Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ön lesz a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Mit gondol a megbízásról, s milyen főbb feladatai lesznek?
Egyelőre leginkább a feladattal kapcsolatos felelősség súlyát érzem, de persze igyekszem a megtisztelő felkérésnek és elvárásnak legjobb tudásom szerint megfelelni!
A parlamenti államtitkári, illetve miniszterhelyettesi feladat kifejezetten a miniszter személyéhez kapcsolódó helyettesi funkciót jelenti. A stratégiai államtitkári feladat pedig ahhoz kapcsolódik, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz a kormányüléseket előkészítő egyik legfontosabb szervezet, a stratégiai kabinet vezetője.
Az ott folyó kormányzati döntés-előkészítő munkát kell stratégiai szempontból az általam vezetett szervezeti egységnek támogatnia. Ezenkívül, a felmerülő igények szerint, elemzéseket, háttéranyagokat, stratégiákat készítünk.
A tervek szerint még egy fontos területtel kapcsolatban lesz feladatom: a Kormány egyes kiemelt feladatok ellátására kormánybiztosokat nevezhet ki, s előreláthatóan a mi feladatunk lesz valamennyi kormánybiztos tevékenységének az összehangolása.
Gulyás Gergely a Mandinernek adott szombati interjújában azt mondta, hogy az Ön által vezetett államtitkárság lesz felelős a stratégiaalkotásért. Mit kell ez alatt közelebbről érteni?
A kormánynak egészen pontos és egyértelmű stratégiai célkitűzései vannak, amelyek azt rögzítik, hogy milyen célokat kíván elérni akár a társadalom- vagy népesedéspolitika, akár az uniós kapcsolatok, vagy akár az állam hatékony működésének terén. Ezeknek a stratégiai céloknak az érvényesülését folyamatosan, a teljes kormányzati döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenység, de különösen a stratégiai kabinet munkája során érvényesíteni kell.
A Stratégiai Államtitkárságnak az lesz a feladata, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter számára információkat adjunk át arról, hogy szerintünk ezeknek a céloknak mennyiben felelnek meg az egyes előterjesztések, illetve olyan terveket rakjunk le az asztalra, ami ezeket a célokat elősegítik.
A dolog másik fontos része, hogy nemcsak a heti ügyekkel, hanem a szélesebb perspektívával is tisztában kell lennünk, így nemzetközi összehasonlító kutatásokat és elemzéseket is fogunk készíteni.
A kormányhivatali formában működő Központi Statisztikai Hivatallal, illetve a közigazgatáson kívül működő kutatóintézetekkel való szoros együttműködésben is gondolkozunk.
Mennyiben lesz más a Miniszterelnökség feladatköre az új kormány felálltával? Lesznek-e új hatáskörök, és ha igen melyek ezek?
Az új felállás szerint a kormányzati munka megszervezésével összefüggő feladatok közvetlenül a miniszterelnök munkaszervezetéhez, a Kormányirodához kapcsolódik majd. Tehát a Miniszterelnökség feladatköre annyiban mindenképpen változik az előző ciklushoz képest, hogy a koordinációs feladatkör elkerül.
Ahogy látom a terveket, úgy tudnám összefoglalni, hogy a Miniszterelnökség profilja tisztulni fog: sok olyan feladat elkerül, amelyeket indokoltabb szakminisztériumokhoz telepíteni, de a kiemelt területek megerősödnek.
A stratégiai kabinet munkájához, az Európai Uniós politika kialakításához, a közigazgatás működtetéséhez, vagy éppen a Budapesttel és a kis településekkel kapcsolatos kormányzati ügyekhez kapcsolódó feladatok ellátására – ha szabad ezt mondani – a korábbiaknál is több erőt szeretnénk fordítani.
Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában beszámolt arról, hogy az Európai Uniós ügyek kiemelt fontosságúak, még fontosabbak lesznek a Miniszterelnökség feladatkörei között, mint korábban, és még egy plusz államtitkárság fog az uniós ügyekre specializálódni. Néhány gondolatban mondja el kérem, hogy miért van erre szükség?
Jól látszik, hogy a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb stratégiai jellegű kérdése az Európai Unióhoz fűződő viszony lesz.
Az Európai Unióval összefüggésben jelen pillanatban nem beszélhetünk beállt, stabil egyensúlyi állapotról. Az erőviszonyok folyamatosan változnak, s úgy tűnik, hogy nagyon komoly politikai tektonikus mozgások zajlanak a mélyben. Gondoljunk csak az Unió jövőjével kapcsolatos vitákra, a Brexit-tárgyalásokra, a következő költségvetési ciklussal kapcsolatos vitákra, vagy akár a migrációs, a mezőgazdasági vagy a kohéziós politikával kapcsolatos tárgyalásokra.
