Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Országgyűlés elnöke a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által szervezett Reformátusok szárszói konferenciáján újságíróknak hangsúlyozta: Magyarország minden valóban rászorulót, üldözöttet befogad és befogadott az elmúlt években is, de
az automatikus befogadást a magyar kormány és a magyar emberek is elutasítják,
e magatartás nem ellentétes a keresztény etikával.
A nemzetközi közösségnek, Európának és az Európai Uniónak van felelőssége abban, hogyan tudja kezelni, megoldani a világ más tájain felmerülő, részben a tömeges migráció motivációját jelentő problémákat, de ezeket a kérdéseket nem nemzeti keretek között, hanem nemzetek között, nemzetközi fórumokon kell megvitatni – fogalmazott Kövér László.
Megjegyezte,
a nemzetközi fórumoknak nem az lenne a dolguk, hogy rákényszerítsék a nemzetállamokat a tömeges migráció elfogadására,
hanem az, hogy miként tudnak nemzetközi akciókat, programokat szervezni, lehetővé téve az életfeltételek javítását azon országokban, ahonnan milliók menekülnek el.
A házelnök a konferencia keretében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Bogárdi Szabó István püspökkel, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökével migrációs témában folytatott kerekasztal-beszélgetésen szólt arról is, hogy
a kereszténységgel, keresztény mivoltunkkal összeegyeztethető, ha azt mondjuk: meg kell védenünk Európát,
meg kell védenünk Magyarországot, a családjainkat, a jövő generáció esélyeit, hogy keresztény európaiként legyenek magyarok, azoktól, aki csellel, fortéllyal, erőszakkal akarnak Európába jönni.
Kövér László kitért arra is, hogy megítélése szerint az igazi konfliktus nem az iszlám és a kereszténység között van, még ha ez rejtve is van néha, hanem a gyökértelenek és a mindenkit gyökértelenségre ítélni akarók, valamint azok között, akiknek van vallási, hitbeli meggyőződése, és ezt fontosnak is tartják.
Amikor migrációról beszélünk Európában,
valójában nem a muszlim bevándorlókkal küzdünk,
még akkor sem, ha az elmúlt években minden terroristacselekményhez magukat muszlimnak valló emberek kapcsolhatók. Azokkal állunk szemben, akik meg akarják szüntetni az egyházat, a vallási és minden más közösséget – mondta.
A politikus szerint ezért is lehet azon gondolkodni, hogy állam és egyház elkülönült működésében nem kellene-e újragondolni sok mindent, és világosan kimondani: Magyarország keresztény kultúrájú ország.
– Meggyőződésem, hogy erőteljesebben kellene érvényesíteni az állam működésében is azt, hogy Magyarország keresztény gyökérzetű ország – jelentette ki.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem jelent ideológiai kényszert senki számára, Magyarországon továbbra is lelkiismereti szabadság van, ez része az európai polgári kultúrának és civilizációnak, amiből „semmit sem akarunk visszavenni”, de
az államnak nem szabad semlegesen tűrnie, hogy ezeréves kultúránk feloldódjon valamiféle nihilben, multikultiban.
Ez egy szellemi honvédelem, amire egyre inkább be kellene rendezkednünk, és amiről meg kellene győznünk sokakat a vallásukat nem gyakorló keresztények közül – fogalmazott.
Kövér László úgy vélte: új korszakba lép Európa és Magyarország is. Azt mondta, kérdés, hogy mi lesz azokban az országokban, amelyekben elveszítik a keresztény kultúra által megalapozott, a társadalmat összetartó normákat, továbbá kell-e, hogy az ember közösségekbe szerveződjön, „vagy jó az úgy is, ha mindössze populációvá alakul”.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal azt közölte, hogy minden államhatalomnak a saját állampolgáraiért, nemzetpolgáraiért van elsődleges felelőssége, másokon úgy kell segíteni, hogy ezzel ne veszélyeztessük saját társadalmunkat.
Nem a bajt kell idehozni, a segítséget kell nyújtani ott, ahol erre szükség van
– fogalmazott.
A miniszter a Magyarországról történő elvándorlásról szólva azt közölte, hogy nem az elvándorlás vagy a kivándorlás, hanem a szabad munkavállalás a jó szó.
Amikor Magyarország az európai uniós csatlakozás mellett döntött, tudta, hogy ez minden magyar számára lehetővé teszi a munkavállalást a közösség országain belül – jegyezte meg.
A politikus rámutatott, hogy „arányosan Magyarország még mindig jól áll, innen mentek el a legkevesebben Nyugat-Európába”, de az
a cél, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményével csökkenjen a különbség az életszínvonal tekintetében,
ennek következtében pedig sok külföldön dolgozó magyar gondolja majd: itthon is van perspektíva.
Harminc év telt el a rendszerváltás óta, és bár lehet jogos kritikákat megfogalmazni számtalan területen, az elmúlt három évtized nem minden időszakában, de összességében sikeres volt – mondta.
Gulyás Gergely hangoztatta, hogy a kormánynak az a feladata, hogy mindenhol, mindenkinek esélyt teremtsen a boldoguláshoz. Utalt rá, 2010-hez képest ma 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon.
Folytatni kell a munkát, és
Magyarország olyan vonzó ország lehet, ahol a biztonság mellett a jó életszínvonal miatt is megéri maradni
– jelentette ki.
Bogárdi Szabó István arról beszélt, hogy az Európába irányuló migrációról, az elvándorlásról és a Magyarországon belüli migrációról is szükséges eszmecserét folytatni. Utóbbiról azt mondta: az elmúlt 50-60 évben a magyarországi lakosság kétötöde költözött el lakhelyéről.
A püspök azt az igényt fogalmazta meg, hogy „csak béke legyen” a világban, mert nem tudhatjuk, egy lokálisnak tűnő háború megmarad-e helyi ügynek, vagy érinti Magyarországot is.
