A legfrissebb adatok szerint tavaly 44 százalékkal nőtt az újonnan épített lakások száma 2016-hoz képest, hogyan lehet fenntartani idén is ezt a tendenciát?
A magyar lakosság nemcsak fogyaszt a növekvő bérekből, hanem megtakarít és beruház is. A növekvő lakásépítési kedv azt mutatja, hogy hat a kormányzati otthonteremtési program: közel 15 ezer új lakás épült tavaly, miközben a kiadott engedélyek száma is meredeken nőtt. Másfelől a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai azt mutatják, hogy tavaly mintegy 700 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel az emberek.
Mindez egy erősödő lakossági bizalmat jelez, mivel aki hitelt vesz fel, az bízik abban, hogy vissza tudja fizetni, a jövőben is lesz munkája.
Az építkezések alakulása az egyik legjobb indikátora annak, hogy mi történik a gazdaságban. Ha növekedés van, akkor az azt jelenti, hogy nőnek a keresetek, csökken a munkanélküliség és növekszik a gazdaság jó teljesítményébe vetett bizalom.
A csok egyszerűsítése mennyiben gyorsíthatja az építkezési boomot?
Szakítani kell azzal az évszázados magyar államigazgatási hagyománnyal, hogy mindenről papírt kérünk. Egyszerűsítjük tehát az igénylés menetét, és gyorsítani szeretnénk az elbírálás idejét is. Mindez természetesen további pozitív hatást fejt ki a lakáspiacra.
A lakásépítések felfutása hozzájárulhat ahhoz, hogy a korábban közöltekhez képest is nagyobb legyen a tavalyi gazdasági növekedés?
Meggyőződésem, hogy így lesz, mivel már a tavalyi első két negyedév felülvizsgálata során magasabb növekedési adat érkezett. A lakásépítések várakozáson felül alakultak, jó pályán van a szektor. Azt egy visszatérő statisztikai problémának tartom, hogy konjunktúra időszakában elsőre a KSH alábecsüli a növekedés mértékét, persze később ezt korrigálják.
Egyes elemzők szerint csak egyszeri tételek miatt nőtt 4 százalék fölött a gazdaság 2018-ban.
A gazdasági növekedés több lábra állt az elmúlt években. Mind az építőipar, mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatószektor nagyon jól teljesített, míg az időjárási viszonyoknak kitett mezőgazdaság gyengébben.
A következő években a növekedésnek továbbra is széles alapokon kell állnia, így mind a fogyasztásnak, mind az ipari termelésnek arányosan kell bővülnie.
A várhatóan folytatódó reálbér-emelkedések azt mutatják, hogy a fogyasztás területén a következő másfél év tartja majd a mostani ütemet. Mindez jó a hazai szolgáltatóknak is. Szerencsére nemcsak fogyasztanak, hanem megtakarítanak is a családok. További célunk emellett, hogy a termelésbe minél magasabb hozzáadott értékkel kapcsolódjanak be a vállalkozások. Ehhez kapcsolódóan a munkaerőpiaci képzéseknél is változásokra készülünk, még inkább a vállalati igényekhez kell igazodnunk. Vannak tartalékaink a munkaerőpiacon, ezeket ki kell használni ahhoz, hogy a gazdasági növekedés a következő években is megfelelő nagyságú legyen.
Idén is folytatódhat a 10 százalék fölötti reálbér-növekedés?
A dolgok most dőlnek el, mert a vállalatok többsége március végéig dönt az idei bérekről. Idén egy picit átrendezheti a döntéseket, hogy a korábbi bérmegállapodásban vállalt szociális hozzájárulási adó a vártnál jobban csökkent.
A korábbi 27 százalékról sikerült mostanra 19,5 százalékra csökkentenünk ezt a közterhet.
Egy vállalkozás mérlegelheti, hogy bért emel, vagy pedig beruház. Az idei évben 200 milliárd forintról van szó, ami a vállalkozásoknál marad, így meglehetősen nagy a mozgástere a cégeknek.
Számíthatnak-e az önkormányzati dolgozók béremelésre?
Az elmúlt években a magyar állam rengeteg területen emelte a béreket, életpályamodellek indultak. Az önkormányzati tisztviselők bérigénye is szoros összefüggésben van az államigazgatási karral. A kormány célja a béremelések folytatása, de mindezt csak lépésről lépésre, a gazdaság teljesítményének és a költségvetés teherbíró-képességének megfelelően lehet véghezvinni.
Nemrég egy német nagyvállalat ezres nagyságrendben bocsátotta el a dolgozóit a digitalizációra hivatkozva. Fel van erre a technológiai változásra készülve a hazai gazdaság?
Nem szabad áltatni magunkat. Ami a német gazdaságban történik, az nálunk is – kisebb vagy nagyobb mértékben – hamarosan bekövetkezik. Németországban a digitalizáció hatására a meglévő munkahelyek 10 százalékának a megszűnésével számolnak, ami hazánkra is igaz lehet. Erre fel kell készülni, tudva azt is: a digitalizáció új munkahelyeket hoz létre. Az informatikai szolgáltatások hozzáférhetősége szélesedik, bővül az ilyen típusú képzések indítása. Bízom benne, hogy folytatni tudjuk azt a programot is, amelynek keretében 4000 informatikust képzünk.
