program senkit sem érdekelt. Miután feleségül vette Orbán Ráhelt, azonnal elkezdték támadni őt is és a projektet is.

A támadásokat egyszer már kivizsgálták, volt nyomozás és lezárták. Miért kezdik most újra? Nyilvánvalóan azért, mert kampány van. Az OLAF (Brüsszel) annyira sietett a jelentéssel, hogy meg sem hallgatták Tiborcz Istvánt, pedig jogi képviselőjén keresztül kérte a meghallgatását. A jelentés számos elemében csúsztatáson alapszik. Például vádolják Tiborcz Pétert azzal, hogy a pályázatok kiírása során az NFM-ben dolgozott. Kiderült, hogy nem igaz, a vizsgálat képviselője maga ismeri el, hogy megalapozatlan sajtóhírek alapján dolgozott. Mégsem vették le a nevét a jelentésről. A jelentés csak Tiborcz Istvánnal foglalkozik. Pedig soha nem írt alá egyetlen szerződést sem az önkormányzatokkal. Tiborcz István mindössze egy évre vásárolt 50 százalékos tulajdonrészt, amit aztán tovább is adott. Ha ilyen tulajdonosi és döntéshozatali rendszer mellett kizárólag Tiborcz Istvánt támadják a tulajdonosok közül, az finoman szólva egyoldalú.

És nagyon fontos elem, hogy megdőlni látszik a jelentés legtöbb állítása is. Ez arról szó, hogy a megtérülés érdekében elfogadták az Elios állítását, hogy a Tungsram lámpák 100 ezer órát képesek világítani. Megkerestük a legnagyobb konkurrens képviselőit, akik szóban elmondták, hogy 2012-ben már képesek voltak a lámpák ekkora teljesítményre. Az Enerin vezérigazgatója, Németh Attila később írásban is válaszolt kérdéseinkre.

- 2012-ben és 2014-ben a technika akkori állása szerint LED technológiát alkalmazó fényforrások esetén reális volt-e 100.000 munkaóra (a magyar megvilágítási viszonyok között 25 év) teljesítménnyel számolni, legalább 75%-os fényáram tartás mellett?

- Jó minőségű lámpatestek esetén a 100.000 órás élettartam reális és megalapozott a szakmában.

- Amennyiben igen, úgy helyes-e az az elgondolás, miszerint a 100.000 munkaóra időtartam alatt az egyedi meghibásodásoktól eltekintve nem szükséges a fényforrások általános cseréjével számolni?

- Mi hosszú távú szerződéseket kötöttünk az önkormányzatokkal, és nem terveztünk, nem kalkuláltunk semmilyen futamidő alatti részegység cserével.Üzemeltetési tapasztalataink szerint fényforráscsere nem szükséges,mivel azok magas minőségben, hosszú távon jól üzemelnek.

- A saját piaci pozíciójából korlátozónak érezte-e ezen közbeszerzési kiírásokat?

- Mi több mint 10 éve közvilágítással foglalkozunk, ezen idő alatt számos referencia áll rendelkezésünkre, így nem hiszem, hogy ne tudtunk volna megfelelni a közbeszerzési felhívásoknak.

- Érzett-e ezen pályázati kiírásokra tekintettel a közvilágítási piacról való kiszorító hatást?

- A társaságunk fő profiljába tartozik a közvilágítás korszerűsítés, és nagyon sok projektet valósítottunk meg az elmúlt években, így nem érzem, hogy kiszorultunk volna a piacról.Majdnem 300 településen végeztünk korszerűsítést.