Kimondhatjuk – s ez nem megszokott –, hogy a 2018-ban mindannyiunk által ismert Európai Unió és a 2022-ben, ennek a kormányzati ciklusnak a végén létező Európai Unió komoly pontokon fog eltérni egymástól. Ennyi biztos! De az csupán a következő években fog eldőlni, hogy a változások milyen mélységűek és irányúak lesznek.
Így a következő évek egyik legfontosabb feladata az ezzel összefüggő magyar érdekek feltérképezése, megjelenítése és képviselete.
Ezért célszerű a korábbi ciklusban jól teljesítő európai ügyekért felelős államtitkárságot tovább erősíteni.
A tervek szerint lesz két, nagy szimbiózisban működő szervezeti egység: az egyik az uniós politikákért, a másik pedig a kapcsolattartásért lesz felelős.
Remélem, hogy nem túlzás kijelenteni, hogy ez a megerősített szervezet, kiegészülve egy stratégiai elemző csapattal, illetve egy uniós ügyekben aktív miniszterrel, egy mindenki számára érzékelhető nagyobb intenzitású és proaktívabb uniós diplomáciai munkát is fog jelenteni.
Jelenleg a Századvég Kuratóriumának tagja, kutatási igazgatója, illetve a Migrációkutató Intézet vezetője. Mennyiben lesz más a mostani feladatköre, mint a korábbiak? Érinti-e új feladatköre is, és ha igen mennyiben a migráció problémáját?
Biztos, hogy más jellegű feladat lesz! A pályám elején dolgoztam a központi közigazgatás alsóbb szintjein, ezért van némi tapasztalatom arról, hogy a kutatói és a kormányzati világ erősen eltér egymástól. Viszont az a gondolkodásmód, az az elemzőkészség, az a látásmód, amit az ember kénytelen magára szedni a kutatói munka során, az ha valahol máshol is használható, akkor az a Miniszterelnökség stratégiai államtitkársága... Ilyen értelemben tehát talán mégsem lesz olyan nagy a távolság a korábbi és a jelenlegi pozíciók között.
Az is egyértelmű, hogy a migráció ugyanúgy stratégiai kérdés lesz, mint volt a korábbi ciklusban.
Amióta pedig a kerítés megépült a déli határon, és ennek köszönhetően Magyarország már nem a Balkánon húzódó irreguláris – most is aktív – migrációs útvonal legjobban fenyegetett tranzitországa, azóta a migrációs válságnak hazánk szempontjából a legfontosabb dimenziója uniós jellegű.
Ez azt jelenti, hogy az EU migrációval kapcsolatos terveinek, döntéseinek komoly kihatása van hazánkra, és az Európai Unióban – ahol a szuverenitásunk egy részét a többi tagállammal közösen gyakoroljuk – egy nagyon komoly, késhegyre menő vita zajlik éppen arról, hogy mi is legyen az uniós válasz a közelmúlt és a jövő migrációs kihívásaira.
Ebben a kérdésben Magyarországnak nagyon markáns véleménye van, aminek a képviseletében a Miniszterelnökségnek is kiemelt feladata lesz. Nagy az esély tehát arra, hogy az elmúlt években a migrációs szempontból válságövezetekben és kibocsátó országokban gyűjtött tereptapasztalat, illetve információs bázis az előttünk álló feladatok ellátása során is hasznos lesz.
Beszéljünk egy kicsit a napi ügyekről is, különösen annak fényében, hogy Önnek jogászi és alkotmányjogi háttere van. Mi a véleménye a Kúria által érvénytelenített levélszavazatokról, illetve az elveszett plusz Fidesz mandátumról? Holott még az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy ezen mondvacsinált oknál fogva nem lehetett volna érvénytelennek nyilvánítani több mint 4000 levélszavazatot. Hogy lehetséges ez?
Nagyon súlyosnak látom az ügyet! Arról van szó, hogy a Kúria jogerős döntésében érvénytelennek nyilvánított 4360 olyan levélszavazatot, amely ugyan lezárt borítékban érkezett vissza, de nem a kiküldött válaszborítékban küldték vissza a választók, vagy a választási szervek által bevezetett biztonsági csík kisebb – a szavazat titkosságát nem érintő – mértékben sérült volt.