A kormány a következő években a személyi-jövedelemadó csökkentésére helyezné a hangsúlyt, vagy pedig a munkáltatói terhek mérséklésre?
2016 végén átfogó bérmegállapodást kötöttünk, ami hat évre szól. Ennek két fő eleme van: a közterhek csökkentése és a bérek emelése. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek.
Nőtt a gazdaság teljesítménye, több munkahely van, emelkedtek a keresetek.
A kormányzati adófilozófia alapját - miszerint a munkát ösztönözve a jövedelemhez kapcsolódó adókat csökkentjük, míg a fogyasztási adókból származó bevételekre támaszkodunk inkább - folytatni kell.
Minden évben vizsgálni fogjuk, hogy milyen mozgásterünk van, azaz milyen adóintézkedésekkel tudjuk támogatni a gazdasági növekedést. Korábban már többször jeleztük, hogy idővel a személyi-jövedelemadó terén is elérhetőnek tartjuk az egyszámjegyű állapotot.
A következő időszakban bekerülhetnek-e újabb termékek az ötszázalékos áfakörbe?
Lépésről lépésre lehet haladni. Célzottan lehet további kulcsokat csökkenteni. Vannak pozitív példák az áfacsökkentésekre, így például a sertés, vagy a csirke és a tej árának a csökkentése. A kormány célja, hogy az áfa mérséklésével a pénz az embereknél maradjon, ugyanakkor külső piaci tényezők hatásait sem lehet figyelmen kívül hagyni egy-egy termékcsoport árnövekedése esetén, gondoljunk csak a tojás korábbi drágulására, amely a madárinfluenza miatt bekövetkezett európai tojáshiánynak volt köszönhető.
Változtatna-e a kormány az egyéves költségvetések elkészítésének a gyakorlatán, vagy visszatérnek-e az egyszer már alkalmazott kétéves költségvetés készítéséhez?
Bár a magyar gazdaság tekintetében stabil és dinamikus növekedésről beszélhetünk, a 2008-as gazdasági válság óta nem került vissza a világ a nyugalmi állapotba. A tavasszal már elfogadott jövő évi költségvetések ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások jobban tudjanak alkalmazkodni.
Ha a mostani kormány folytatja a munkáját, akkor a választások után rögtön megkezdődhet a jövő évi költségvetés előkészítése, és május-júniusra konkrét tervezetet tudunk az Országgyűlés asztalára helyezni.
Mennyire reális a Transparency International által kiadott korrupciós elemzés?
Választási kampány van, és ilyenkor több a megalapozatlan állítás, mint a valós. Februárban még soha nem adtak ki jelentést, az elmúlt 18 évben egyszer sem volt ilyen. Árulkodó lehet, hogy Bulgáriával együtt említenek minket, ahol szintén kerítést építettek az illegális bevándorlók ellen. A kerítés szálka Soros György szervezeteinek a szemében, így egyáltalán nem meglepő a jelentés. Magyarországnak továbbra is ki kell állni a véleménye mellett Soros szervezeteivel szemben, és nem szabad hagyni, hogy olyanokat fogadjon be, akikkel nem akar együtt élni.
Riválisai közül Ön gyűjtötte össze leghamarabb az 500 érvényes ajánlást a II-III. kerület egy részéből álló választókerületben. Több riválisa azt állítja, nem tett semmit a kerületért az elmúlt években, és nem is szólalt fel a parlamentben az ott lakókért.
Mindezek az állítások durva hazugságok. Többször beszéltem parlamenti ülésen körzetünkről, fejlesztésből pedig szinte minden napra jut. Úgy tűnik, egyik ellenzéki jelöltnek sincs érdemi mondanivalója arról, hogy milyen jövőt képzel el a két kerületben lakók számára. Niedermüller Péter, a DK jelöltje folyamatosan visszalépéséről beszél, ami érdekében hajlandó bármilyen alkut kötni. Óhatatlanul eszébe jut az embernek, lehet abban valami, hogy e mögött berlini tartozásai állhatnak.
Az LMP jelöltje a gyűlölet karmestere, Ron Werber legjobb tanítványaként viselkedik.
Talán a legfelkészültebb jelölt a Momentum aspiránsa, de ő sem beszélt arról, hogyan érintené a Budán és Óbudán élőket a párt tervezett ingatlanadója.
Milyen újabb beruházásokra számíthatnak a II-III. kerületben élők megválasztása esetén?
Az elmúlt években több mint harminc fejlesztést tudtunk elindítani a II. és III. kerületben, ezek jelentős hányada kormánytámogatással valósul meg. A II. kerületben például új iskola épül a pesthidegkúti Gyermekek Háza részére, de számos iskola és óvoda energetikai korszerűsítése is folyamatban van, megújulnak az egészségügyi intézmények, új szakrendelő épül. A békásmegyeri piac felújítására már régen vártak a III. kerületiek.
Természetesen még számos feladat áll előttünk: megoldást kell találni az agglomerációból érkező autóforgalom enyhítésére, az utak állapotának javítására, újabb zöldterületek rendezésére és kialakítására.
Ahogy az elmúlt négy évben, úgy ezután is azon leszek, hogy minden ígéret megvalósuljon. Mi arra építünk, hogy a budai polgárok nem vakok, látják a változást, és mindez folytatódni fog az élet különböző területein 2018 után is.