Az alaptörvény hetedik módosításáról Trócsányi László miniszteri expozéjában azt mondta, a korábbi módosítások nem változtatták meg a 2011-ben elfogadott alaptörvény jellegét. Az igazságügyi miniszter közölte, hogy a mostani módosítás a legújabb globális kihívásokhoz igazodik. Az Európai Unió nagy kihívásokkal küzd, aminek az egyik eleme az unió és a tagállamok viszonyának a meghatározása. Ennek a vitának a része, hogy Európai Egyesült Államok jöjjön-e létre, vagy pedig a nemzetek őrizzék meg minél nagyobb szuverenitásukat – mondta a miniszter.
Trócsányi László szólt arról is, Magyarország nem teljes szuverenitásáról mondott le az uniós csatlakozáskor, hanem bizonyos szuverén elemek közös gyakorlását vállalta.
A közös uniós hatáskör gyakorlása nem korlátozhatja az ország szuverenitási mozgásterét
– mondta a miniszter. 2015-ben rendkívüli bevándorlási hullám érte el Európát, és több tagország az áthelyezési mechanizmusban látja a megoldást, míg Magyarország számára a schengeni határok védelme a legfontosabb, és elveti a kötelező kvótát – mondta Trócsányi. Az alaptörvény-módosítás célja a jogellenes bevándorlás megakadályozása.
Az igazságügyi miniszter közölte, hogy az alaptörvény-módosítás lényege, hogy idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra. A módosítás védelemben részesíti az őslakosság kulturális önazonosságát is – tette hozzá. Elmondta, hogy a mostani módosítás után Magyarország továbbra is a genfi konvenció alapján fog eljárni a menedékkérők esetében. A magyar nemzet szuverenitásának és alkotmányos identitásának a védelmét biztosítja a hetedik alaptörvény-módosítás – húzta alá a miniszter.
Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka a módosítás kapcsán kijelentette, az utóbbi évek európai vitái az önazonosságot érintették. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy 2016-ban 3,4 millió ember szavazott a kötelező kvóta ellen, így az elmúlt évek legfontosabb témája volt a bevándorlás.
Nemcsak Magyarországon, hanem több európai országban is meghatározó témája volt a kampányoknak a migráció.
Éppen ezért is indokolt az alaptörvény mostani módosítása.
Alkotmányos önazonosságunk kérdéséről Kocsis azt mondta, az uniós szerződések révén a szuverenitásunknak egy részét átruháztuk, de a nemzeti alkotmányos identitásunkról nem szükséges lemondanunk a szerződések teljesítése érdekében. A Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy az alaptörvény-módosítás része lesz, hogy nem kaphat menedéket, aki biztonságos országból érkezett.
Magyarország, a keresztény kultúra védelme, valamint az ország biztonságának a megőrzése a legfontosabb számunkra – mondta Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője bízik benne, hogy az ellenzéki pártok nem fordítanak hátat több millió választó akaratának, akik korábban a népszavazáson, majd pedig az idei parlamenti választáson felhatalmazást adtak a kabinetnek az alaptörvény-módosításra.
Kocsis: Nem telepíthető be idegen népesség
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője rövid sajtónyilatkozatában kijelentette, az Országgyűlés megkezdte az alaptörvény hetedik módosításának a tárgyalását. Ezzel az Országgyűlés eleget tett az április 8-i választói akaratnak – tette hozzá. A módosítás megerősíti az alkotmányos identitásunkat, és ettől kezdve nem telepíthető be idegen népesség az ország területére. A közigazgatási bíráskodással kapcsolatos alaptörvény-módosításról azt mondta, hogy számos uniós országban az alkotmány szabályozza ezeknek a testületeknek a szervezeti kereteit. Az alaptörvény módosítása a választói akaratot garantálja. A kötelező kvóta jövőjét a jövő évi európai parlamenti választás dönti majd el – mondta egy kérdésre Kocsis Máté. Június 19-e után fogadhatja el a parlament a módosításokat - mondta egy másik kérdésre a politikusAradszki András, a KDNP vezérszónoka kijelentette, hogy a párt egyetért az alaptörvény hetedik módosításával és annak céljával.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka bírálta az alaptörvény-módosítást, és közölte, hogy a szocialista frakció azt nem fogja megszavazni.
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka a szocialistákhoz hasonlóan arról beszélt, hogy elfogadhatatlan a módosítás, és ezért a párt nem szavazza meg azt.
Mint arról korábban beszámoltunk, az alaptörvény hetedik módosításának és a Stop Soros törvénycsomagnak a célja, hogy ne lehessen idegen népességet Magyarországra telepíteni, valamint az ország szuverenitásának a védelme. A törvényeket júliusban fogadhatják el. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslatokról korábban azt mondta, ahhoz, hogy meg lehessen védeni Magyarországot az illegális bevándorlással szemben,
új szabályokat kell alkotni, amelyek egyértelműsítik a magyar jogi rendelkezéseket,
és képesek a Brüsszelből érkező támadásokat visszaverni.
Cikkünk folyamatosan frissül