Már 16 uniós ország utasítja el Brüsszel terveit a migránsok befogadására

Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságában azt mondta, már 16 olyan európai uniós tagország van, amely jelen formájában nem tartja elfogadhatónak a dublini menekültügyi rendszer reformjáról szóló tervezetet.

A helyettes államtitkár a közös európai menekültügyi rendszer reformjához kapcsolódó európai uniós tervezetekről adott tájékoztatójában azt mondta, most már

nemcsak Magyarország ellenzi a kötelező elosztási kvótát, hanem a visegrádi négyek és Ausztria is, valamint múlt héten már Hollandia és Németország is

arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Dublin IV. dosszié ebben a formában nem alkalmas a konszenzus elfogadására.

Mint mondta, jelenleg 16 olyan EU-s ország van, amely szerint a Dublin IV. rendelettervezet jelen formájában nem elfogadható. Várják az Európai Tanács június 28-29-i ülését, de nem nagyon hiszik, hogy ezen megállapodás születhet, annak ellenére, hogy az Európai Parlament felszólított arra, hogy a tervezetet el kell fogadni. Hegyaljai Mátyás azt is mondta, az új osztrák kormány felállása óta Ausztria álláspontja teljesen megváltozott, már ők is azt mondják, hogy az EU-ba való belépésük előtt kell megvizsgálni a menedékkérőket, és aki nem jogosult, azt be sem szabad engedni az unió területére.

Látható, milyen nehézségeket okoz a nem jogosultak kiutasítása. Csak bejönnek az emberek, de megszabadulni tőlük nem tudunk

- mondta.

Szerinte Magyarország régóta azt az álláspontot képviseli, hogy nem az elosztási kvótákról kell beszélni, nem a beérkezett embereket kell különböző országokba kényszeríteni, hanem

a külső határok védelme és a menekültügyi rendszerrel való visszaélés elleni fellépés a fontos.

A nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó irányelvről azt mondta, Magyarország nem támogatja, hogy a menedékkérők olyan jogosultságokkal bírjanak, mint az adott ország saját állampolgárai. Az eljárási rendelettervezettel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy Magyarország szerint a biztonságos harmadik országokhoz tartoznak az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytató államok is. Az áttelepítési keretrendszerről szólva jelezte, Magyarország szerint nincs baj, azzal, ha egy ország áttelepítéssel akarja megoldani demográfiai, munkaerőpiaci vagy más problémáit, de ez nem lehet kötelező, meg kell őrizni ennek önkéntes jellegét.

Szerinte egyre többen ismerik el, hogy az EU-török megállapodás mellett

Magyarországnak is szerepe van a nyugat-balkáni útvonal lezárásában.

2015-ben Magyarország a kerítés miatt csak bírálatot kapott sok országtól, rengeteg nemzetközi szervezettől és az NGO-k részéről is, azonban, ahogy telt az idő, és látszott, hogy a nyugat-balkáni útvonalon a nyomás egyre kisebb, mára oda jutottunk, hogy Angela Merkel német kancellár is megdicsérte a határkerítést.

Ezt talán nem is nagyon kell tovább elemezni

- mondta.

Azt is mondta, ha már a kerítéssel így alakult, akkor bízik abban, hogy a kvóta kérdésében is belátja az összes ország, hogy ez ebben a formában nem jó megoldás, nem lehet rákényszeríteni sem a menekültekre, sem az EU tagországaira.

Az ülésen a kormánypárti képviselők ellenszavazata miatt nem vették tárgysorozatba Bősz Anettnek, a Liberálisok független országgyűlési képviselőjének javaslatát, amely politikai nyilatkozatban rögzítené, hogy Magyarország megerősíti az Európai Unióban fennálló tagságát, és kiáll az EU értékei mellett.

Hörcsik Richárd, a testület fideszes elnöke nem tartotta időszerűnek és indokoltnak a javaslatot, jelezve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb az új kormány megalakulásakor megerősítette, hogy Magyarország helye az EU-ban van, illetve, hogy hazánk érdeke az erős Európa.