Tusványos: nem emberi jog, hanem biztonsági kockázat a migráció

Németh Szilárd, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságnak elnöke

Nem tekinthető emberi jognak, hanem inkább biztonságpolitikai kockázatnak az Európába irányuló migráció – hangsúlyozták egybehangzóan a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) migrációról szóló csütörtöki pódiumbeszélgetésének előadói, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő.

Németh Szilárd elmondta:

Magyarország 2015 óta folyamatosan megtette azokat a lépéseket, amelyeket az illegális migráció visszaszorítása követelt meg,

és ma az egyetlen európai ország, amelyben belső egység van a migráció jelenségének a megítélésében. A politikus múlt heti adatokkal szemléltette, hogy egyáltalán nem múlt el a migrációs nyomás a balkáni útvonalon. E friss adatok szerint jelenleg 61 946 migráns vonul a balkáni útvonalon Nyugat-Európa felé, míg Olaszországban 17 922 összeírt bevándorlót, Spanyolországban pedig 21 882 ezer bevándorlót tartanak számon.

Németh Szilárd azt hangoztatta, hogy a bevándorlók nem kívánnak integrálódni Európában, inkább saját kultúrájukat, szokásaikat szeretnék meghonosítani a kontinensen. Úgy vélte, összeomlott az az elképzelés, hogy bevándorlókkal lehet megoldani az európai munkaerőhiányt.

Kontrát Károly úgy vélekedett, hogy

a biztonság ma a legfontosabb érték Európában,

és ezt a biztonságot veszélyezteti az ellenőrizetlen bevándorlás. Felidézte: több mint 30 terrortámadásban több mint 300 ember halt meg a nyugat-európai országokban. Kontrát Károly annak a reményének adott hangot, hogy a jövő évi választások nyomán olyan többség jön létre az Európai Parlamentben, amelyik azt vallja, hogy meg kell védeni Európát és a keresztény kultúrát. „Amiként 600 éve védtük a kereszténységet, most is megtesszük” – jelentette ki a politikus.

Kontrát Károly biztatónak tartotta, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztria a határvédelemre és a migráció kérdésének a rendezésére összpontosít, és egy új menekültügyi rendszerre tesz szeptemberben javaslatot. Magyarország jónak tartja a júniusban született döntést, hogy regionális kikötői platformokat kell létrehozni, amelyeken szét lehet válogatni a menekülteket a bevándorlóktól.

Németh Szilárd Forrás: MTI/Soós Lajos

Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő az Afrikából induló migrációt tartotta riasztó mértékűnek. Elmondta: tíz év alatt tízmillióval nőtt az afrikai migránsok száma. Ennek magyarázataként elmondta: az éghajlatváltozás következtében Afrika egyre nagyobb térségében hiányzik a víz, mely élelemhiányhoz vezet, és polgárháborús helyzetet hoz létre. A szakértő hangsúlyozta azonban, hogy a lakhely szabad megválasztásának a joga nem jelenti azt, hogy Szíriából vagy Szudánból bárki egyenesen „Nyíregyháza külsőbe” költözhet. A menedékkérők az első elért biztonságos országban kaphatnak menedéket. Hozzátette: a szülőföldjükről elvándorlók többre vágyása nem jelenti, hogy gátlástalanul át lehet lépni más államok határait.

A migrációra mint emberi jogra tekintő, készülő migrációs ENSZ-csomagról Herencsár Lajos elmondta: az semmiképp sem lesz kötelező érvényű. A szakértő jelzésértékűnek tartotta, hogy Magyarország – miután javaslatait nem vették figyelembe – bejelentette, hogy nem vesz részt a csomag kidolgozásában.

Németh Szilárd fontosnak tartotta, hogy az Egyesült Államok sem támogatja a csomag elfogadását. A politikus azonban arra figyelmeztetett, hogy a dokumentum nem válik hatályossá azzal, hogy egyes államok aláírják, azt a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell. Úgy vélte,

nehéz lesz elfogadtatni az európai parlamentekben az ENSZ készülő migrációs csomagját.

A közönség sorából érkező kérdésre válaszolva Németh Szilárd kijelentette: Németország nem kérheti, hogy Magyarország fogadja vissza azt a 170 ezer illegális bevándorlót, akiket még a határvédő kerítés megépítése előtt Magyarországon regisztráltak először az Európai Unióban. Ezek a bevándorlók ugyanis már Görögországban beléptek az Európai Unióba, így nem Magyarország volt az első EU-tagállam, amelyen áthaladtak.

Kontrát Károly hozzátette: amiatt sem lehet már visszaküldeni ezt a 170 ezer bevándorlót Magyarországra, mert rég lejárt az a határidő, amíg erre a dublini eljárás lehetőséget adott.