Ahogy az Origo birtokába jutott, a Kúria Nemzeti Választási Irodának küldött leveléből is látszik, a bíróság a Fidesz-KDNP kárára meghozott döntés előtt feltette azt a kérdést a Nemzeti Választási Irodának, hogy
nyilatkozzon arról, hogy az általuk érvénytelennek minősített 4360 levélszavazat, amennyiben az kizárólag a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek országos listáján elszámolásra kerül, eredményez-e mandátumváltozást"
Illetve azt is tudni akarta a bíróság, hogy
amennyiben a mandátumelosztás változna, nyilatkozzon arról, hogy mi az a FIdesz-KDNP jelölőszervezetnek elszámolt plusz darabszámú szavazat, aminél a mandátumeloszlás változik."
Ahogy arról már korábban beszámoltunk az NVI fenti végzésre adott válaszából kitűnik, hogy több mint 4000 szavazatot nyilvánított a Nemzeti Választási Bizottság, abból a mondvacsinált okból érvénytelennek, hogy nem megfelelő borítékban küldték vissza a levélszavazatokat a határon túli választók, amely döntésről az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy jogellenes, mivel ilyen kötelező törvényi előírást nem tartalmaz a Választási eljárásról szóló törvény.
Az NVI a Kúria fenti levelére adott válaszából pedig kiderült az,
hogy ha a fenti több mint 4000 szavazat közül 506 a Fideszre leadott szavazat lett volna, akkor a Jobbik eggyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról.
A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával szöges ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hogy hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket. Holott egyébként a fenti levelében maga is konkrét számról, 4360 levélszavazatról beszélt. A bíróság tudatában volt annak, hogy az érvénytelenített több mint 4000 szavazat közül 506 elegendő még egy mandátumhoz, hiszen külön rákérdeztek, és
szándékosan hagyhatták így az ügyet, szándékosan érvénytelenítettek szavazatokat, hogy ne kelljen plusz egy mandátumot adni a Fidesznek (és elvenni egyet a Jobbiktól).