A tavalyinál ezerrel több, 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szeptemberben.
Tizenhárom és fél ezren jelölték meg idén első helyen egyetemüket a felvételi eljárásban, 2017-hez képest ezerrel többen. A legnépszerűbb szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult gazdálkodástudományi intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is.
Az ország első számú pedagógusképző intézményeként az egyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek harmada pedagógusnak tanul. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma is nőtt: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.
Az ELTE kínálatában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége „példátlan és várakozáson felüli”: a jelentkezések és a felvett hallgatók száma alapján a gazdálkodástudományi intézet képzései országosan a harmadik legnépszerűbbek ezen a területen.
A négy alapszakra és négy mesterszakra (kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakok, valamint pénzügy, számvitel, vezetés és szervezés, továbbá a Master of Business Administration mesterszakok) 596 jelentkezőt vettek fel.
A Savaria egyetemi központ szombathelyi képzési helyeire 654 új hallgató iratkozhat be. A legjelentősebb, csaknem kétszeres a növekedés az osztatlan tanárszakokon, valamint a gazdász szakokon, amelyeken csaknem háromszor többen kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.
Új, hiánypótló képzésként jelentkezik 2018 szeptemberétől az informatikai kar autonómrendszer-informatikus képzése, valamint a természettudományi kar biotechnológia mesterképzése is, amely 10 hallgatóval indulhat el.
A közlemény szerint átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kar (404), a gazdálkodástudományi intézet (390) és az állam- és jogtudományi kar (382) szakjaihoz volt szükség, az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 hallgató átlagpontszáma 400 volt.
A magyar jelentkezőknek angol nyelven indított képzéseken az előző évhez képest csaknem négyszer többen, 134-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Az ELTE budapesti képzési helyszínei közül a legtöbb fiatal a bölcsészettudományi karra (1845) érkezik, ezt a pedagógiai és pszichológiai kar (1162), majd a természettudományi kar (1115) követi.
Az egyetem legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (531), őket követik a jogászok (446).
A legmagasabb ponthatár 500 pont volt.
Ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanára párosításon akar tanulni.
A Corvinusra felvettek száma idén is nőtt, szeptemberben 2444-en iratkozhatnak be alapképzésre, 892-en mesterképzésre, 82-en pedig osztatlan képzésre. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként, 879-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat.
A legtöbb, 2406 jelentkezőt a gazdálkodástudományi karra vettek fel. A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 739, a közgazdaságtudományi pedig 271 hallgatóval indíthatja el képzéseit 2018 őszétől.
A nappali képzésű, államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag.
Nyolc képzésen 460, további tizenegyen 440 pont feletti a jelentkezési átlagpontszám, és 1591-en ezeken kezdik meg tanulmányaikat.
Extra, 470 pontot meghaladó átlagpontszámokkal
a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vettek fel hallgatókat.
A legtöbben (501-en) idén is a gazdálkodástudományi kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdhetik meg a tanulmányaikat, szintén népszerű a pénzügy-számvitel (322 hallgató) és a nemzetközi gazdálkodás (233) szak.
A közgazdaságtudományi kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakára idén harmadával több hallgatót vettek fel, mint tavaly, de így is meglehetősen magas pontszám (428) kellett a bejutáshoz. A kari átlag pedig az államilag finanszírozott, nappali képzésen 431 pont.
A legtöbb, 466 pont idén is a nemzetközi tanulmányok alapszakra bejutáshoz kellett.
A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok karon induló képzésekre alapszakon, államilag finanszírozott formában csak 425 feletti pontszámmal lehetett bekerülni.
A Műegyetemen szeptemberben 4789 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a Műegyetem alapképzéseire felvettek száma és átlagpontszáma is magas maradt: az állami ösztöndíjas képzési formára felvettek átlagpontszáma 415,7, az önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 413,4 pont az átlag.
Az országos informatikushiány enyhítésére az egyetem képzési kínálatában
most először szerepel az üzemmérnök-informatikus,
úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon.
A Műegyetem elengedhetetlennek tartja a mesterképzési szakokat a gazdaság fejlődéséhez, ezért kifejezetten ösztönzi alapképzéses hallgatóit a továbbtanulásra.
Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál.
A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma.