A választási eljárási törvény azonban – állapította meg az Alkotmánybíróság – nem ír elő olyan kötelezettséget, amely szerint a kiküldött válaszborítékot és a biztonsági csíkot kellene használni, ha egyébként lezárt borítékról van szó, s a szavazat titkosságára vonatkozó követelmény nem sérül.
A levélszavazatokkal összefüggésben tehát a Kúria egy olyan plusz követelményt állapított meg, amely a választási eljárási törvényben nem szerepel.
Egyébként nem ez az első eset, hogy az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a Kúria a választási eljárási jogorvoslati tevékenysége során olyan követelményeket állapít meg, amelyek a választási eljárási törvényben nem szerepelnek.
Mondhatnánk, hogy mindez csupán a bírói fórumok közötti jogértelmezési vita. Ami viszont rendkívül súlyossá teszi ezt a helyzetet, és a Kúria számára komoly legitimációs problémát okoz, az az, hogy az iratokból kiderül, hogy a Kúria végzésben az NVI-hez fordult még a döntés meghozatala előtt, és tájékoztatást kért arról, hogy ha azok a szavazatok nem lennének érvénytelenek, akkor az a Fidesz-KDNP mint jelölőszervezet mandátumszámát növelné-e. Miután kiderült, hogy a válasz valószínűsíthetően igen, érvénytelennek nyilvánította a szavazatokat.
Ez egy olyan kérdésfeltevés volt a Kúria részéről, aminek az ügy jogi megítélése szempontjából semmilyen relevanciája nem volt, viszont a bíróság pártatlanságát komolyan megkérdőjelezi.
A bírói függetlenség egy nagyon fontos alkotmányos elv, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. A bírói függetlenség elvének azonban két oldala van. Egyrészt biztosítani kell, hogy a bíróságok tevékenységüket külső behatástól mentesen tudják végezni,
másrészt viszont az is beletartozik, hogy a bíróságoknak úgy kell ítélkezniük, hogy a pártatlanságuk ne kérdőjeleződjön meg, azaz a kívülállókban ne merüljön fel elfogultság a bírókkal kapcsolatban.
Másként mondva, a bírói függetlenségből az is következik, hogy a bíráknak vigyázniuk kell a saját integritásukra. Én azt gondolom, hogy jogos a felháborodottság, hiszen a bírói függetlenség ebből a szempontból, ebben az ügyben megkérdőjelezhetővé vált.
Mi történt volna, ha 4000 vélhetően ellenzéki szavazatot nyilvánítanak érvénytelennek? Hol vannak ilyenkor a máskor rendkívül hangos jogvédők?
Én úgy gondolom, hogy a dolognak pont nem az a lényege, hogy kinek a szavazata lett volna a 4360 érvénytelenített voks. A Kúria döntése pont azért kifogásolható, mert azt a látszatot kelti, hogy a döntésük során ők ezt a szempontot figyelembe vették, holott ezt nem tehették volna meg.
Az lenne a normális, hogyha a pártpolitikai logikán túlmutató egység alakulna ki abban, hogy ez így nincs rendben. Illúzióim persze nincsenek...
Tehet-e bármit még a Fidesz a Kúria döntése ellen? Úgy tudjuk, hogy nincs lehetőség jogorvoslatra.
Jogi lehetőség nincsen. Hiszen az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította, annak ellenére, hogy az indokolásban hivatkozott ezekre a komoly problémákra. A visszautasítás indoka az volt, hogy ténykérdésben nem lehet a Kúria ítéletét felülvizsgálni, s ez az ügy végső soron nem jogkérdés, hanem ténykérdés körül forgott.
Az a gyanúm azonban, hogy ki nem mondva, de döntésében még egy szempontra figyelemmel volt az Alkotmánybíróság.
Az Alaptörvény ugyanis azt mondja, hogy az Országgyűlés alakuló ülését a választásokat követő harmincadik napra kell összehívni. Ha az AB megsemmisítette volna a Kúria döntését, akkor előfordulhatott volna, hogy a mandátumok átvétele és az alakuló ülés csúszott volna, ami alkotmányellenes helyzetet eredményezett volna.
Mindez bizonyosan nem tett volna jót az Országgyűlés legitimitásának. Ez is mutatja, hogy az ilyen ügyekben minden bírói fórumnak a legnagyobb körültekintéssel kell eljárnia.
Az biztos, hogy nem probléma, hogy az üggyel kapcsolatos közéleti diskurzus elindult.
Én úgy látom, hogy pár ponton érdemes lehet finomítani a választási eljárás szabályain is, de erről majd az új Országgyűlésnek a feladata lesz dönteni.
