Az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a gyülekezési jogról, valamint a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokat. Völner Pál ezekkel kapcsolatban az Origónak elmondta, hogy korábban azért módosították az Alaptörvényt, hogy a mostani újításokat be lehessen nyújtani. A gyülekezési törvénnyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi szabályozást még a rendszerváltás, a kerekasztal-tárgyalások előtt fogadta el a kommunista parlament.
Mint mondta, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvénnyel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság több alkalommal mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg.
Az Alkotmánybíróság 2016-ban felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit hozza összhangba.
Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény 7-ik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán-, családi életének és otthonának sérelmével. Az új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartja és biztosítja a gyülekezési jog szabadságát és a nemzetközi standardoknak megfelelően, korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlását.
Az IM parlamenti államtitkára elmondta, hogy a mostani javaslat elkészítése során figyelembe vették a korábbi évtizedekben született alkotmánybírósági és ombudsmani megállapításokat. Ennek eredményeképpen most végre sikerült olyan kérdéseket tisztába tenni, minthogy lehet-e egyenruhában demonstrálni, vagy éppen az ugyanarra az időpontra és helyszínre bejelentett rendezvények esetében mi lehet a megoldás. A szabályozás kialakítása során több nyugat-európai szabályozást megvizsgáltak, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit is felhasználták.
Ha a törvényt elfogadják, nem lehet majd olyan helyen vagy időpontban rendezvényt tartani, amely sérti a nácizmus és a kommunizmus áldozatainak az emlékét és a súlyos sérelmeket elszenvedők leszármazottainak az érzékenységét.
Nem lehet továbbá egyenruhában sem demonstrálni az új javaslat értelmében.
Az Origo kérdésére Völner Pál közölte, hogy így mostantól a rendőrség sokkal hatékonyabban tud fellépni az olyan rendezvényekkel szemben, amelyek sokak szemében visszatetszőek, bántóak. Erős támasztékot adtunk a bírósági joggyakorlatnak is ezen a területen - tette hozzá.
Az új törvényjavaslatokkal a magánélet és a gyülekezési jog ütközését is szabályozni kívánják. Völner Pál elmondta, a közszereplőket a közszolgálatuk során lehet bírálatnak kitenni, de nem érintheti hátrány például a szomszédságukban élőket, hiszen nekik semmi közük nincs a közszereplő és a demonstrálók közötti konfliktushoz. Hozzátette, hogy
a magánélet és az otthon védelme mindenkit egyformán megillet, és ez a védelem kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt.
Mint mondta, Amerikában jól alkalmazható bírósági döntések vannak ezen helyezetek szabályozására. Például volt olyan ítélet, amely szerint egy doktornő háza előtt nem lehetett demonstrálni abortusszal összefüggő ügyben, mivel nem kötelezhető arra, hogy a személyét érintő kritikát otthonában meghallgassa - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Völner Pál arról is beszélt, hogy sok nyugati országban nincsen gyülekezési törvény, hanem a közrend védelme keretében szabályozzák ezt a kérdést. Nagyon kiemelkedőnek tartom a mostani törvény indoklását, mivel minden paragrafusa alá van támasztva hazai és nemzetközi példákkal, konkrét joganyagokkal. Ki lehet mondani, hogy végre a szabályozás mozdult el a gyakorlat irányába – mondta Völner Pál.
Az IM államtitkára szólt arról is, hogy harminc évvel ezelőtt teljesen más körülmények között éltek az emberek, mint ma, ezért a mostani törvényjavaslat igazodik a kor kihívásaihoz is.
A parlamentben jövő kedden indul a törvényjavaslat vitája, és várhatóan még a mostani ülésszak végén szavazhatnak róla a képviselők.
Az ellenzéki képviselőknek is lehetőségük lesz elmondani a véleményüket róla - hangsúlyozta az államtitkár.