A Semmelweis Egyetem hat karán összesen 2074 hallgató kezdheti meg tanulmányait magyar nyelvű képzésben a 2018/19-es tanévben, közülük 122-en önköltséges formában tanulnak majd – olvasható az egyetem honlapján.
Az egyetem népszerűségét jelzi, hogy egyes szakokra többen adták be jelentkezésüket az előző évhez képest, és az első helyes jelentkezések száma is nőtt, a hazai szakegyetemek közül a Semmelweis Egyetem képzéseire szerettek volna legtöbben bekerülni első helyen – összegezte Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes.
Az Általános Orvostudományi Karra első helyen 1167-en jelentkeztek, ami 15 százalékkal több, mint a tavalyi jelentkezők száma.
Idén a sikeres felvételihez 441 pontra volt szükség
az állami, és 460-ra az önköltséges képzésben. Összesen 381 főt vettek fel.
Az Egészségügyi Közszolgálati Karon összesen 119-en kezdhetik meg tanulmányaikat három szakon (egészségügyi szervező BSc, egészségügyi menedzser MSc, szociális munka MSc).
Az Egészségtudományi Karra tavalyhoz képest 70 fővel többet, 1224 hallgatót vettek fel idén, minden szakon feltöltve a rendelkezésre álló kapacitást, a felvettek közül 99-en tanulnak majd önköltséges képzési formában. A kar képzéseire jellemzően két-háromszoros a túljelentkezés, idén is a gyógytornász (435 pont) és a dietetika (418 pont) voltak a legnépszerűbb szakok, négy-ötszörös túljelentkezéssel, ezért itt voltak a legmagasabbak a ponthatárok is – tájékoztatott Dr. Vingender István dékánhelyettes.
A Fogorvostudományi Kar 100 hallgatót vehetett fel, a bejutáshoz 434 pontra volt szükség az államilag finanszírozott képzésben.
A Gyógyszerésztudományi Karon idén is maximális létszámmal, 150 fővel indulhat el a félév, ahogy az előző években is. A jelentkezők átlagpontszáma ezúttal is magas, 423 pont volt.
Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese közölte, hogy demográfiai okokból csökken az érettségizők száma, de a felsőoktatásba jelentkezők száma nem.
A kapacitások rendelkezésre állnak a felsőoktatásban ahhoz, hogy a jelentkezőket be tudják fogadni.
A pótfelvételit pénteken hirdetik meg, és augusztus 6-ig lehet majd a jelentkezéseket benyújtani. A ponthatárokat augusztus 24-én hirdetik majd ki.
Bódis József oktatási államtitkár a fővárosban tartott Pont Ott Partin újságíróknak imponáló számnak nevezte, hogy
a 100 ezernél több felvételiző közül több mint 75 ezren jártak sikerrel.
Az elmúlt évek pályaorientációjának sikereként említette, hogy a preferált szakokon a jelentkezők és a felvettek száma is emelkedett.
Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára örömteli fejleményként említette, hogy
több olyan területen nőtt a jelentkezők száma, ahol a munkaerőpiac a mainál több szakembert igényel,
ide sorolva a mérnök-, az informatikus-, a gépészmérnök-, a programtervező informatikus-, a gazdasági informatikus-, a villamosmérnök-, az általánosorvos-, valamint a gyógypedagógus- és a tanárképzést.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke - emlékeztetve arra, hogy az idei volt a második olyan felvételi, amelyet kizárólag elektronikus formában bonyolítottak le - megemlítette, hogy a fiatalok nagy hajlandóságot mutatnak e megoldás iránt, amit az is jelez, hogy 76 százalékuk az ügyfélkapun keresztül intézte felvételi ügyeit.
A felvételizők augusztus 5-ig, elektronikus formában kapják meg a hivatalos eredményt, fellebbezni 30 napon belül lehet,
ugyanakkor a jogszabályok változása miatt idén ez nehezebb és felelősségteljesebb lesz, hiszen a másodfokú elbírálás nem hivatalukhoz tartozik, hanem a jogorvoslathoz közigazgatási pert kell indítani.
Azok a jelentkezők, akik megadták a mobilszámukat, már szerda este sms-értesítést is kapnak az eredményekről, amelyek az e-felvételiben is megnézhetők a ponthatárok közzététele után.
Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.